Ez az első olyan művészeti stílus, amely az Amerikai Egyesült Államokban alakult ki, az 1920-as évekre vált nemzetközileg is ismertté. Innentől kezdve fokozatosan nőtt meghatározó zenei stílussá a világban, és jelentős hatással volt/van a többi zenei irányzatra is: big band, boogie-woogie, dixieland, hot jazz, swing, stb.

Jellemzői: a blue note-ok, szinkópák, szvingelés és párhuzamos ritmusok alkalmazása. A stílus legfontosabb jellegzetessége az improvizáció, az előadók sokszor rögtönzött szólót játszanak, vagy válaszolgatnak egymás játékára (kérdés-felelet). Legkedveltebb hangszerei a kornett, trombita, harsona, szaxofon, klarinét, fuvola, nagybőgő, zongora, bendzsó, gitár, hegedű, illetve az ütőhangszerek. A stílus nagy hatással volt több híres zeneszerzőre is: Claude Debussy, Maurice Ravel, Paul Hindemith, Arthur Honegger, Igor Sztravinszkij, George Gershwin, valamint Bartók Béla is helyet adott műveiben a jazz hangzásvilágának.

A jazz eszköztára ma is folyamatosan változik: stílusbeli sokszínűsége napjainkra sem csökkent, a zene minden ága felbukkan benne a világzenétől az avantgárd klasszikusokig, beleértve afrikai ritmusokat és hagyományos zenei stílusokat is. Mára a jazz a modalitáson keresztül eljutott a tizenkét-fokúságig, így tehát felzárkózott az európai komolyzene mellé.

Wynton Marsalis Pulitzer-díjas afroamerikai zeneszerző, klasszikus- és jazztrombitás a következőt mondta erről a zenéről: „A jazz olyasmi, amit a négerek találtak ki a legbensőbb gondolataik kifejezésére – nemcsak rólunk és a mi szemszögünkből, hanem arról, hogy miről is szól valójában a számunkra új, demokratikus élet. A fajtánk méltóságát foglaltuk zenébe… megvan benne minden a rideg valóságtól a bonyolult bensőségig. Szerintem ez a legnehezebben játszható zene, és ez adja leginkább vissza az egyén személyes érzelmeit a nyugati zene történetében.”

A Kisfaludy Károly Könyvtár Hang- és Médiatárának kiállítását a harmadik emeleten a rövid életrajzi áttekintések mellett fényképek és bakelit hanglemezek alkotják. Kedvcsinálóként íme néhány idézet és gondolat a jubiláló zenészektől, zenészekről:

Louis Armstrong születésének 115. és halálának 45. évfordulója

„Hiába házasodtam négyszer, igazából mindig a trombitámba voltam szerelmes, és azt gondolom, hogy ő meg belém.”

Miles Davis születésének 90. és halálának 25. évfordulója

„Nem kell ahhoz gyapotszedőnek lenni, hogy az ember érezze a bluest. A jazz végtelenül egyszerű dolog. Csak hagyni kell, hogy minden hang magától jöjjön. Hagyni kell minden zenét, ami belülről jön.”

Art Tatum halálának 60. évfordulója

„A zenekar akadályoz engem a szabadságomban. Mindig figyelnem kell a többiekre, és emiatt nem tudok a saját játékomra összpontosítani.”

Bud Powell halálának 50. évfordulója

„A sokkterápia után sose lett többé a régi: se mint muzsikus, se mint ember.”

„Csak ült ott, bámult a semmibe, és barátságosan mosolygott.”

„A barátom volt, minden idők egyik legnagyobb zongoristája, egészen addig, míg fejbe nem kólintották, és a Bellevue-be nem került.”

(Miles Davis-Quincy Troupe: Miles: önéletrajz)

Benny Goodman halálának 30. évfordulója

„A Kontrasztok hihetetlenül nehéz mű, mondhatnám, a legsátánibb az egész klarinét-irodalomban. Nem tudom, hány példányban fog a lemez elkelni; a műben kifejtett gondolatok az amerikai hallgatóktól meglehetősen idegenek. Számomra a zene mélységesen izgalmas, és azt hiszem, ez legalábbis részben kiderül előadásunkból.”

Stan Getz halálának 25. évfordulója

„A jazz manapság tantárgy az egyetemeken. Mindez elképzelhetetlen volt akkoriban, amikor zenélni kezdtem.”

Ella Fitzgerald halálának 20. évfordulója

„Számomra mindig rendkívül fontos, hogy érzelmeket fejezzek ki az énekléssel. Nem tagadom, kissé hisztérikus alkat vagyok, bár ha nagyon muszáj, tudom magam fegyelmezni. […] Néha a szöveg, néha a zene hoz lázba, és ezt az állapotot igyekszem kifejezni. Nekem ez a scat. Mivel az érzelmeket gyakran már nem tudom szavakba önteni, azok úgy törnek elő belőlem, mint a beszélni nem tudó kisbabákból a sírás.”

Lukács Mária és Terman Tímea

Források:
Wikipédia.hu
Kerekes György: Jazzportrék: a kezdetektől az ötvenes évekig
Kerekes György: Jazzportrék: az ötvenes évektől az ezredfordulóig
Miles Davis-Quincy Troupe: Miles: önéletrajz