1312

Oliver Stone – Peter Kuznick: Amerika elhallgatott történelme

Könyvajánló

A kultúrafogyasztók Oliver Stone-t mint filmrendezőt ismerik. Nevéhez számos nagysikerű mozidarab kötődik, például A szakasz, a JFK – A nyitott dosszié, a Született július 4-én, a Nixon és a W. Most azonban mint egy meglehetősen vaskos szakkönyv, Az Amerika elhallgatott történelme című kötet társszerzőjeként olvashatnak róla.

Mint köztudott, Oliver Stone vonzódik a politikához és a történelemhez. Ugyanakkor elmondható, hogy nem íróasztalnál ülő szobatudós, maga is részese volt a XX. század egyik jelentős fegyveres konfliktusának, az amerikai-vietnami háborúnak. Sebesüléseit túlélve visszatért hazájába, s ekkor kezdett el filmezni. Az anyaggyűjtések során azzal szembesült, hogy létezik egy általa megélt történelem, s létezik egy hivatalos, patriotizmustól túlfűtött, széles körben terjesztett, idealizált történelemszemlélet. Egy, a kötet bevezetőjében említett 2011-es nemzeti felmérés szerint a végzős amerikai középiskolásoknak csupán 12%-a rendelkezik elegendő tudással. A társadalom nagy többsége a valós tudás megszerzése helyett a széles körben elterjedt mítoszokban hisz. De Stone nem átlagember. Eldöntötte, hogy a maga eszközeivel megpróbálja a nagyközönség előtt feltárni, mi mozgatja az USA vezető köreit, mi áll a külpolitikai döntések hátterében, mi az USA szerepe a fegyverkezési hajszában és egy-egy háború kapcsán.

Első lépésként 2012-ben egy tízrészes dokumentumfilmet forgatott, ahol is a XX. század legfontosabb történelmi eseményeit vonta górcső alá. Szakértők bevonásával, korábban ismeretlen filmrészletekkel és dokumentumokkal, meggyőzően tette árnyaltabbá azt a képet, amit az amerikaiak dédelgetnek hazájukról.

Ajánlónk a sorozathoz kötődően 2013-ban megjelent, Peter Kuznik történészprofesszorral közösen írt kötetről íródik. A könyv maga nem feltételezi a film ismeretét. Ugyan nagy a párhuzamosság a két alkotás között – tartalom, források. stb. –, mint oly gyakori, a kötet most is többet nyújt a filmnél. Mi ez a többlet? A kötet elején található bevezető tanulmány. Ezt átolvasva megtudhatjuk, miképpen változott meg alapjaiban az Amerikai Egyesült Államok alapfilozófiája, miért torzultak az államot meghatározó erkölcsi alapelvek, hogyan váltotta fel a szabadság eszméjét az erő kultusza. A szerzők idézik John Quincy Adams elnök 1821-ben (!) mondott beszédét, amelyben elítélte a brit kolonializmust, és kijelentette, „ha az USA a világ csendőrévé válna, akkor nem lenne ura a saját szellemiségének”.

Ami tény: az Egyesült Államok a XX. század végére globális hegemóniát szerzett, ami az alapító atyák törekvésetitől igencsak távol esik. A könyv célja számba venni, hogy az ország vezetői mikor, milyen hibát vétettek, hogy ez bekövetkezhetett – ez magyarázza a meglehetősen kritikus látásmódot. A szerzők sorra veszik az USA szerepvállalását a XX. század legjelentősebb történelmi eseményeiben. Elemzik az I. világháborút; a 30-as évek kül- és belpolitikáját; boncolgatják, hogy ki is nyerte meg a második világháborút; utánajárnak: szükség volt-e Hirosimára és Nagaszakira; analizálják a hidegháború éveit. Értékelik JFK, Johnson, Kissinger és Reagan működését. Áttekintik a Vietnami- és az Öböl-háborút, valamint a szocialista rendszer összeomlásának következményeit, nem hagyják szó nélkül Bush és Cheney kudarcát. Értékelik a 2001. szeptember 11-i terrortámadást követő lépéseket, valamint külön fejezetet szentelnek a „sebzett birodalom” élén álló Obamának, azaz napjaink politikájának. A tartalmi részt gazdag jegyzetapparátus és a felhasznált képek forráslistája követi.

A szerzők a kötetet elsődlegesen saját honfitársaiknak szánták. Ugyanakkor nem tagadható, hogy Magyarország mai felnőtt lakosságának jelentős része olyan történelem tankönyvekből tanult, amelyek torz tükröt tartottak a diákok elé. Az írók tárgyilagosságra törekvése számunkra tehát nagy erényt jelent. Jó ezzel a friss, újszerű szemlélettel találkozni. A könyv másik erőssége, hogy tömör összefoglalását adja azoknak az éveknek-évtizedeknek is, amelyekkel az „igazi” történettudósok még nem, vagy alig foglalkoznak, hiszen körükben a távlatosság elvárás.

Berente Erika

Köszönet a Kossuth Kiadónak a könyvért!

2016.01.22