Az ír-magyar kulturális és szakrális kapcsolatok alappillérét a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban őrzött Könnyező Szűzanya-kegykép jelenti, melyet Walter Lynch ír püspök a Cromwell Olivér-féle keresztényüldözés idején menekített Győrbe. A kegykép 1697. március 17-én, Szent Patrik, Írország apostola és védőszentje ünnepén vérrel könnyezett.

Kiss Tamás, a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár igazgatójának rövid köszöntője után Pat Kelly ír nagykövet beszédében hangsúlyozta, hogy mind a magyarok, mind az írek büszkék lehetnek Martyn Ferenc nemzetközi szinten is kiemelkedő absztrakt művészetére, akinek szinte minden művében jelen vannak valami módon ír gyökerei. A két nép földrajzilag ugyan távol esik egymástól, de erős közöttük a kulturális és az érzelmi kötődés, amit tovább kell fejleszteni.

Pálffy István dublini magyar nagykövet felszólalásában elmondta, hogy országaink közt nemcsak történelmi és kulturális kapcsolatok vannak, hanem a gazdaság területén is cserélnek tapasztalatokat, segítik egymást. A rendezvényen beszélt még Michael Loughrey amatőr helytörténész, aki a Martyn családról mesélt érdekes adatokat, egy festménnyel is illusztrálva történeteit.

Kövesdi Mónika, a tatai Kuny Domokos Múzeum művészettörténésze kiállítás-megnyitó beszédében a következőket mondta:

„Családom apai ágon Írországból származik, egyikük, bizonyos Olivér, a dublini levéltár adatai szerint a második keresztes hadjáratban csapatot vezérlő tiszt volt Palesztínában és más helyeken – kitüntette magát, tehát kalandor volt, vakmerő… A családban akadt még nevezetes ember meg különc, magas rangú pap, sok katona…  Nos, ebből a végig főképp katonacsaládból egy Róbert nevű, a dédapám a múlt század elején érkezett Magyarországra, feleségül vette Balatonboglárról Gaál Antóniát, és Somogyban telepedett meg” – írta önéletrajzában büszkén ír őseiről a 20. századi magyar festőművészet európai dimenziókban mérhető és valóban ott mozgó, zseniális képviselője, Martyn Ferenc, a Munkácsy-díjas, Kossuth-díjas, Érdemes és Kiváló Művész címmel is kitüntetett festőművész, a modern művészet tekintélyes, meghatározó és iskolát teremtő alakja.

A mester 1899-ben született Kaposváron. Árvaságra jutva gyermekkorát ugyanott, a festőóriás Rippl-Rónai József franciás szellemű házában töltötte. Mesterének is Rippl-Rónait tartotta. 1918 és 1924 között a Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1926-ban küldte Rippl Párizsba, ahol rövidesen az avantgarde törekvések, a hagyományos formákat felbontó kubizmus és szürrealizmus, majd az absztrakció mellett kötelezte el magát. 1934-től az Abstraction-Création művészcsoport tagja volt. 1939-ben hazatért. Besorozták katonának, akárcsak az első világháborúban. Élete későbbi szakaszában, a katona ősöket gyakran témának, inspiráló motívumnak választva, már csak a modern magyar művészet megteremtéséért, elfogadtatásáért harcolt. Életművében visszatérő módon ott vannak az írországi emlékekre tudatosan hivatkozó jelzések. A viharos tengerek, vitorlás kalózhajók, sorstépte, marcona, kóbor alakok, csatázó páncélos lovagok kalandos világa újra és újra megjelenik vásznain. Az európai kultúra vándora, James Joyce Ulyssese, útra készülődve, jól felismerhetően bukkan fel itt bemutatott képei között is.

Egész életében az új művészeti nyelv terjesztésén fáradozott, a modernitás szellemében alkotott, kezdetben az Európai Iskola platformján, annak friss szemléletű törekvéseivel összhangban, majd miután az absztrakt művészetet a hivatalos kultúrpolitika kiszorította a művészeti életből, magányosan. 1945 után Pécsen élt, itt teremtette meg azt a művészeti közeget, amely a várost sugárzó művészeti központtá tette. Az 1970-es években második feleségével, Földi Margittal sűrűn időzött Tatán is. A jelen kiállításon bemutatott, életművét jól reprezentáló gyűjteményt itt is a művészeti élet megteremtését célzó szándékkal adományozta Tata városának.

Tata, ez a varázslatos szépségű, a természeti és kulturális örökség értékeivel gazdagon megáldott kisváros alkalmas közegnek bizonyult arra, hogy művészeti központtá váljék. Ma is ezen az úton járunk. Féltve őrizzük a többi, Tatához kötődő mester (pl. Vaszary János) emlékével, hagyatékával együtt az ő alkotásait is. Tatán alkotta meg 1988-ban a Martyn-tanítványokat képviselő L. Szabó Erzsébet üvegtervező iparművész a városháza üvegablakát, amely az 1943-ban festett „Ír király” c festmény parafrázisa. Az eredeti festmény a második világháború poklában készült, s azt ábrázolja, amint az ősi lovagkirály felemeli fénylő arcát. Arra készül talán, hogy megsegítse bajba jutott népét, akárcsak a magyar tiszták, hősök, szentek közül való Szent László király.”

Pat Kelly ezt követően interjút adott a városi TV-nek, a vendégek pedig ismerkedtek egymással és a vendégasztalnál felkínált finomságokkal, italokkal.

A rendezvénysorozat következő állomásán az illusztris vendégek a székesegyházban megkoszorúzták Walter Lynch emléktábláját.

A későbbiek során a Széchenyi téren óriási tömeg élvezhette az Erin Ír Sztepptánc Társulat fergeteges bemutatóját, valamint az Írországból érkezett Celtic Sound együttes koncertjét.

Molnár György
a GYAK és a Győri Fotóklub Egyesület tagja

Fotógaléria: Martyn Ferenc kiállítása a Múzeumházban

33 kép