Ezután Zichy Ödön gróf szerződtette nevelőnek gyermekei mellé, velük ment Kalksburgba, ahol elhatározta, hogy rajzolói, festői készségét a Müncheni Akadémián fejleszti tovább. 1884-ben, 23 éves korában kezdte el itt művészi tanulmányait, Diez és Herterich élőmodelles osztályának növendéke volt három évig. 1887-ben magyar állami ösztöndíjjal Párizsba utazott. Az ott élő időskorú Munkácsy Mihály segédje lett, miközben megismerkedett a stílusújító törekvésekkel is, két évig műveinek másolásából élt: a nagy romantikus realista művész hanyatló korszakának szalonképeit sokszorosította a műkereskedelem igényének megfelelően.

1889-ben Pont-Avenbe látogatott, itt született a J. A. M. Whistler szecessziós stílusát idéző Nő fehérpettyes ruhában című képe, amely egyben fekete korszakának kezdete volt. 1889-90-ben a párizsi Julian Akadémián tanult, ahol megismerkedett A. Maillollal és É. Vuillard-dal. 1890-ben Neuillybe költözött, ekkor festette színredukciós periódusának fő műveit, az Ágyban fekvő nőt, majd a Kuglizókat. 1892-ben sikeres kiállítást rendezett Párizsban, és csatlakozott a NABIS csoporthoz. Az 1893-as tárlatukon már szerepeltek munkái. 1896-ban hazalátogatott, Simó Ferenc országgyűlési képviselő budapesti lakásán rendezte meg első magyarországi kiállítását. Majd Andrássy Tivadar gróf megbízta őt egy ebédlőberendezés egységes stílusú megtervezésével. 1899-ben Párizsban 10 korai fekete korszakában készült képét állította ki a NABIS csoport tárlatán.

Négy alkalommal rendezett önálló kiállítást Budapesten olyan helyeken, amelyek nem kifejezetten kiállítási intézmények voltak: 1895-ben egy magánlakásban 30 művet állított ki; 1900-ban a Royal Szállóban 203 művet; 1902-ben a Mercur Palotában 328 művet; 1906-ban pedig a Könyves Kálmán Műkiadónál 318 művet mutatott be. Ez utóbbinál köszöntött be nála a siker. A magyar művészetben példátlan közönségsiker, képvásárlási láz vette körül Rippl-Rónait. A fővárosi művészkörök vezéralakja, s az újként megalakult Magyar Impresszionisták és Naturalisták köre (A MIÉNK) tagja lett. Bérelt egy műtermet Budán, és a Műhely nevű iparművészeti vállalkozás szervezésébe kezdett.

A hazai lakáskultúra modernizálása volt a célja, miközben végre megvalósíthatta saját ideális intim otthonát is. 1908-ban árverés útján vásárolta meg Kaposvár szélén a szőlősgazdák övezetében, parkos ligettel körülzárt, 10 holdas birtokot emeletes nyaralóépülettel, gazdasági házakkal, szántóval és legelővel. A birtok kész művészparadicsom volt már: egy Gundy György nevű pesti operaénekes ízlése nyomán formálódott ki 1868-tól, negyven éven át, ez lett a Róma-villa.

A későbbiek során még négy hold szomszédos szőlőt és szántót vett hozzá. Tehenet, birkákat, lovat, szamarat, baromfikat, méheket, kutyát és pávát tartott. Rippl-Rónai József francia felesége, Lazarine és annak elárvult unokahúga, Anella, Rippl bácsi, a művész édesapjának unokatestvére és egy szakácsnő voltak még a villa és a gazdasági épületek lakói. A vincellérházból lett a műterem, ám a parkban állt legtöbbször a festőállvány. A Róma-villa azonban már nem olyan csendes intim otthon volt, mint az előző a Fő utcában. Az új környezet Rippl-Rónai emberi kötődéseire alapozott művészete számára teljes kibontakozásul szolgált. Új festői korszaka a harsány életörömöt sugárzó nagyon dekoratív kukoricás stílus lett. E korszakot nyitotta meg az Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett című festménye.

A magyarországi körülmények azonban nem nagyon kedveztek Rippl-Rónai Józsefnek. Nem kapott állami megbízásokat freskók, mozaikok terjedelmes méretű kivitelezésére. Az általa védelmezett fiatal, modern művészgeneráció mellőzte őt, emiatt lassan elszigetelődött. A téli hónapokat Budapesten töltötte. Ott festette híres pasztell arcképeit a Nyugat folyóirat íróiról: Babitsról, Szabó Lőrincről, Móricz Zsigmondról és a lipótvárosi szépasszonyokról. Önarcképeit követve figyelhetjük meg a tempós művészi gyakorlathoz szokott Rippl-Rónai sugárzó életenergiájának lassuló, elfáradó parázslását. Egyik modellje, Zorka iránt fellángolt érzései már nem az intim, hanem az eltitkolt kapcsolatáról vallanak.

Agyvérzéssel kezdődött a betegsége. A balatonfüredi szívkórházból való hazaszállítása után szélütés érte, tüdőgyulladást kapott, végül veseelégtelenség okozta a halálát 1927. november 25-én. Sírja a kaposvári Keleti temetőben van.

A Róma-hegyi házban még húsz évig élt magányosan Lazarine asszony. Az őt követő örökösök kegyelettel megőrizték a ház bútorait, relikviáit, amelyeket dr. Martyn Róbert adta múzeumi ajándékul. A Rippl-Rónai képek a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum tulajdonát képezik. A nyolcvan darab mű betekintést enged Rippl-Rónai József minden festői periódusába.

Nagy Mária

Forrás:
Wikipédia.hu
http://www.smmi.hu/kiallitasok/allando-kiallitasok/rippl-ronai-emlekmuzeum
Magyar Nagylexikon. 15. köt. Budapest : Magyar Nagylexikon Kiadó, 2002.
Keserü Katalin: Rippl-Rónai József. Budapest : Corvina Kiadó, 1982.

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.