Megelevenedő emlékek

Zilia – Hamlet – Szindbád

Kivételes élményben lehetett része április 13-án a Magyar Ispitában a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium tanárainak, diákjainak és a többi érdeklődőnek. Ugyanis Gábor Júlia és Szigethy Gábor tartott számukra tárlatvezetést a Zilia – Hamlet – Szindbád című kiállításon, melyet különös gonddal állítottak össze magángyűjteményük anyagából. Történetek, képek, dokumentumok, jelmezek meséltek Ruttkai Éváról, a Tündérkirálynőről, Gábor Miklósról az örök Hamletről és Latinovits Zoltánról, a Színészkirályról.

Gábor Júlia, Ruttkai Éva és Gábor Miklós lánya vezette be a résztvevőket abba a varázslatos világba, amely három példaértékű művész életébe ad betekintést. Az első teremben három festmény köré csoportosulva indul a kiállítás, e képek inspirálták a címét is: Zilia – Hamlet – Szindbád. Az első Ruttkai Évát ábrázolja XVIII. századi viseletben, kedves emlék, mert a szomszéd és jó barát Láng Rudolf jelmeztervező alkotása. Egy alkalommal még egy tv-játékban is szerepelt. Zilia szerepe azért jelentős Ruttkai Éva életművében, mert ez avatta felnőtt színésznővé, a Vígszínház vezető színésznőjévé. A második egy kolléga műve, Gábor Miklósról készült legendás Shakespeare-alakítását, a Hamletet megörökítve, mely nemzetközi hírnevet szerzett neki. A harmadik kép Latinovits Zoltán Szindbád-arcait őrzi. Huszárik Zoltán filmje szintén nemzetközi sikert aratott, tovább növelve Latinovits elismertségét.

A fényképek, színházi dokumentumok, könyvek, kéziratok és személyes tárgyak megelevenedtek Gábor Júlia és férje, Szigethy Gábor irodalomtörténész szavai nyomán. Derűs hangvételben tárták elénk a rendkívüli emberek hétköznapi pillanatait, melyek egyúttal arról a korszakról is sokat elárultak, amelyben éltek. Ugyanakkor a művészi, alkotói folyamatról is sok érdekességre derült fény. A hallgatóság ízelítőt kaphatott abból a titokzatos, elmélyült munkából, melynek során a színész átlényegül. Itt minden részletnek jelentősége van, ami a mindennapokban lényegtelennek tűnik, hiszen a színpadon minden mozzanat jelentést hordoz. Például Gábor Miklós, aki nagyon szerette a képzőművészetet, a dán királyfi szerepére készülve tanulmányrajzokat készített a legjellegzetesebb mozdulatokat keresve.

Latinovits Zoltán építészmérnökként végzett, sosem szerzett színészdiplomát. Az évfolyama egyik legjobbjaként került ki, ám a felajánlott fővárosi állást már nem fogadta el, mert leszerződött a debreceni színházhoz segédszínésznek. Innen indult a Színészkirály pályája, melynek emlékét filmek, képek, hang- és videofelvételek őrzik. Életművében kiemelkedőek szenvedélyes előadóestjei, melyekkel küldetésszerűen járta az országot. A verseket szavalva maga is költővé vált, Ködszurkáló című kötete egy művészi lélek gazdag lenyomata.

A kiállításon három csodálatos művész portréja rajzolódik ki, akiknek egész élete a színház körül forgott. A hétköznapok gondjaival nem igazán tudtak mit kezdeni, mintha egy másik világban éltek volna, amely fölötte állt a „hivatalnak packázásain”. Éppen ezért képesek voltak arra a varázslatra, amelyért az emberek színházba mennek, mert az elfeledteti velük a mindennapok szürke gondjait, és ünnepi percekkel ajándékozza meg őket.

Gábor Júlia és Szigethy Gábor megőrizte, és a tárlat segítségével újra feleleveníti Ruttkai Éva, Gábor Miklós és Latinovits Zoltán példáját, melynek megismerése minden látogatót gazdagabbá tehet. Különösen fontos, hogy a fiatalabb generációk is találkozhassanak életművükkel, s a lebilincselő tárlatvezetés számukra is nagyszerű lehetőséget adott a felfedezésre.

A kiállítás megtekinthető május 15-ig a Rómer Múzeumban (Magyar Ispita Győr, Nefelejcs köz 3.), hétfő kivételével naponta 10 és18 óra között.

Szabados Éva
Fotók: Vas Balázs és Szabados Éva

2016.04.15