Joseph Haydn Armidájának ősbemutatóját 1784. február 26-án tartották Eszterházán, ahol 1788-ig összesen 54-szer játszották a művet, amelyet 1805-ig Pesten, Pozsonyban, Bécsben és Torinóban ugyancsak színre vittek. Haydnnak ez volt a tizenegyedik, egyben utolsó operája, amelyet az Esterházy család kastélyában mutattak be. A könnyedebb operák után Haydn egy dramma eroicot, azaz hősi drámát komponált három felvonásban. Zeneileg a korábbi műveihez képest változást jelentett, hogy egyrészt megnövekedett az áriák hosszúsága és drámaisága, másrészt újdonság a kortárs operaszerzőkhöz képest, hogy zenéjével különböző természeti eseményeket (holdfény, vihar, stb.) jelenített meg, harmadrészt egy 25 percnél is hosszabb, recitativókat nélkülöző részletet is írt művébe. A bemutatót követően az volt az egybehangzó vélemény, hogy az Armida Haydn legjobb operája.

Cselekmény: Armidának, a varázslónőnek az a feladata, hogy megakadályozza, hogy a keresztes lovagok elfoglalják Jeruzsálemet. A cél érdekében mágikus erejét és női bájait is be kell vetnie. A keresztény sereg egyik vezetőjét, Rinaldot sikerül is a bűvkörébe vonnia, Armida azonban beleszeret a keresztes lovagba...

A fantasztikus hangi adottságokkal rendelkező előadói gárdából kiemelkedik a címszerepet éneklő Cecilia Bartoli, akinek temperamentumos egyéniségéhez jól illik Armida szélsőséges alakja, hangjával egyaránt képes megjeleníteni a karakter vadságát, szenvedélyességét és sebezhetőségét. A további szerepekben pedig Christoph Prégardien (Rinaldo), Patricia Petibon (Zelmira), Oliver Widmer (Idreno), Scott Weir (Ubaldo) és Markus Schäfer (Clotarco) hallhatóak. A koncertfelvételen a szólistákat a korabeli hangszereken játszó Concentus Musicus Wien kíséri Nikolaus Harnoncourt vezényletével.

Ősze Mária

Forrás: Winkler Gábor: Barangolás az operák világában 2. kötet Zeneszerzők H-Pa-ig, wikipedia.hu