908

Mesehősök, akikkel azonosulhatunk


Lázár Ervin az egyik legnépszerűbb magyar író, akinek történetein generációk nőttek fel. Nincs gyerek és felnőtt, aki ne ismerné A Négyszögletű Kerek Erdő lakóit, A manógyárat, A Hétfejű Tündért, Berzsiánt és Didekit, Szegény Dzsoni és Árnikát, A legkisebb boszorkányt vagy épp Bab Bercit. A Budapest Bábszínház művészei a Móra Kiadóval együttműködésben meseolvasással, előadásokkal emlékeznek az író 80. születésnapjára.

A Budapest Bábszínház ebben az évadban több eseménnyel is tiszteleg az 1936. május 5-én született Lázár Ervin emléke előtt: ismét műsorra került A legkisebb boszorkány, és az író művei alkották a márciusban megrendezett VII. BÁBU Fesztivál fókuszprogramját. Ezt követően, május 2-án 14 és 16 óra között pedig a Móra Kiadóval együttműködésben meseolvasással, előadásrészletekkel kedveskednek a gyerekeknek. Lázár Ervin hőseivel – akiknek neveit az író gyermekeivel közösen találta ki – könnyű azonosulni, hiszen esendőségük ismerős számunkra. A mesék játékos nyelve, sajátos finom humora és morális üzenete minden életkorban megérintik az olvasót.

Az egyik legismertebb és nem csupán a gyerekek körében népszerű magyar író Alsó-Rácegrespusztán töltötte gyermekkorát, és ez az időszak több művében is megjelenik. (Elég talán csak A Hétfejű Tündér nyitómondatát idéznünk: „Nem volt nálam csúnyább gyerek Rácpácegresen.”, vagy a mesében felbukkanó Rácegresit és Pácegresit említenünk.) Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen újságíró, majd magyar szakon tanult. Több lapnál is dolgozott: Nyíregyházán, Pécsen – az Esti Pécsi Naplónál, a Dunántúli Naplónál, a Jelenkornál –, Budapesten pedig először az Élet és Irodalomnál, később az Új Idők, a Magyar Fórum, a Magyar Napló, a Magyar Nemzet és a Hitel munkatársa volt.

Első, gyerekeknek készült meseregénye, A kisfiú meg az oroszlánok 1964-ben jelent meg Réber László illusztrációival. Lázár Ervin hangja jellegzetes, stílusa filmszerű, nyelve egyéni, játékos, humort sem nélkülöző. A Hétfejű Tündér (1973), az Andersen-díjjal kitüntetett Berzsián és Dideki (1979), Az év könyveként elismert A Négyszögletű Kerek Erdő (1985), illetve az ugyanezt a díjat megkapott Bab Berci kalandjai (1989) és a Csillagmajor (1989) több kiadást megértek, mind a gyerekek, mind a felnőttek körében népszerűek. Az IBBY, azaz a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa a Bab Berci kalandjai mellett a Lovak, kutyák, madarak és A manógyár köteteit találta az év gyermekkönyveinek (1989, 1990, 1993).

Több meséjét dolgozták fel színházi, bábszínházi alkotók, közülük talán Lengyel Pál nyúlt a legértőbb kézzel Lázár Ervin műveihez; és televíziós, filmes adaptációkra is sor került. Az író azonban nem csupán a báb műfajához, de a Budapest (korábban Állami) Bábszínházhoz is kötődött darabjaival, 1992-93-ban pedig a színház dramaturgja volt. Az elmúlt évtizedekben a nézők láthatták a Berzsián és Didekit (tervező: Koós Iván, rendező: Lengyel Pál, bemutató: 1983. január 25.), az Árgyélus királyfit (tervező: Koós Iván, rendező: Lengyel Pál, bemutató: 1994. november 12.) és a Szegény Dzsoni és Árnikát (tervező: Orosz Klaudia, rendező: Lengyel Pál, bemutató: 2005. november 18.). Jelenleg is műsoron van a hazai, szerbiai és thaiföldi nemzetközi fesztiválokon díjnyertes A Hétfejű Tündér (adaptáció: Gimesi Dóra, tervező: Mátravölgyi Ákos, rendező: Kuthy Ágnes, bemutató: 2012. január 19.), valamint a 2015/2016-os évadban új szereposztással műsorra tűzött A legkisebb boszorkány (tervező: Orosz Klaudia, rendező: Lengyel Pál, bemutató: 2000. október 1., felújítás: 2015. november 8.).

Az író születésének 80. évfordulója adta az apropót, hogy 2016 márciusában a VII. BÁBU Fesztiválra a magyar nyelvű bábszínházak legizgalmasabb Lázár Ervin-feldolgozásait hívja meg a Budapest Bábszínház. Így május 2-án 14 és 16 óra között újabb eseményre kerül sor, amelyet az író életművét gondozó Móra Kiadóval együttműködésben rendez a színház. A nyitott, ingyenes rendezvény résztvevői találkozhatnak Vathy Zsuzsával, Lázár Ervin-meséket hallhatnak a Budapest Bábszínház művészeinek tolmácsolásában, láthatnak előadásrészleteket – élőben és felvételről –, illetve izgalmas animációs filmeket.

A délután teljes felvétele május 5-től lesz elérhető a Móra Kiadó honlapján, így azok az iskolák, amelyek Lázár Ervin születésnapján szeretnének megemlékezni az íróról, a www.mora.hu oldalra látogatva mesékkel, bábokkal tehetik meg azt.

Fotó: Budapest Bábszínház/Éder Vera
Forrás: kultura.hu

2016.05.02