CSÖRTE – Az impróháború

Kíméletes versengés kíméletlen rögtönzéssel

Nem okozott csalódást az Import Impró Társulat október 11-i, szombati fellépése a Rómer Házban azoknak, akik felhőtlen, szórakoztató estére vágytak, holott a címből kiindulva nem éppen a pacifizmus szelleme lengte be az egymásnak feszülő vetélkedést. Az impróháborúban két csapat versengett egymással a győzelemért, ahol az említett felhőtlenséget mégsem borították be viharfellegek sem a nézőtéren, sem a páston… illetve színpadon.

Na persze, a sikeresen (hallhatóan látványosan) megvívott Csörte esetén talán túlzás „háborút” emlegetni, igazi vérre menő csatát nem láthattunk, jókedvű fiatalokat viszont annál inkább, akik remekül elevenítették fel számunkra az együttjátszás örömét. A meghirdetett kulcsszavak szellemében volt itt Színház – Rögtönzés – Szórakoztatás – Kreatív feltöltődés – Interaktív Légy Ott – Papa mama gyerekek – Hullámvasút – Szertartás – Egyperces gyilkosság – 3,2,1, STOP!, de ami mindezeknél több: (f)elszabadult kikapcsolódás, hogy a nézőtéren ülve legalább erre egy egyetlen, estébe hajló délutánra elhiggyük, a világ (s benne úgy a valóság, mint az illúzió) igenis alakítható!

Az Import Impró Társulat számára a megalakulás ötletét valójában egy német improvizációs előadás és egy spanyol bohóctréning adta, ám a valódi alapokat helyi diákszínjátszók rakták le azzal, hogy 2008 őszétől rendszeresen a Rómer Ház pincéjébe jártak – pusztán kedvtelésből – játszani. 2009 januárjára aztán a folyamatos érdeklődés nyilvánvalóvá tette, hogy akár társulati szinten is működtethető a műfaj, mára pedig interaktív előadásaival bejárták már az egész országot. Rövid, lendületes jeleneteik a közönség ötletein, hozzászólásain alapulnak, nincsenek előre megírt szövegek, ezért minden előadásuk más és más.

Nem volt könnyű dolga azonban az előadóknak (játékmestereknek) a vérre-verejtékre-pontszámokra menő Impróháborúban, hiszen a kimondott szavakra, mozdulatokra azonnal és lehetőleg humorosan kellett reagálniuk. A zsúfolásig telt nézőtér tapssal pontozta a neki tetsző poénokat, a végső szót és pontot azonban a játékmester mondta ki. Az interaktív, improvizációs játékokból végül az előadók és a nézők örömére szolgáló kellemes két óra született, mi pedig térhettünk vissza a ránk (ki)szabott, megszokott valóságba. De mondjunk valamit? A világ igenis alakítható!

Galambos Krisztina és Szilvási Krisztián
Fotók: Mezősi Kristóf


2014.10.15