2092

Dél bűvöletében

Dr. Szilágyi György előadása a megyei könyvtárban

Az Amerikai Egyesült Államok déli-délnyugati területét barangolhatták be képzeletben az érdeklődők január 27-én a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárában. A muníciót ehhez Dr. Szilágyi György földrajz-orosz szakos tanár, címzetes egyetemi docens magvas vetített képes előadása adta.

A megyei könyvtár rendezvénytermében a látogatók sokasága ismerkedhetett meg az amerikai Dél csodáival, követhette nyomon a Grand Canyont, tehetett virtuális sétát Los Angeles reklámfényes esti utcáiban, gyújthatta fel képzeletét az áramló gépkocsikonvoj, a mesés szökőkút.

Los Angeles a második legnépesebb amerikai metropolis mintegy nyolc milliós lélekszámával, s ami felettébb bámulatos, nem kevesebb, mint száznegyvennégy nemzet fiai leltek itt otthonra. A szociológus szakértők számára valószínűleg egyedülálló terep ez az amerikai olvasztótégely valóságának tanulmányozására.

Kaliforniában járunk. Hasonlítsuk össze hazánk lakosainak számát Kaliforniáéval! Az eredmény mintegy 4-5szörös fölény az utóbbi javára. A körülbelül negyven millió ember jelentős része egy tizenötmilliós, egybefolyt nagyvárosi tömörülésben él: Los Angeles mellett San Francisco szerepe kiemelkedő. Nagyon sokan belebuknának egy szokványos kvíz kérdésbe: Mi Kalifornia székhelye? A Los Angelest vagy San Franciscót választók kiesnének, a mindenkori kormányzó székhelye ugyanis Sacramento. Itt szerzett a későbbi amerikai elnök, Ronald Reagen elévülhetetlen érdemeket a tagállam felvirágoztatásában, ugyanis kormányzósága ezen állam sikertörténete. Arnold Scwarzenegger is jeles kormányzója volt az államnak. Érdekesség, hogy mindketten a színészvilágból eveztek át a politika vizeire.

Ronald Reagenről még egy politikatörténeti érdekesség (s ez személyes megjegyzésem): az ominózus nyolcvanas évekbeli elnökválasztás finisében, mikor legyőzte a Georgiából származó előző prezidens James Cartert, a mozik egy olyan, egykori amerikai filmet vetítettek, melyben a leendő elnök szerepelt.

Kalifornia a legnépesebb amerikai tagállam. Fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a világgazdasági rendszerben önállóan is az élvonalba tagolódna be. A legtöbb amerikai milliomos, milliárdos itt telepedett le, s van olyan statisztika is, miszerint egy időszakban itt volt a legtöbb gépkocsi és színes TV.

Kalifornia, Új- Mexikó, Nevada, Arizona, Utah és Texas egykor Mexikó szerves részét alkotta, csak a Guadalupe Hidalgó-i békeszerződés csatolta át az északi szomszédhoz. Ez a terület 1865-ig rabszolgatartó államként funkcionált az 1861-65-ös polgárháború végéig, melyben azért Dél is adott híres személyiségeket a történelemnek, elegendő Lee tábornokra vagy Jefferson Davisre, Dél elnökére gondolni. Kalifornia az aranyláz bűvöletében emelkedett fel, majd a kőolaj volt a húzóágazat. A világ ismert kőolajkészletének negyedét rejti a föld méhe. Jelenleg a tudásipar fellegvára. A szilícium-völgy a technikai csodák szülőanyja, úttörő szerepet játszott a hidegháború megnyerésében. Egy korabeli megjegyzés szerint a Szilícium völgye legyőzte Magnyitogorszkot, az új diadalt aratott a régmúlt fölött.
Híres egyetemek kutatóintézetek telepedtek ide, elég a Berkeley Egyetemet említeni. Innen indultak nem csupán a friss tudományos információk, de az ifjúság friss szellemi mozgalmai is, lázba hozták e vidéket, sőt egész Amerikát.

