Szirmai Albert (1880-1967) zenei tehetsége már gyermekkorában kiderült, 12 évesen a Zeneakadémia hallgatója volt zongora szakon, azonban a sok gyakorlással túlerőltette kezét, így a zongoraművész pályafutása idejekorán véget ért. A Zeneakadémián zeneszerzést is tanult, olyan jelentős muzsikusok voltak osztálytársai, mint Kodály Zoltán, Weiner Leó, Kálmán Imre és Jacobi Viktor. Zenei tanulmányai mellett elvégezte a jogi egyetemet is. Legnagyobb sikerét a mai napig Mágnás Miska című operettje jelenti, melynek szövegét Bakonyi Károly (1873-1926), verseit Gábor Andor (1884-1953) írta. 1926-ban New Yorkba költözött.

Szirmai Albertet a Mágnás Miska zenéjének komponálás során „az a feladat vonzotta, hogyan lehet egyetlen operettben két társadalmi réteg alakjait megszólaltatni.” Ezt a kihívást sikeresen oldották meg a szerzők. A két szövegíró is tudatosan törekedett arra, hogy a szövegben és a versekben elkülönítsék egymástól a két társadalmi rétegből származó szereplőket. Marcsa és Miska ugyanis „egészen más szókincset, nyelvezetet használ, mint a magasabb rangú szereplők”. Sőt „a komikum és az irónia egyik fő forrása, mikor a lovászfiú és a szolgálólány grófnak és grófkisasszonynak kiadva magát a felsőbb körök szóhasználatát utánozza”. A nemzetközi operettek zenei világára a magyar népies műdal elemeit is ötvöző muzsika a jellemző, ez mind a közönségnek, mind a kritikusoknak nagyon tetszett. Szirmai nem pusztán a magyar népies műdalt építette bele művébe, mint Kacsoh, és nem díszítőelemként, sallangként alkalmazta, mint Lehár Ferenc és Kálmán Imre. Velük ellentétben Szirmai „a magyaros zenei motívumokat az operett népi hőseinek zenei jellemzésére, míg az európai operettmuzsika elemeit a nemesi szereplők karakterfestésére használta fel”, ezáltal a zenét „a társadalomkritika eszközévé tette.”

Beöthy László színigazgató nagyon értett ahhoz, hogy egy-egy előadás iránt felkeltse a publikum érdeklődését. A nagyszabású sajtókampány során a Színházi Élet című folyóiratban például a Mágnás Miska ősbemutatója előtt hetekkel fotók jelentek meg a darab próbáiról és a főszereplőkről is. A Király Színház vezető színészei játszották a főbb szerepeket a Mágnás Miska ősbemutatóján: Fedák Sári Marcsa, Rátkai Márton Miska, Lábass Juci Rolla, Király Ernő Baracs szerepében lépett fel. A valószínűleg kimondottan Fedák Sárinak és Rátkai Mártonnak készített operettben a két nagyszerű művész az előadás során „jellemábrázoló tehetségüket” is kamatoztathatta. A sajtókampány során már az is kiderült, hogy ebben az operettben, fejre állítva az operettektől megszokott hierarchiát, „a táncos komikus és a szubrett szerepe sokkal fontosabb, mint a bonviváné és a primadonnáé”.

A bemutatón óriási sikert aratott a Mágnás Miska. Nemcsak a közönség, hanem a kritika is nagy lelkesedéssel fogadta Szirmai operettjét, amelyet hónapokig telt házzal játszottak, csak ugyanennek az évnek a novemberében vették le a műsorról, mivel az előző év folyamán Bécsben óriási sikert arató A csárdáskirálynő magyarországi ősbemutatójára készültek.

A Mágnás Miskát határokon innen és túl is sikerrel játszották. 1916 májusában megtartották az első vidéki premiert Kolozsvárott, ugyanennek az évnek novemberében, pedig Berlinben mutatták be, Der Puszta-Kavalier címmel. Később Bécsben és Milánóban is játszották, sőt 1916 nyarán meg is filmesítették a Mágnás Miskát. Az 1949-ben bemutatott azonos című film számára Békeffi Istán és Kaszó Elek dolgozta át az eredeti operettet. Napjainkban hol ezt a változatot, hol az eredeti újra átírt változatát mutatják be és játsszák telt házakkal a színházak. Szirmai Albert a Mágnás Miskával kétségkívül beírta magát a magyarországi színjátszás aranykönyvébe.

Ősze Mária

Felhasznált irodalom:
Gajdó Tamás: Mágnás Miska Budapest. Kossuth K., 2013; Winkler Gábor : Operett : szubjektív kalauz egy varázslatos világban. Budapest. Tudomány K., cop. 2013; Nagy Ildikó: A Király Színház p. 605-631. In: Magyar színháztörténet 1873-1920 szerk. Gajdó Tamás Bp. Magyar Könyvklub – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, 2001

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.