A hatodik kontinens állatvilága gazdag, több tucatnyi fajta pingvincsalád lakja: megismerkedhettünk ezen populáció bizonyos együttélési formáival, hogyan védik egymást például a meghűléstől. Nem képesek repülni. Láthattuk a pingvin ellenségeit, a ragadozó rablósirályokat, de megcsodálhattuk a legnagyobb tengeri emlősöket, a bálnákat is.

Földrajzi ismereteink gazdagítására is alkalom nyílt a földrajzi és a mágneses pólusokkal való megismerkedés kapcsán. Nem kellett a fagy túl erős szorongatásával számolni (mínusz öt fok körüli hőmérséklet volt), de a belső területeken korábban dermesztő hidegrekordok születtek: számon tartanak mínusz 93,4 fokot is, de még ennél hidegebb is lehetett.

Az Antarktisz kutatása azért is nélkülözhetetlen, mert az itt lezajló folyamatok döntő mértékben járulnak hozzá a klímaváltozáshoz. A jég hatalmas mennyiségű édesvízkészletet rejt. Amennyiben a felmelegedés végletesen felgyorsulna, netán eltűnne a jégpáncél, az a tenger szintjének oly mértékű emelkedését vonná maga után, hogy tengerparti országok, városok léte kérdőjeleződne meg. Ezért lenne fontos – nemzetközi összefogással – a kedvezőtlen tendenciáknak megálljt parancsolni, ehhez pedig a gazdaságban – minden bizonnyal – paradigmaváltásra lenne szükség.

Ezen a földrészen az oceanográfusok, mikro- és egyéb biológusok, geológusok, meteorológusok kutatómunkája elengedhetetlen, s ehhez kívánatos, hogy a gazdasági szereplők, kutatóintézetek, állami tényezők bőséges finanszírozást biztosítsanak, hiszen munkájukat mindannyiunkért tennék. Kiemelkedő a NASA kutatói, felderítő tevékenysége, mert az antarktiszi földrész gazdasági-katonai stratégiai jelentőséggel bír.

A földrajztudósok, felfedezők szerepét nem lehet túlértékelni. Történelmünk folyamán az emberi kíváncsiság mint hajtóerő földünk korábban fehér foltjait térképezte fel, feltárván a Himalája vidékét, Afrika korábban érintetlen területeit, hogy aztán eljussanak a később Ausztrália nevet viselő déli féltekei kontinenshez. Számos korábban ismeretlen vidék ma már az emberiség számára ad gazdasági, kulturális javakat; az Antarktisz ásványi vagyona például az emberiség számára gazdag stratégiai tartalék.

Nem lehet tehát eléggé hangsúlyozni a felfedezők érdemeit, akik számos akadályt leküzdve, gyakran életüket áldozva tettek szolgálatot a következő generációknak. Mindazok, akik nem lehetnek részesei a felfedezések örömeinek, s nem vállalkoznak hasonló embert próbáló feladatokra, lehetőségük nyílik a médiumok közvetítésével megismerkedni ezen tájakkal, az azokat kutatókkal.

A megyei könyvtár messzemenően eleget tesz a közművelődés funkcióinak, színvonalas előadásokkal vonzza magához a publikumot – ez a törekvés tette lehetővé, hogy ismét vendégül hívja Dr. Szilágyi Györgyöt, aki sziporkázó humorával ezúttal is elbűvölte hallgatóságát. Ám ezzel előadónk „poggyásza” távolról sem ürült ki, a közeljövőben újabb utazási élményeit osztja majd meg velünk. Az előadást záró fergeteges taps alapján biztosra vesszük, hogy hasonló tömegek fognak késztetést érezni ahhoz, hogy idejüket Dr. Szilágyi György előadásainak szenteljék, sőt ismerősöket, barátokat fognak invitálni arra, hogy részesei legyenek, s életre szóló élménnyel távozzanak. S aki még nem ismerné, egy elkötelezett, igaz emberrel találkozzon, aki a zord természeti viszonyok között is rácsodálkozott egy meglepő kulturális értékre: örömmel konstatálta az Isten háta mögötti helyen egy pravoszláv templom létét.

Összegezve a teljességet ki nem merítve kívánok az előadónak sok sikert, elkötelezett hallgatóságot, hogy minél tovább élvezhessék az ehhez hasonló felejthetetlen előadásokat.

Csiszár Antal