A második világháborút követően példátlan fellendülés és bőség következett, a baby boom nemzedéke megcsömörlött apáik kispolgári, csak az üzleti érvényesülésnek áldozó szemléletétől, divattá váltak a marxista, maoista eszmék, tiltakoztak a vietnámi háború, a katonáskodás ellen, s csak amerikai fiatalok százezreinek koporsója döbbentette rá Amerika fiatalabb felét, hogy más úton kell járni, le kell térni a már kitaposott, de nem vállalható életmód ösvényéről.
A nemzedéki ellentét tükröződött az új művészeti irányzatokban is: Ginsberg beat-költészetében (Üvöltő ifjúság), a Király, Elvis Presley tündöklésében (híres slágerei közül kiemelném a Könnyezés a kápolnában vagy A gettóban című számot).
A diáklázadások emblematikus alakja volt Angela Davis, akit Reagen be is börtönöztetett.

Hollyvood is az állam ékessége: filmstúdiók színhelye, színészi karrierek fő állomása, ahonnan sikerfilmek sokasága indult világhódító útjára. A Magyarországon is vetített Száguldás a semmibe, az Eper és vér vagy a Zabriskie Point színhelye is ez a vidék. Felemelő volt az az egyöntetűség és elszántság, ahogy a Berkeley Egyetem diákjai az Eper és vér című film záró képsoraiban a földön ülve énekelték John Lennon Adj esélyt a békének című számát, de soha nem volt aktuálisabb az ex-Beatle másik jelentős felvétele, a Képzeld el sem.

Az amerikaiak és a világ is megismerhette Miki egeret, Walt Disney rajzfilm figuráját, s ezzel meg is érkeztünk Disnaylandbe. Megálmodójának és kivitelezőjének nem adatott meg hosszú életkor, de munkássága máig ható, s a mán messze túlmutató: Disney országa számos csodát rejt.

'872-ben megépült a transzkontinentális vasút a Pacific, amely a két óceán partját köti össze.
San Francisco dombos úthálózata csodás, de egyben fárasztó is. A több tucat dombra települt város utcáján sétálva több száz méter szintkülönbséget kell áthidalni. A San Francisco utcáin című bűnügyi sorozatban, ahol Stone hadnagy nyomozati diadalait figyelhettük, állandó kísérő volt a jellegzetes villamos, a Golden Gate híd, mely a század közepéig a világ leghosszabb ilyen létesítményének számított, s tengeröblöt hidal át.

A metropolisok áruházai árubőségükkel nyűgözik le a vásárlókat. Egy ókori megjegyzést lehet ide áttranszplantálni: mit is mond az egykori kortárs a Római Birodalom központjáról? Ami Rómában nincs, az sehol sincs, nem is lehet. A kaliforniai áruházak hatalmas választékáról is ezt lehet elmondani. S bár már negyvenöt éve feloszlottak, a Beatles-albumok - magától értetődően – még mindig a polcok elmaradhatatlan képviselői.

Kalifornia híres települései még San Diégo, Santa Barbara és Santa Monica. Utóbbi kettő egyéni bájával tűnik ki a többi város közül.
Ami az épületeket illeti, a nagy modern városi felhőkarcolók mellett viktoriánus stílusú házak is vannak, sőt láthatunk olyan történelmet idéző épületsort is, melyet kimondottan filmforgatás kedvéért emeltek. A tengerparton amerikai gazdagok villái sorjáznak, de a vetített képek mutattak dán stílusú épületeket is.

Az USA déli részén az angolok mellett franciák, spanyolok is voltak, francia település p.l New Orleans.

A természeti csodákról sem feledkezhetünk meg. Négyszázötven kilométer hosszú a Grand Canyon lenyűgöző látvány a helikopter fülkéjének perspektívájából. Igazi földtani múzeum, ahol az avatott szakemberek elmélyülten tanulmányozhatják Földünk történetét. Elképzelhetetlen szintkülönbséget tapasztalhatnak a kirándulók. Képzeljük el, hogy a hosszan egyenletesen síknak tűnő felületről mintegy ezernyolcszáz méter mélyre süllyedünk! Cholnoky professzor úr Amerika című könyvében megejtő szép stílusban jellemzi e vidéket. Képzeljük el, hogy Budapestről Kolozsvárig utazunk úgy, hogy meredek sziklafalak tekintenek le ránk! De ugyanez a távolság Budapest és Zágráb között is.

