A Hadik

Irodalmi vendéglátás a fővárosban – 1. rész

Budapest legendás vendéglátóhelye 1906-tól működött, nevét a közeli Hadik Laktanyáról kapta, mert tulajdonosa abban bízott, hogy a katonák gyakori vendégei lesznek. A kávéház azonban később, az 1920-as években lett igazán népszerű, elsősorban azoknak a személyeknek köszönhetően, akik ide jártak.

A Hadikhoz elválaszthatatlanul hozzátartozott Karinthy Frigyes, aki 1921 és 1934 között a szomszédos Verpeléti utcában lakott. Ebben az időben szinte minden napját, sokszor éjszakáját is itt töltötte. Asztaltársaságához tartozott Somlyó Zoltán, Kosztolányi Dezső, Hunyady Sándor, Nagy Lajos, Déry Tibor, Füst Milán, Tóth Árpád, Heltai Jenő, Rejtő Jenő, Devecseri Gábor, és néhányszor megjelent a fiatal József Attila is.

Ezt a vidám, izgalmas, bohém világot számos irodalmi alkotásban is megörökítették:

Ott volt mindenki, aki fontos. Ott volt mindenki, aki számít. Ott volt általában mindenki.
Ott volt Aranka, a királynő, udvarhölgyeivel, Devecseriné Guthi Erzsébettel, Kondor Líviával és Klug Bözsivel.
Ott volt Karinthy, a főisten, az udvartartásával.
Ott volt a sakk-kör elnöke, aki azonos volt Karinthyval, és az eszperantók magyarországi elnöke, aki szintén ő volt.
De általában mindenki ott volt. Mindenki, aki számít.
És ezek mind egyszerre beszéltek.”

(Részlet: Karinthy Márton: A Hadikban)

Devecseriné Guthi Erzsébet Búvópatak című könyvében részletesen mesél a Hadikhoz köthető élményeiről, Németh Andor pedig Egy páholy története címmel írt regényében idézi fel.

Így emlékszik vissza Déry Tibor:

Emberek jöttek-mentek, senkit sem ismertem, a legtöbb belépve nem is köszönt, mintha öröktől fogva s az idők végezetéig ott ülne az örök asztalnál, amelyet a pincérek egy pótasztallal toldottak meg. Még jóformán le se ültek, s már folytatták a nevetést is, mely még bejövetelük előtt kezdődött. Valamennyien együtt egy nagy hangszer voltak, amelyen a Hadik szelleme játszott.” (Részlet: Déry Tibor: Ítélet nincs)

Ennek a társaságnak a tagjai a maguk korában igazi sztárok voltak, bulvárhősök, olyan celebek, akik azonban ragyogó elmék is egyben. A Hadik fogalommá vált egészen a második világháborúig, ekkor zárt be, és csak 2010-ben nyílt meg újra. Az eredeti helyiséget kettéosztották a Hadik Kávéházra és a mellette működő Szatyor Bár és Galériára (mindkettő címe: Budapest 1111, Bartók Béla út 36.).

A Hadik klasszikus stílusával megidézi a múltat, és mégsem idejétmúlt. A falak, a berendezési tárgyak biztonságot és eleganciát sugallnak. Irodalmi Szalonja az elmúlt évek során rengeteg színvonalas irodalmi és kulturális eseményhez adta a nevét. Olvass nevű kampányával a könyvek, az olvasás szeretetére hívja fel a figyelmet. Minden hónapban kiválasztanak 3 könyvet, melyeket az ide látogatók 20% engedménnyel vásárolhatnak meg.

Karinthy Frigyestől származik a Szatyor Bár és Galéria elnevezése, aki a pincehelyiségben működő bár gyékényborítását meglátva kijelentette, ez a hely olyan, mint egy szatyor. A gyékények eltűntek, helyette egy rendkívül eklektikus tér háromdimenziós térplasztikával tárul elénk Adyval és Lédával. Kialakítását Babos Zsili Bertalan vezetésével 15 fős művészcsoport végezte.

Galambos Krisztina

2016.02.24