Egy olyan történelmi pillanatban élt, amely a múlt és a jövő intenzív találkozási pontjában egyszerre hozta magával a felbomlást és a kiteljesedés lehetőségét. A reneszánsz a szellemi átalakulás nagy korszaka volt, sikerült kiszabadulni a középkor sötétjéből. Újraéledt az ókori tudás, az Egyiptomhoz is köthető hermetikus hagyományok, Platón tanításai, a neoplatonikus filozófia eszméi, ennek köszönhetően új lendületet kapott a művészet, a tudomány, az orvoslás és a csillagászat. Mind az emberről, mind a világról alkotott középkori kép megingott.

Olyan nagy lelkek jelentek meg, mint Giordano Bruno, aki már akkor élő világegyetemről és végtelen számú napról beszélt, amikor még a heliocentrikus világképet is nagy merészség volt hangoztatni. De említhetnénk még Marsilio Ficinot, Pico della Mirandolát és másokat, akik nagyon sokat tettek azért, hogy felelevenítsék az elfeledett tudást és szépséget. Nekik köszönhetően az ókor nyomán végre ismét újjászületett a bölcsességet kereső szellemiség.

A reneszánsz humanizmus felrázta az embert, és rámutatott a benne lévő értékekre, melyek révén Istenhez közeledhet. Ez a kor visszahozta az életörömöt, a szerelem új, magasztosabb értelmet nyert. Ugyanakkor a reneszánsz eszmék egy nagyon fontos dologra figyelmeztetettek: minden egyes ember felelős a saját sorsáért.

Mindez hatással volt a színházra is, amely bemutatta a kérdések között vergődő embert, aki keresni kezdte, mi a helyes irány az életének. Shakespeare mesterien volt képes hatni a közönségére, mert szórakoztatva tanított.

Tragédiáiban rámutatott a valódi értékekre, melyeknek elvesztése ráébreszti szívünket a fontosságukra. Vígjátékai pedig feltárták és kifigurázták az emberi kapcsolatok nehézségeit. Műveiben a legkülönbözőbb emberi jellemekkel találkozhatunk, tanulmányozhatjuk az erényeket és hibákat. Komplex életműve egy olyan tükörhöz hasonlít, melybe bármikor beletekinthetünk, és megmutatja lelkünk legrejtettebb zugait és legmagasztosabb értékeit. Finom részletekig kidolgozott válaszokat kaphatunk az emberi létezés legnagyobb kérdéseire. Műveivel elgondolkodtat: ki az ember, ez a csodás lény, aki ég és föld közé van kifeszítve?

A Globe Színház tetején, ahol darabjait játszották, a görög mitikus hős, Héraklész szobra állt, kezében a földgömbbel – innen a név. Ez kifejezte a reneszánsz haladó eszméit. Héraklész erejével és eszével a minden nehézségen felülemelkedő reneszánsz ember prototípusa, s az antik hagyományokat követve az erény és bűn válaszútján áll.

Shakespeare egyik legfontosabb hőse, Hamlet is szorosan kapcsolódik ehhez a tematikához. Hogy mi is a darab üzenete pontosan, arra többféle értelmezés született:
- A gondolat és tett összhangjának megteremtésére tett kísérlet drámája.
- Nevezik a gyötrő kérdések tragédiájának, ami önmagunkkal, világról alkotott felfogásunkkal szembesít.
- A két korszak határán álló hős drámájaként is értelmezik: Hamlet feladata, hogy a korszakváltás értékvesztő idejében helyreállítsa a megbomlott értékrendet. Tragédiája, hogy ez csak halálával sikerülhet.

„Kizökkent az idő; - ó kárhozat!
Hogy én születtem helyre tolni azt.”

A darab egyik nagyszerű adaptációja Peter Brook rendezése. A világhírű színházi rendező szerint Hamlet egy teljesen érthető dilemmával kerül szembe: nem akar ölni. Ebben a változatban a dán királyfi nem melankolikus, hanem szeretné elkerülni az erőszakot. Brook már régóta nemzetközi társulattal dolgozik, mert igyekszik egyetemesen érvényes előadásokat létrehozni. Ez a törekvés rokon William Shakespeare szándékával, hiszen az író óriás olyan időtlen tudást szőtt drámáiba, mellyel évszázadokra, sőt évezredekre szóló útravalót közvetített.

„A történet mindenki életében
Az elmúlt időt alakítja újra.
Ezt megfigyelve megjósolhatod
Körülbelül a dolgok fő irányát,
Mely még nincs is, de már csíráiban
És gyönge kezdetében zárva él.
Ilyesmiből lesz az idő gyümölcse.”
(Shakespeare: IV. Henrik)

Peter Brook Hamlet előadásának felvétele jelenleg csak eredeti angol nyelven elérhető: https://www.youtube.com/watch?v=qT5rLk40fnM

Szabados Éva

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.