Az Erzsébet liget története 1945-től napjainkig

Várostörténeti puzzle – 50. rész

Az 1898-99-ben létesített Erzsébet liget kezdetben 13 holdon terült el, ma már azonban csak annak harmadán, 23.000 m2-en fekszik. Cikkünk első részében a kiépüléséről, eseményekben és rendezvényekben gazdag múltjáról olvashattak, a folytatásban végigkövetem a majdnem megszűntetett liget területének csökkenését, és bemutatom jelen állapotát.

Az Erzsébet liget északnyugati sarkában kialakított 1.100 négyszögölös téglalap alakú területen (közel 4.000 m2-en) 1943-ban avatták fel a Szent Imre templomot. Nem véletlen, hogy a ligetben építkeztek, a park festői látványa, a zöld környezet léleküdítő hatása miatt választották ezt a helyszínt 1934-ben.

1950-ban készült id. Konok Tamás fényképe (forrás: Fortepan/43697. szám):

A templom 2016-ban:

A második világháború alatt a város parkjai is megsérültek, tüzelőhiány miatt sok fát kivágtak. Az Erzsébet liget – talán a templom szomszédságának köszönhetően – kevésbé károsodott, de elhanyagolttá vált. A liget északi oldalát lezáró Magyar utca másik oldalán ekkor már állt az általános iskola és óvoda épülete, amelyet családi házak vettek körül. A park nyugati oldalát az 1930-tól Szent Imre herceg útjának elnevezett veszprémi út határolta, szintén családi házakkal beépítetten. A déli oldalát a MÁVDAC sportpálya zárta le, a keletre eső terület azonban még beépítetlen, lapos rész volt, gyakorlatilag szemétlerakó. A városrész terjeszkedésére itt maradt lehetőség.

1948-ban a Városi Tanács közgyűlésének döntése alapján az Erzsébet királynéról elnevezett liget Lenin nevét kapta.

Térképrészlet az 1955-ben megjelent Győr útmutató című kiadványból:

Az 1962-ben készült Győr térkép részlete:

A park területén építették meg az első hároméves terv időszakában a Honvédkórházat. A megyei kórház 1957 áprilisában vette át a győri 8. számú, 255 ágyas Magyar utcai Honvédkórházat.

A Honvédkórház (megyei kórház) 1965-ből (Győr, 1965, szerk. Csányi Ferenc, Finta Lajos, Kovács Ottó):

Honvédkórház, ma a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház E épülete:

Az Erzsébet liget képe a FÖMI 1959-ben készült légifelvételén: a nagy terjedelmű parkban íves, kanyargós sétautak mellett kevésbé fás területek is láthatók a sportpálya melletti részen.

1961-ben a liget délkeleti részén kezdték el a nádorvárosi víztornyot felépíteni, melyet 1965-ben adtak át. A csúszózsaluzásos módszerrel gyorsan felépített tornyot Thoma József, a Mélyépterv Kossuth-díjas mérnöke tervezte, típusterv alapján. Szerkezetét a nyolcvanas években egy váratlan meghibásodás után megerősítették: a külső tartályrész acéllemez abroncsokat kapott, és a külső tartóoszlopokra is rögzítő bilincsek kerültek. A Nádorváros vízfogyasztásának egy részét ellátó víztorony teljes felújítása 2004-ben kezdődött meg, és 2009-ben fejeződött be. A PANNON-VÍZ Zrt.  2009. július 17-én adta át ünnepélyesen. Jelenleg a víztorony az Erzsébet liget keleti részén áll, a parktól kerítéssel elválasztott területen.

A víztorony építéséről szóló cikkek a Magyar Nemzetből (1962. március 20. és 1964. május 29.):

A víztorony a távolból 1966-ban:

A víztorony rövid története megjelent a Győri Hét 2007. 21. számában május 31-én:

Tudósítások a víztorony felújítási munkáiról (Győri Hét 2007. május 3., Győri Hét 2006. március 9., Kisalföld 2009. május 7.):

A jelen: az egykori építmény ma az Erzsébet ligettől kerítéssel leválasztott, a kórházhoz tartozó területen áll:

Az 1960-as években a Lenin liget helyett az Úttörő liget elnevezés terjedt el. Itt létesült 1964-ben a Honvédkórház mellett közvetlenül a 150 ágyas tüdőosztály. Ez az épület szintén a zöld területet csökkentette.

