1943-ban frontkatonai szolgálatra vitték, ahol fogságba esett, és szerbiai raboskodásából csak 1945-ben tért vissza. Akkor fizikai munkásként kezdett dolgozni, s volt terménybegyűjtő és malomellenőr is, sőt 1947-48-ban Szekszárdon laptulajdonos is.

Vadvizek címet viselő első novelláskötete 1948-ban jelent meg, ekkor vette fel a Mészöly Miklós nevet. 1951-52 között a Bábszínház dramaturgja volt, 1956-tól vált szabadfoglalkozású íróvá, hogy műveiben megrendítően ábrázolja a huszadik század minden kegyetlenségét és borzalmát. Az 50-es évek második felének szövegei a kiszolgáltatottság korának atmoszféráját sűrítik realisztikus pontosságú példázatos történetekbe a klasszikus novella hagyományait követve.

1963-ban jelent meg Az ablakmosó című drámája, amely politikai botrányt kavart. Az atléta halála című regényét a Szépirodalmi Kiadó visszautasította, így az Párizsban jelent meg először, francia nyelven, Magyarországon csupán 1966-ban. Őze Bálint története a tartás és kitartás eszméjének, a felsőfokú emberi teljesítmény vágyának és lehetetlenségének parabolája. 1967-ben következtek a Magasiskola kisregénye, melynek filmváltozata Cannes-ban különdíjat nyert, és A Jelentés az öt egérről című elbeszélések. 1968-ban együtt tiltakozott a Csehszlovákia megszállása ellen felszólaló írókkal, ebben az évben jelent meg Saulus című regénye.

A tágasság iskolája (1977), valamint az Érintések (1980) című kötetei esszék, filozofikus töredékek, jelentős ars poeticai, művészeti elméleti reflexiók gyűjteményei. Drámáit a Bunker (1979), verseit, lírai reflexióit az Esti térkép (1981) című kötet tartalmazza. Fontosabb könyveit számos nyelvre lefordították.

Nemcsak írói teljesítményével, hanem morális tartásával is kitűnt kortársai közül. Nem alkudott meg a hatalommal sem ’56 előtt, sem utána. A Charta ’77 aláírása után a fiatal ellenzéki írónemzedék egyik szellemi vezetőjeként tartották számon. Volt egyszer egy Közép-Európa című novellagyűjteménye 1989-ben az év könyve lett. A kádári rendszer sem értékelte művészetét, csak a nyolcvanas évek második felében kezdték elismerni: Déry Tibor-díj, 1986; Év Könyve Díj 1988, 1989, 1991. Kossuth-díjjal csak a rendszerváltás után, 1990-ben tüntették ki.

Életműve nagy részét elbeszélések, novellák, kisregények teszik ki, de tollából több esszé, publicisztika-, dráma- és mesekötet is életre kelt. Rövidprózáiban jellemző a határozott és fegyelmezett szerkesztés, a tömörítés, a távolságtartó elbeszélés és kommentálás, és erőteljesen mutatkozik meg a bölcseleti beállítottság is. A rendszerváltás után is kiállt az ember jogaiért, tagja volt a Hadkötelezettséget Ellenzők Ligájának. Liberális elvei miatt az elmúlt évtizedben számos durva támadás érte a jobboldalról. 1990 szeptemberétől a Magyar Írószövetség elnökségi tagjai közé választotta, egy év múlva pedig a Budapesti Magisztrátus tagja lett. 1992-ben Soros-életműdíjat kapott.

1991 és 1994 között alapító elnöke volt a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. 1996-ban Budapest díszpolgára lett. Felesége Polcz Alaine pszichológus, a Magyar Hospice Alapítvány létrehozója volt. 2001. július 22-én halt meg Budapesten, hamvait 2001. augusztus 23-án helyezték örök nyugalomra a Farkasréti temetőben.

Polcz Alaine 2003-ban Szekszárd városának ajándékozta közös budapesti lakásuk berendezési tárgyainak, valamint könyvtáruknak nagy részét. Ezzel teremtette meg a szekszárdi Irodalom Háza – Mészöly Miklós Múzeum, ma Emlékház alapjait. Az író emlékének ápolása mellett feladatának tekinti a Tolna megyei irodalmi emlékek időszaki kiállításokon való bemutatását, az irodalom iránti érdeklődés felélesztését, illetve színvonalas programok szervezését az irodalomszerető közönség számára. A Mészöly Miklós Emléknap – emléktábla felavatása, egész napos program – születésének évfordulóján, 2004. január 19-e óta kerül minden évben megrendezése.

Ezen a napon adják át a Mészöly Miklós-díjat (megalapítása 2004. június, Budapest), valamint a város által alapított Mészöly Miklós Emlékplakettet. Az elismeréseket Szörényi László irodalomtörténész, a Mészöly Miklós Egyesület elnöke adja át a díjazottaknak.

Nagy Mária

Forrás: Új Magyar Irodalmi Lexikon. 2. köt. : H-Ö. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1994, wikipédia.hu, http://pim.hu, http://www.irodalmijelen.hu/05242013-0951/meszoly-miklos

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.