1501

Balassi Bálint 460

A magyar reneszánsz szerelmi líra megteremtője

Egy méltatlanul elfeledett költő, Balassi Bálint születésének 460. évfordulóját ünnepeljük október 20-án. Talán már csak középiskolai tanulmányainkból dereng fel néhány versének címe vagy egy-egy sora. Tudjuk még például, mi az a Balassi-strófa? Az évforduló kapcsán emlékezésül elevenítsük fel életének néhány fontos pillanatát.

Balassi Bálint 1554. október 20-án született Zólyomban, apja Balassa János felső-bányavidéki főkapitány volt. Egy ideig Bornemisza Péter nevelte. 1565-től Nürnbergben tanult, beszélt horvátul, németül, latinul, olaszul. Édesapját 1569-ben Miksa magyar király hűtlenség vádjával elfogatta és letartóztatta, ezért a család Lengyelországba menekült. Balassi Rudolf király koronázásán juhásztáncával vonta magára az udvar figyelmét. Édesapja halála után a törökök elfoglalták a család leggazdagabb birtokait és várait, s maradék vagyona is lassan kicsúszott a kezei közül. 1578-ban hűségesküt tett Rudolf királynak.

Egész életét perek, bírósági eljárások kísérték, mégpedig vagyonperek, egyházi eljárások és büntetőügyek egyaránt. Közismertek a vagyonából őt kiforgató gyámja, unokabátyja ellen folytatott birtokperei. Az 1580-as évek elején a liptói nemesség és a selmecbányai, zólyomi polgárok perelték rendszeresen hatalmaskodásai, duhajkodásai miatt. Jószágokat hajtatott el, bebörtönzött szolgáit szöktette meg, megverte a selmeci bányabíró a vihnyei hévízben óvatlanul melléje telepedő legényét, a hodrusbányai mészáros fiatal özvegyét fényes nappal az országúton igyekezett leteperni.

1584 karácsonyán feleségül vette unokatestvérét, Dobó Krisztinát, és ugyanaznap néhány órára önkényesen elfoglalta a felesége, anyósa és sógora közös zálogbirtokában lévő Sárospatak várát, amely királyi birtok volt. Ezzel két pert vont magára, mindkettőt sógora indította ellene. Az elsőfokú unokatestvérrel kötött házasság tilalmának megszegése miatt az esztergomi érseki szentszék eljárását kérte vérfertőzés ügyében, a királyi vár elfoglalása miatt pedig hűtlenségi pert kezdeményezett. 1587-ben már az egri püspöki szentszéken is pere folyt Balassinak, ez alkalommal felesége hűtlensége ügyében. 1589-ben Lengyelországba ment, ahonnan 1591-ben tért vissza. Részt vett Divény és Kékkő ostromában.

1593-94-ben az ún. „hosszú háborúban”, a török ellen indított hadjáratban újra katonáskodott. 1593 őszén, a tizenöt éves háború kezdetén részt vett családja várainak visszafoglalásában. Esztergom 1594-es ostroma során, május 19-én egy gyalogos roham közben egy szakállas ágyú golyója mindkét combját elroncsolta. Az orvosok amputációval még megmenthették volna, de ő nem fogadta el, mondván, egy vitéz nem élhet lábak nélkül. A vérveszteség és a vérmérgezés miatt május 30-án hosszas szenvedés után hunyt el az Esztergom-szentkirályi katonai táborban. Halálos ágyánál a jezsuita Dobokay Sándor állt.

A szlovákiai Hibbe katolikus templomában, a Balassi család sírboltjában helyezték örök nyugalomra. A templomban, amely egykor a család liptóújvári uradalmának kegyúri temploma volt, 1898-ban Liptó vármegye emléktáblát helyeztetett el. 2004-ben a magyar és szlovák kulturális minisztérium emlékoszlopot helyezett el itt.

Ő volt a magyar nyelvű reneszánsz szerelmi líra megteremtője, ő volt az első európai rangú költő a magyar irodalomban. Ő szervezte először ciklusba a verseit. Ady Endre előtt Balassi Bálintot tartja a szakirodalom a magyar irodalom legnagyobb vallásos költőjének. Istenes énekek pályájának minden szakaszában születtek, a legmaradandóbbakat életének válságos esztendeiben alkotta.

Szókincse és költői képvilága nemcsak rendkívül gazdag, de olyan életképes, hogy versein mit sem koptatott az évszázadokban mérendő idő. A Balassi előtt magyarul írtak – ha lelkünkhöz szólnak is – egy tőlünk már idegen ómagyarsággal szólnak, de nagyon sok, Balassi utáni szöveget is megavítottak a múló évszázadok. Balassi azonban ma is frissen hangzik. Lángelméjének legbiztosabb bizonyítéka, hogy minden következő nemzedék kortársa tudott maradni. Szükségképpen túlhaladott helyesírását minden évszázad a magáéhoz igazíthatja, és így sokkal kevésbé érezzük régiesnek, mint a száz vagy kétszáz évvel későbbieket.

Balassi Bálint kimeríthetetlen téma, élete regényeket, drámákat, lélektani és kortörténeti tanulmányokat igényel. Egyszerre vonzó és riasztó egyénisége és halhatatlan költészete méltóan izgalmas kezdet az ezerszínű újkori magyar költészet történetéhez. És elképzelhetetlen olyan antológia, amelyben magyar versek szerepelnek, hogy az első díszhely ne őt illesse meg.

Emlékezzünk rá Rimay János soraival:

„Mit mondhatok? Éltem. Hol bátran, hol féltem.
Kedvvel, búval, panaszval.
Hol méltó vádlásban, több rágalmazásban,
mert egész föld foly azzal.
Vétkemben rettegtem, jómban örvendeztem,
s vigadtam az igazzal.”

Nagy Mária

 

A képek a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származnak, a felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével itt érhetőek el: 1. kép, 2. kép.

2014.10.20