Részlet az 1977-es Győr város térképéből:

A tüdőosztály átadása: Kisalföld, 1964. szeptember 3.:

Az 1960-as évek végétől az 1970-es évek közepéig az Erzsébet liget újra életre kelt. Két nagyobb beruházás is megvalósult, amely a parkba egyre több látogatót vonzott. Szerencsére ez nem járt területvesztéssel: egy étterem-presszó épült és egy KRESZ-pályát alakítottak ki. 1968-ban a liget területe 61.870 négyzetméter volt.

A Győri Áfész új vendéglőjét, az Erzsébet presszót 1968. április 28-án avatták fel. Ezzel a park szolgáltatásai bővültek, hiszen meleg ételeket és esti zenés programot kínáltak a sétálóknak, szórakozni vágyóknak. Mind a mai napig népszerű az étterem, melyet utoljára 1998-ban újítottak fel. Az Erzsébet Liget Vendéglő 70 fős termében a finom ételek mellett szombatonként élő zenével szórakoztatják a vendégeket, jó időben pedig élmény a szabadtéri teraszos részen beszélgetni, nézelődni.

A vendéglő építéséről és belsejéről képek (a Szövetkezet 1968. áprilisi és a Vendéglátás 1969. januári számából, valamint a Mérleg 1968. májusi számában megjelent cikk):

Végh Ferenc fényképe 1991-ből:

A vendéglő étlapja 1991-ből:

Győri Vasárnap 1991. szeptemberi számában megjelent cikk:

A vendéglő ma:

A KRESZ-pályát 1968. szeptember 18-án adták át, amely a liget déli részén épült meg. A közlekedési park ötlete az 1960-as évek elején Budapestről indult. Vidéken az elsők között épült volna meg a Bercsényi ligetben Győrött, de az elkezdett építési munkáknál termálvíz tört elő a leendő park helyén, ezért ennek építése abbamaradt. Később több más vidéki város után az Úttörő ligetben készült el a gyerekeknek a KRESZ-pálya, ahol játékos formában tanulhatták meg a közlekedési szabályokat. Később a pálya mellett egy kis fabódéban a különböző korúak számára alkalmas méretű kerékpárokat, rollereket lehetett kölcsönözni. Az 1970-es években a kerékpárkölcsönző nagyon népszerű volt, és a szülők szívesen hozták a város különböző részeiből ide gyermekeiket. Az 1980-as években a kerékpárkölcsönző már nem működött, a pálya kezdett elhanyagolttá válni. 1998. május 8-án adták át a felújított KRESZ-birodalmat a kisiskolásoknak és óvodásoknak, melyet 2007 októberében újabb felújítás követett. A kerékpárkölcsönzés ötletét 2010-ben felelevenítették, de sajnos 2011 augusztusában már meg is szűnt.

A KRESZ-pálya építése, avatása 1968-ban (Szövetkezet 1968. május és Kisalföld 1968. szeptember 19.):

A KRESZ-pálya felújítása (Kisalföld 2007. október 10.):

A kerékpárkölcsönzés felújításáról szóló cikkek a Kisalföld 2010. április 8-i és május 14-i számaiból:

Az 1960-es évek elejére a fejlődő győri iparvállalatoknál dolgozók, de a győri agglomerációban élők városba költözése felgyorsult. 1960-ban elkészült Győr Általános Rendezési Terv programja, amely tízezer új lakás építésével számolt. Ebből mintegy 7000 lakásnak szabad helyet Nádorváros délkeleti részén találtak. 1964-ben megszületett a győr-nádorvárosi lakótelep beruházási programja, beépítési tervezete. A Dél-nádorvárosi Lakótelepet hivatalosan 1969. február 7-től nevezték el Adyvárosnak. 1966-75 között 7500, 1975-77-ben újabb 1600 lakást adtak át, amelyeket házgyári szériatermékként panelelemből építettek. Adyváros nyugati peremét a volt Honvédkórháztól csak egy úttest választotta el.

Adyváros és az Erzsébet liget képe a Győr, Adyváros tervezte Győri Tervező Vállalat című 1977-ben megjelent kiadványból:

Részlet a FÖMI 1975. május 21-én készített légifelvételéből:

Győr, Délnádorváros Ady lakótelep I.-V. ütem beépítési terve, 1974.:

Az új lakótelep frissen átadott emeletes házaiba 1966-tól fiatalok, kisgyerekes családok költöztek. Az 1970-ben épített, 126 személyes óvoda és az 1974-ben épített, 280 személyes Kodály Zoltán Utcai Óvoda és Bölcsőde kevésnek bizonyult. Az új, 200 kisgyereket foglalkoztató kisdedóvót a hozzá tartozó játszótérrel a ligetből kivágott területen építették fel és adták át 1976. december 10-én. Az Erzsébet Ligeti Óvoda 2011 októberétől a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt bázisóvodája lett, és kilenc gyerekcsoportjából az egyik a mozgássérült gyerekek gondozására szakosodott.