A vidék jellemzői még a félsivatagok kaktuszokkal. Felemelő, fenséges, s egyben félelmetes a Halál völgye. De vízesést is tanulmányozhattunk. Csodálatos a magasból lezúduló víztömeg. A vízeséseknél két szempont a mérvadó: mennyi víz és milyen magasról zúdul le.

A klímát illetően kellemes mediterrán éghajlat alatt élnek, de az időjárás istene néha megtréfálja őket: Télapó módjára megrázza szakállát, és havat hoz. Az El Nino jelenség is gyakori vendég, sokszor katasztrófa sújtott területeket hagy maga után. A közelmúltban a keleti partvidéket, helyenként száz cm feletti hótakaró lepte el, a nyugati partvidéken pedig hatalmas árvizek pusztítottak.

A térség fejlett mezőgazdasággal büszkélkedhet: fügétől narancsig, a meggytől a szőlőig, paradicsomig hatalmas táblák tekintenek az utazóra. A szőlő viszonylag későn került az Újvilágba, de ma már számottevő jelentőséggel bír.

Geomorfológiailag kifejezetten kockázatos a térség. Az elmozduló kőzetlemezek diszlokációja több földrengést okozott. A Szent András törésvonalon húzódó San Francisco 1906-ban a föld színével vált egyenlővé, s az utolsó jelentős rengés 1994-ben volt. Viszonylag fiatal tudomány a geo szeizmológia, de ma már önálló intézetben művelik, a rengés előrejelzésének tudományos módszerével foglalkoznak.

Délen Amerika legmélyebb pontja nyolcvanhat méterrel megy a tengerszint alá, s érdemes megemlíteni a Földünk legnagyobb sósvíztömegét tartalmazó Csendes-óceánt, a hatalmas kikötőt, valamint a város nagyságú tengerjáró óceánjáró hajókat. A tengeri úszó városok nem csupán a luxus igényű utasok kényelmét szolgálják, nem csupán árutömeget szállítanak kontinensek között, de a hadviselésben is jelentős szerepet játszanak. Elég San Diegóra gondolni, ahol a legnagyobb katonai támaszpont van. Láthattunk egy repülőgép-anyhajót is, melynek fedélzetéről bombázó repülőgéperődök szállnak fel, hogy gyilkos terhüket a kiszemelt célpontra szórják.

A kardcsörtetés helyett békésebb húrokat pengetve bepillanthattunk egy katolikus templombelsőbe is, amelynek falairól az Ó és az Újszövetség képviselői, Szűz Mária és a megfeszített Megváltó tekintettek le ránk.

Az előadó elkalauzolt bennünket a Márai-házhoz, ahol Márai Sándor élt. Az író kultúráról, olvasásról vallott nézeteit osztotta meg velünk dr. Szilágyi György. Az olvasásnak mindennapi létszükségletté kell válnia, mert a testi táplálék mellett nélkülözhetetlen a szellemi is. Az olvasásról szóló tanácsai közül különösen megszívlelendő a következő: a könyv úgy nyílik meg előtted, ahogy te is - ez mindenképpen a befogadás mikéntjére világít rá.

Lehetne beszélni még Texasról, Floridáról, Miamiról, ahova köztudottan a gazdag amerikai nyugdíjasok telepednek le, a hippi-kommunákról, a hatvanas éveket meghatározó Big Boys együttesről, a déli színhelyű szappanoperákról, de Memphisről is, mely Elvis Presley-hez kötődik, ugyanis itt hunyt el 1977-ben.

Vessünk még egy pillantást az amerikai Délre, mielőtt elbúcsúznánk, idézzük fel a Tamás bátya kunyhója című sikerregény sztoriját – mondta Szilágyi tanár úr, és bár vége a lett az előadásnak, a könyvtár helyiségét elhagyva mindenki szívében hordta tovább. Az előadó megígérte, hogy folytatás következik, az érdeklődők intellektuális jutalma nem marad el: egy újabb egyedülálló szellemi csemege részesei lehetnek.

Csiszár Antal

2016.01.29