Győr történelme a római korig nyúlik vissza. A honfoglaló magyarok az árvízmentes településrészre telepedtek le, első királyunk, Szent István pedig egyházi és igazgatási központtá tette a várost. A település sok vihart megélt, Buda eleste után 1541-ben a portyázó török hadak felégették, aztán a Habsburg-birodalmat védelmező végvárrendszer egyik központja lett, a 16. század végén pedig török kézre került. A Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf vezette keresztes hadak azonban kiűzték a törököket. Igazán szabaddá azonban csak 1743-ban vált, amikor Mária Terézia aláírta a szabad királyi városi kiváltságlevelet – olvasható a város honlapján.

Kultúra lépten-nyomon

A 18. században virágzásnak indult a város, ekkor épültek a Széchenyi tér patinás épületei, amelyek azóta is a barokk pompát hirdetik. A látogató felkeresheti a neobarokk stílusú Városházát, a Széchenyi teret, amely Győr megújult barokk főtere, a legtöbb program és fesztivál helyszíne. Itt áll a Bencés épületegyüttes: a Loyolai Szent Ignác bencés templom, a rendház és a gimnázium épülete, amelyeket a jezsuiták építettek még a 17. században. A kolostor részeként pedig ma is eredeti funkciójában működik a korai barokk díszítésű patikamúzeum – írják a város oldalán. Szintén érdemes meglátogatni az Esterházy-palotát, amely a középkori eredetű apró házak összeépítésével a 18. században nyerte el mai formáját. Jelenleg a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum székhelye, a Radnai-gyűjtemény, valamint időszaki kiállítások helyszíne. A Kreszta-ház 17. századi műemlék, amelyben látható Kovács Margit, győri születésű kerámiaművész (1902-1977) életmű-kiállítása. A Szent László Látogatóközpontban (Bazilika Múzeum, Szentek tornya, Káptalanház, Apor kiállítás, Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár, Múzeumház) a győri egyházmegye és a város történetét ismerhetjük meg.

A Bazilika első formájában román stílusban épült még a 11. században, a tatárjárást követően pedig a gótika jegyében újították fel. A török betörés után a templom nagyon megrongálódott, egyik tornya ledőlt, a másikat villám pusztította el. A teljesen tönkrement székesegyházat kora barokk stílusban építették újjá, a jelenlegi copf stílusú toronysisak az 1680-as években készült. A templombelső végleges kialakítását pedig az 1780-as években fejezték be, ekkor készültek a falakon és a mennyezeten ma is látható freskók. A székesegyházat II. János Pál pápa 1996-ban emelte bazilika rangra. A Püspökvár az ezeréves győri püspökség székhelye, melynek érdekessége a 13. századból származó lakótorony. Tetején csodálatos kilátás várja a lépcsőzőket, pincehelyiségeiben pedig Boldog Apor Vilmos életét és munkásságát bemutató kiállítás tekinthető meg.

Kukorékolással űzték ki a törököket

Ha a város épületeit, tereit meg szeretnénk ismerni, a kép akkor lesz teljes, ha a hozzájuk kötődő legendákról, igaz történetekről is tudunk. Az egyik a Dunakapu téri vaskakashoz kötődik. A vaskakast a törökök a város elfoglalásakor, 1594-ben állították széljelzőként a Dunakapu térre. A megszálló seregek vezetője hitt abban, hogy a vár bevehetetlen, és büszkén azt jósolta: Győr akkor lesz ismét keresztény kézen, ha a vaskakas elkezd kukorékolni, és az alatta lévő félhold teliholddá változik. Négy évvel később, amikor a vár visszavételére vonuló magyar sereg elérte a Fejérvári Kaput, egy bátor huszár felmászott a vaskakashoz, és a hajnali derengésben trombitájával utánozta a kakaskukorékolást. A felkelő nap sugaraiban a félhold teliholdként pompázott, a törökök azt hitték, hogy a jóslat beteljesedett, istenük a magyarok pártjára állt. A nagy pánikban felrobbantották a lőporos hordókat, megpecsételve ezzel a csata sorsát – írják a kultura.gyor.hu oldalon.

Az áruló nő esete

A mai Széchenyi térhez is kötődik egy történet, méghozzá igen véres. Ezen a helyen – az akkori piactéren – fejezték le a tömeg szeme láttára a „lőcsei fehér asszonyt”. Korponainé Géczy Julianna 1713 áprilisától a Rákóczi Ferenc utcai régi városháza börtönében raboskodott. Azzal vádolták, hogy a Rákóczi-szabadságharc idején segített az ostromló császári csapatok kezére juttatni Lőcse városát. Szerepe valójában csak diplomáciai volt – leveleket, üzeneteket közvetített a két oldal között, mielőtt a város kapitulált –, a propaganda szerint azonban az ő árulása miatt esett el a város. Történetét Jókai Mór örökítette meg A lőcsei fehér asszony című regényében.

A fröccs szülőatyja

Érdekes emléket őriz a győri szódásüveg formájú díszkút is. Korábban az ásványvíz számos kolostor szerzeteseinek közkedvelt itala volt, amit sokszor nagy távolságokra kellett szállítani. Az akkori útviszonyok mellett kirázódott a szénsav a vízből. Ennek orvoslására Jedlik feltalálta a szódavizet, melyet már csak egy lépés választott el a közkedvelt fröccstől. Győrben ennek tiszteletére évente Fröccsfesztivált rendeznek, a Jedlik-csobogó pedig máig őrzi a szerzetes nevét.

Vigyázz, diák!

A Bécsi kapu téren áll Kisfaludy Károly író bronzszobra, melyhez több legenda is fűződik. A kezében jegyzetlapokat és pennát szorongató művész állítólag felírja azoknak a diákoknak a nevét, akik későn indulnak iskolába. Papírján külön feljegyzést vezet a téren tilosban parkoló autókról is, amit a szomszédos utcában található irodába is eljuttat.

Wéber Anikó
Forrás: kultura.hu
Fotó: gyor2015.hu