2615

Érintsd meg a gitár húrjaival az emberi szíveket!

Gitár-nyitány a megyei könyvtár olvasóteraszán

Igazán nemes hagyományt teremtett a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér, amikor évekkel ezelőtt a közönség bevonzásának újabb színvonalas módját találta ki. Június 1-jén a Központi Könyvtár belső, nyitott olvasóteraszán a Richter János Zeneművészeti Szakközépiskola gitár szakos növendékei köszöntötték a reneszánsztól napjainkig felcsendülő népszerű dallamokkal a lassan beköszöntő nyarat.

Felkészítő tanáruk, Erdő-Schaffer Rita körültekintően választotta ki azokat az ifjakat, akik a szó legnagyszerűbb értelmében a gitárra írt zene avatott tolmácsolói lettek. A válogatás a zenemű részleteket illetően rendkívül igényes volt, ráadásul a napsütéses idő, az énekesmadarak trillázása is kedvező atmoszférát biztosított a rendezvényhez. A szereplők eltérő korosztályokat képviseltek, az általános iskolába járó Princzinger Sárától és Borvendég Dorottyától a konzi eltérő évfolyamait végző Slávik Bálinton, Ónodi Kristófon keresztül Leitgeb Mátéig. Miként a nyár ezernyi árnyalattal, rezdüléssel írható le, az előadott darabok hangulata is váltakozó volt, a vidám játékos hangulatnak éppúgy átadhattuk magunkat, mint a melankolikusnak.

Miként a szereplők tolmácsolt produkciói, ugyanúgy „vonultak” különböző zenetörténeti korstílusok is: egy reneszánsz udvari miliőből a barokk, klasszikus korszakon átívelve a romantika világába „csöppentünk”, képzeletben menüettre táncolhattunk, hallgathattuk a hangutánzó kakukk énekét, felidézhettük az egri vitézek bravúrját Tinódi Lantos Sebestyén nyomán, megjelent a meteorológiai nyárban az ősz. Olyan jeles szerzők képviseltették magukat, mint Johann Krieger, John Dowland, Giuseppe Antonio Brescianello, Alonso Mudarra, a zongoraművek komponistájaként is neves Anton Diabelli vagy Francisco Tárrega, illetve Lauro vagy Mertz János Gáspár. Továbbá elhangzott olyan szerzemény, melynek alapját J. Sebastian Bach egy alkotása inspirálta.

Szólók és duettek egyaránt színesítették a zenei könyvtáros nyárnyitányt. Az előadókon látszott, hogy szorgalmas munkájuk gyümölcsét szándékoztak a zeneszerető közönségnek megmutatni, sikeresen megvalósulással. Beérett az áldozatos pedagógiai munka és a tanulói áldozatvállalás, a befektetett temérdek energia. A tanárnő kapcsolata tanítványaival kiváló; együtt érez, gondolkodik növendékeivel, gondolataival is követte a zenei darabok kottáját, minden részt metakommunikációs jelzéseivel kísért. A közvetlen színrelépéseket megelőzve röviden bemutatta a szereplőket, vázolta addigi muzsikusi életútjukat. Van olyan diák, aki a felsőfokú zenei tanulmányokra készül, rövidesen felvételi vizsgát tesz, de a tanárnő reményét fejezte ki, hogy a jövőben mindannyiuk életében fontos szerep jut majd a zenének.

A koncert kiválasztásának színhelye azért is szerencsés, mert a Gutenberg-galaxis szentélye adott „randevút” egy másik művészeti ág reprezentánsának, így találkozott muzsika és költészet, az irodalom nyelve a zene jelképrendszerével annak produktumain keresztül. Ha belegondolunk, hogy régen a verseket megzenésítve adták elő, vagy a verses műfajok egyike a líra zenei vonatkozásából született, elmondhatjuk, hogy az emberi kultúra eme két különálló – önmagában is felettébb értékes – megnyilvánulása egymásra talált. Meg kell őrizni, és gyarapítani kell az emberiség kultúrkincsét, legfőbb úttörői ennek a mindig újat alkotó, új művészeti értéket létrehozó, tartalmat, formát egyaránt változatos formában megvalósító, elhivatott alkotó és előadóművészek. Művész és közönségének találkozása közösségteremtő erő, s az a közösség, melyet az intellektuális érdeklődés köt össze, fontos motiváló tényező.

Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban című versének költői kérdésére, „Ment-e a könyvek által a világ elébb?”, a környezetünkben tapasztalt számos negatív tény ellenére pozitív igenlő választ kell adnunk. A zene, ének, hangszer ugyanebbe az irányba viszi az emberiséget. Minél több és több ember részesül a kultúra áldásában, annál kedvezőbb irányban változik a homo sapiens: erősödik a „jobbik énje”.

A művészet igazi tápláló forrása a népművészet, annak magas művi színvonalon történő tolmácsolása új művészi értékek létrehozása céljából. Petőfi Arany Jánosnak írt levelében leszögezi, a népköltészet az igazi költészet, tegyük uralkodóvá a népet a költészetben, s uralkodni fog a politikában, ez a század feladata. Azóta több, mint százötven év telt el, s a szabadságharc költőjének intelme ma is időszerű.

Minél több zeneértő, hangverseny-látogató vájt fülű emberre van szükség, és szerencsére biztatóak a folyamatok. Az egykori főúri udvarok szűk körű házihangversenyei helyett a koncerttermek szélesebbre tárultak. Ahhoz, hogy az intellektuális javak élvezőivé válhassunk, kiknek életében a szellemi táplálék is elengedhetetlen, még sokat kell tenni a családnak, iskolának, kultúrpolitikai intézményeknek, közművelődési egyesületeknek, hogy a metropoliszoktól egészen az eldugott zsáktelepülésekig, mindenütt meghallják és megértsék Kodály Zoltán, Bartók Béla üzenetét.

Gondolkodj globálisan – ebbe belefoglaltatik az egyetemes művészet felhalmozott értékeinek mind teljesebb birtokbavétele, ahogy Hegel mondta: „Az igaz az egész”. Ehhez természetesen sok apró lépésen keresztül vezet az út, s ezen a kultúrösvényen halad a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér személyzete.

A koncert végén Galambos Krisztina könyvtáros köszönetét fejezte ki a közönségnek az érdeklődésért, a szereplőknek azért, mert játékukkal örömet szereztek, s kifejezte reményét, hogy a kezdeményezés a jövőben is folytatódik. A tanárnő szintén köszönetét fejezte ki a szereplési lehetőségért, hogy tanítványai fórumot kaptak zenei megnyilatkozásukra. A könyvtár – stílszerű ajándékként – könyvvel honorálta a tanulók igyekezetét.

Csiszár Antal

2016.06.03