Az óvoda avatása: Kisalföld, 1976. december 11.:

Az óvoda és hozzá tartozó játszótér ma:

További nagy helyet igényelt a kórház többlépcsős kiépítése és bővítése. Már 1973-ban elkészült a két ütemből álló kórházfejlesztési terv: 280, majd 260 ágy és a Honvédelmi Minisztérium igényeinek 300 ágy elhelyezésére alkalmas részleg építését tervezték. 1977-ben készült el a 280 ágyas C épület.

A kórházi C részleg avatása, Kisalföld 1977. december 4.:

A kórházbővítési tervek a MÁVDAC sportpálya felszámolását is jelentették. Az utolsó meccset a pálya elbontása előtt 1979. március 25-én játszotta a kék-fehér csapat a Dorog ellen. A bezárt Lenin ligeti sporttelep helyén elkezdődött a megyei kórház bővítése miatti építkezés, a parkoló és a járóbetegeket ellátó új rendelőintézet építése. A Vöröshadsereg úti (Ma Szent Imre út) rendelőintézetet 1982. januárjában adták át.

A rendelőintézet avatásáról szóló cikk az Építő 1982. februári számában:

1981-ben nagy veszélybe került az Erzsébet liget, hiszen az egész területére igényt tartott a kórház. A létrejött kompromisszum eredményeként átadott területért megmaradt a liget harmada.

Népszabadság, 1981. szeptember 31.:

A többlépcsős kórházfejlesztések eredményeképpen 2012 végén a kórház 27.000 négyzetméter alapterületűvé vált.

1983-as és 1987-es győri térképek részletei:

A kórház ma:

A parkban különböző új funkciók kialakítására több ötlet is született. 2002 májusában a Széchenyi István Egyetem fiatal építészhallgatóinak csapatmunkában adtak javaslatot a liget megújítására. Ők a világítás megváltoztatását és egy szabadtéri színpadot képzeltek el az Erzsébet liget jövőjének.

Erzsébet liget rehabilitációs terve, 2002. (készítette: Horváth Tamás, Hajnal Petra, Harsányi Eszter, Kósi Éva, Nyáradi Károly):

A Polgármesteri Hivatal a Győri Kommunális Szolgáltató Kft.-t 2008-ban bízta meg azzal, hogy készítse el a „nem lakótelepi zárt parkegységek funkcióváltásáról” a koncepciót, és ennek hatéves középtávú megvalósítási tervét. Ennek keretében az Erzsébet ligetben korszerű játszótéri együttes megvalósítását és a mellette található területen vakok és gyengénlátók pihenését is szolgáló speciális ligeti funkció megvalósítását tervezte. Az így kialakított kertben a színes virágok és megemelt virágágyakban elhelyezett növények illatát lehetett volna érezni. Tervezték, hogy Győr nevezetes épületeinek makettjeit helyezik el majd a kertben, hogy tapintás útján megismerhessék őket a nemlátók. A 2007-ben elkezdett és 2008-ban nagy intenzitással tovább folytatott játszótér-fejlesztési program keretében 2009-ben felavatták az Erzsébet Liget Játszóparkot. A liget déli oldalán épült fel az EU- szabványos, korszerű játszótér mászóhálóval, hintákkal.

A ligetet 2009-ben parkosították, új betonburkolattal látták el sétálóútjait, és járdáit térkövezték. A Magyar utca felől a volt játszótér felszámolásával a pihenni vágyóknak teret alakítottak ki padokkal.

A ligetet a szerelmes párokon és időseken kívül a gyerekek is kedvelik. A természetszeretők is értékelik a sokszor 80-100 éves fákat, melyek közül sok a platán, a vadgesztenye, a juhar, a szürkenyár. 2014-ben a Reflex Környezetvédő Egyesület két Erzsébet ligeti jó állapotú fehér nyárfa védettnek nyilvánítását kérte. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület minden év április-májusban Fülemülék éjszakája programokkal ünnepli a Madarak és Fák Napját. A fülemülék hangját este és éjszaka lehet hallani, ezért az MME Kisalföldi Helyi Csoportja az Erzsébet ligeti játszótérhez hívta tagjait és a természetszeretőket a fülemüle énekének hallgatására 2013. május 16-án este.

