1455

Isten segítségével a Hazáért

Albert András könyvbemutatója a megyei könyvtárban

Február 26-án délután a megyei könyvtár Kisfaludy Károly Könyvtárának harmadik emeleti muzeális gyűjteményébe érkezett Albert András, hogy bemutassa Gróf Bethlen Miklós, a református államférfi (1642-1716) című kötetét. A szerzővel az intézmény igazgatóhelyettese, dr. Horváth József beszélgetett.

Albert András református lelkész Bethlen Miklós erdélyi politikus életművét taglalja monográfiájában. 1541 után a három részre szakadt országban a magyarságot, létünket az Erdélyi Fejedelemség határozta meg. Az ország nyugati része Habsburg, közepe oszmán fennhatóság alá került.

A XV. század kiemelkedő erdélyi politikusai, Bethlen Gábor és I. Rákóczí György fejedelmek sokat tettek Erdélyország felvirágzásáért. Ezen régió a mintáját adta felekezetek békés együttélésének: katolikusok, evangélikusok, reformátusok és unitáriusok egyaránt gyakorolhatták vallásukat, s a vallási tolerancia mellet figyelemreméltó volt a magyar-székely-szász együttélés is. Szövetségbe a kápolnai unió kovácsolta össze őket.

Elengedhetetlen volt magyar szempontból az önálló fejedelemség, hiszen a magyar korona osztrák fejet ékesített. Természetesen nagyjaink nem adták fel az ország – magyar koronás fő alatti – újraegyesítését. Bocskai politikai végrendelete utal arra, hogy amíg a koronánk Bécs birtokában van, szükséges fenntartani egy önálló Erdélyi Fejedelemséget, viszont ha visszakerül hozzánk a Szent Korona, mindnyájan királyunk hűségére térjünk.

A XVI. és XVII. század viharos évei, törökellenes háborúi csupán a század utolsó harmadában hozták meg a török kiűzését, nem eredményezték ugyanakkor a magyar függetlenség helyreállítását. A fegyverrel szerzett ország a Habsburgok birtokába került, Erdély önállósága megszűnt, az utolsó erdélyi fejedelem Bécsbe került.

Bethlen Miklós tevékenysége a XVII. század második felére és a XVIII. század elejére esett. Nagy műveltségű, a Haza iránt elkötelezett államférfit ismerhettünk meg benne, akinek töretlen istenhite, patriotizmusa volt a legfőbb hajtóereje. Messzemenő, a határokon túlnyúló, magas körökbeli kapcsolatai, diplomáciai tevékenysége vezetett a gályákra hurcolt protestáns prédikátorok kiszabadításához, az I. Lipót által kezdeményezett vallásellenes intézkedések enyhítéséhez.

Bethlen Miklós végül bécsi száműzetésben, Erdélytől távol fejezte be földi pályafutását. Példája meggyőző erővel bizonyítja a nép melletti kiállás erkölcsi imperatívuszát. Munkásságához, ahogyan már említésre került, az Istenben való feltétlen hit adta a kapaszkodót és a szilárd támaszt.

A könyvbemutatón történő beszélgetést dr. Horváth József, a megyei könyvtár igazgatóhelyettese vezette. A szerző az érdeklődők előtt arról is vallott, mi indította a monográfia megírására. Erdélyből jött, ahogy mondta, „isteni hívásra”. Az elkészült művet megelőzően, korábban e tárgyban jelentek már meg résztanulmányok.

Albert András távolabbi célja – a doktori értekezésen túl – az utolsó erdélyi fejedelem, Apafi Mihály életútjának, tevékenységének bemutatása. A fejedelem munkássága figyelemre méltó, bár személyéről a köztudatban inkább kedvezőtlen kép alakult ki – ezen kíván ő maga majd változtatni.

Csiszár Antal
Fotó: Pozsgai Krisztina

2016.02.29