Gyermeknapi rendezvény az Erzsébet ligetben (Kisalföld 1998. augusztus 31.):

Az idők során 23.000 négyzetméteresre zsugorodott ligetben találjuk a város legnagyobb fáit. Itt láthatunk gesztenyefákat, valamint nyárfákat, feketefenyőket, platánokat, juharokat, hársakat.

Némáné Kovács Éva

Felhasznált irodalom:
Fátay Tamás: Győr. Városépítés és városrendezés 1945 és 1986 között. Győr : Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, 2011.
Győr. Szerk. Csányi Ferenc, Finta Lajos, Kovács Ottó. Győr, 1965.
Mónus Ágnes: Az ispotálytól a modern kórházig : a győri kórház 265 éves története. Győr : Petz Aladár megyei Oktató Kórház, 2014.
Papp Győző-Pálkövi Gyula-Szabady János: Hetvenöt év kék-fehérben. A MÁVDAC története 1912-1987. Győr : MÁVDAC Sportegyesület, 1987.
Tomaj Ferenc: Győr utcái és terei. Nádorváros. = Arrabona 10., Győr, 1968. p. 239-264.
Az Erzsébet liget és környékének jelenkori fotói a szerző saját felvételei.

A Várostörténeti puzzle sorozatának korábbi cikkei:
- 1. rész: A Radó-szigeti Kioszk
- 2. rész: A győri repülőtér
- 3. rész: A Wolf Gyula-féle könyvkereskedés a győri Széchenyi téren
- 4. rész: Régi győri farsangi bálok
- 5. rész: Makrisz Agamemnon: Vízicsikó
- 6. rész: A Dunakapu tér
- 7. rész: Az Apolló mozi
- 8. rész: A Győri Gyufagyár
- 9. rész: 
Egy kiszolgált katonaszobor: a vashonvéd
- 10. rész: A Hungária kávéház tulajdonosa, a népdalgyűjtő Limbeck Ferenc - Limbay Elemér
- 11. rész: Az Auer Kávéház
- 12. rész: Volt egy mozi...: A győri Elite Mozi (1922-1953)
- 13. rész: A Győri Lemezárugyár – A fémjátékok egykori fellegvára
- 14. rész: A „nagy ház”, avagy a győri Lloyd-palota (I. rész)
- 15. rész: Adalékok a győri Lloyd történetéhez (II. rész)
- 16. rész: Régi győri mesterség: a burcsellás
- 17. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – I. rész
- 18. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – II. rész
- 19. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – III. rész
- 20. rész: A Stádel Gépgyár – Győr első gépgyára
- 21. rész: A Kisalföldi Gépgyár
- 22. rész: A győri Tungsram Gépgyár
- 23. rész: A győri szecessziós Kisfaludy kávéház története
- 24. rész: A Zeiss Optikai Gyár a győri Dunakapu téren
- 25. rész: Élet az egykori újvárosi Nádor szállóban
- 26. rész: Postapaloták Győrött
- 27. rész: A Spartacus csónakház – Győr első csónakháza
- 28. rész: A győri strand- és termálfürdő múltjáról
- 29. rész: A nádorvárosi Back-malom
 – a Győri Hengermalom
- 30. rész: A 700 éves Győr (1271-1971) emlékmű története
- 31. rész: A régi győri gőz- és kádfürdők
- 32. rész: Mayr Gyula, győri órásmester, aki világhírű órát készített
- 33. rész: Szabó Samu lakatosmester tűzhelygyára
- 34. rész: A régi gőz-, kádfürdő és a fedett uszoda épületének története
- 35. rész: Nagy Mihály tésztagyáros, a szultáni és a császári udvar szállítója
- 36. rész: Szemelvények Kiskút történetéből
- 37. rész: Séta Kiskúton
- 38. rész: A Cziráky-emlékmű – A 102 éve felavatott obeliszk története
- 39. rész: Hello tourist  Hotel Tourist!
- 40. rész: A „hit és haza” emlékműve: a győri Mária-oszlop
- 41. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években
- 42. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években II.
- 43. rész: Négy évtized négy győri szilvesztere: 1955, 1965, 1975, 1985
- 44. rész: Párduc a szigeten  Hősi Emlékmű a „Győri Margitszigeten”
- 45. rész: Egy méltatlanul elfeledett győri festőművész, Pandur József
- 46. rész: Bolgárkertészek Győrben
- 47. rész: Az egykori Rákócziánum, a későbbi „konzi” épülete
- 48. rész: 
Farkas Miska, a győri „hegedűkirály” – Újvárostól a világhírig
- 49. rész: A győr-nádorvárosi Erzsébet liget és sporttelep kialakítása és fénykora

2016.02.18