1721

„Ha Bruce felállna a helyéről, valószínűleg infarktust kapnánk”

Iron Maiden-interjú Adrian Smith gitárossal

Az új Iron Maiden-lemez letarolt minden eladási listát. Ráadásul a kritikák is nagyrészt csak jót írnak róla, annak ellenére, hogy 92 perces. Ez a mai világban háromszor több, mint amit egy ember egyvégtében végighallgat, de a brit metálzenekarnál úgy tűnik, hogy mégis működik. Az új lemez jelentős részét szerző Adrian Smith gitárossal beszélgettünk erről, az énekesük rákos betegségéről, pilótaképességeiről, a digitális világ hanyatlásáról, ilyenekről.

Terveztétek ezt a hosszú lemezt?

Nem igazán. Összeültünk, hogy megírjuk, és felvegyük a lemezt. Nagyon jó volt a hangulat, mindenki nagyon kreatív hangulatában és időszakában volt, a dalok meg egyre csak jöttek és jöttek. Aztán valamelyikünk mondta, hogy gyerekek, ebből dupla album lesz, ha így folytatjuk, ezen el is nevetgéltünk még néhányszor, aztán kiderült, hogy komolyan kell venni ezt az eshetőséget is. Végül senki sem bánta azt sem, hogy szinte már eldöntött tény lett, hogy dupla stúdiólemezen dolgozunk. Úgy voltunk vele, hogy ilyet még nem csináltunk, egyszer ki kell próbálni.

Nem féltetek, hogy mit szólnak a rajongók?

A mi rajongóink jófejek. Nem azok a típusok, akik letöltenek egy háromperces számot tőlünk, aztán még egyet egy másik zenekartól, és így haladnak. Az Iron Maiden-esek lemezt hallgatnak, az egészet egyben szeretik megkapni, és képesek arra, hogy 92 percnyi zenét felfogjanak és élvezzenek. Ezért nem is gondolkoztunk rajta, hogy nem lesz-e egy kicsit sok, bízunk bennük, hogy elbírnak vele, és inkább örülnek, hogy több zenét kapnak tőlünk.

Mindig nagy hangsúlyt fektettek a zene mellett arra is, hogyan néz ki a lemez borítója, vagy milyen a csomagolás. Ez a digitális letöltések mellett mennyire tud működni?

Régimódi vagyok, nekem az a célom, hogy lépjünk vissza, és maradjunk a lemezeknél. Minden annyira fel van gyorsulva körülöttünk, a zenehallgatás is. Az emberek nem töltenek el időt egy lemezzel, csak letöltenek néhány számot, és már lépnek is a következőre. Mi pedig abban hiszünk, hogy az album egyben teljes, és az egység alatt nemcsak azt értem, hogy az összes dal, hanem a szövegek, a borítón található grafika, minden, egyben adja azt, amitől mi teljesnek gondoljuk a lemezt.

Ez az őszi volt az eredeti kiadási dátum, vagy el kellett halasztani az énekesetek, Bruce Dickinson betegsége miatt?

Év elején kellett volna kijönnie a lemeznek, mostanra már turnén kellett volna lennünk, de persze Bruce állapota miatt mindent leállítottunk, vagyis csúsztattunk, és csak akkor vettük újra elő, amikor már Bruce is kipihent mindent.

Hozzászoktatok már, hogy ennyi idő után is a slágerlisták élén nyitnak az új albumaitok?

Nem, ehhez nem lehet hozzászokni, és baromi jó érzés. Az egész egy csapatmunka, és nagyon jó azt látni, hogy egy jó slágerlistás helyezést hány ember érez magáénak rajtunk kívül, és érezhet is, mert nemcsak mi dolgozunk egy lemez megszületésén. Mi csak a zenét adjuk, és egy hatalmas csapat a világ számtalan pontján pedig azon dolgozik, hogy minél több emberhez eljusson az, amit mi csinálunk. Amikor beléptem a zenekarba 1980-ban, és amikor visszajöttem Bruce-szal együtt 1999-ben, akkor nemcsak a turnék voltak. Gyakorlatilag meg sem álltunk. Csak az elmúlt néhány évben volt olyan, hogy volt egy kis pihenés is. Azt hiszem, a turnézás közelebb is áll hozzám, nekem az jelenti, hogy elviszem az emberekhez a zenét, ha ott állok előttük, és belejátszom a képükbe.

Milyen érzés, hogy egy csomó zenekar titeket tart a nagy példaképnek?

Sok fiatal zenésszel találkozom, akik azt mondják, hogy miattatok kezdtem el zenélni, vagy szerettem meg a kemény zenét, és ez természetesen nagyon jó érzés. Ha sikerül valamit visszaadnom a zenei életnek abból, amit én kaptam ebből a közegből, az nagyszerű. Zenére szükség van, és mindig szükség is lesz. Ehhez pedig kellenek emberek, akik zenélnek. Ez nem olyan egyszerű munka, mint amilyennek tűnik, ezért fontosnak tartom, hogy mikor egy olyan fiatallal találkozom, aki tehetséges, kikéri a véleményem, akkor úgy bátorítsam, ahogyan csak tudom, hogy csinálja és zenéljen.

Vannak olyanok, akiknek figyeled is a pályafutását?

Csak beszélek nekik és bátorítom, egyébként régi zenéket és nagy gitárosokat hallgatok. Nagy kedvencen Gary Moore, de ő valahogy sosem volt rászorulva a segítségemre meg a bátorításomra. A mai fiatalok közül azt hallgatom, amit a fiam miatt kell, de nem mindig tudom, kik azok. Általában nem tudom, csak hallgatom. Ami engem meglep az új zenékben, az a felvétel folyamata, ami nem mindig jó. Minden szar énekesből jót tudnak csinálni a lemezen, programozzák a dobokat, megszépítik a gitárhangzást, teljesen életszerűtlen lesz az egész. Aztán koncerten meg fel sem ismered, annyira más. Na most olyan voltam, mint egy vén trotty, aki a mai fiatalságot szidja a boltban a másik öregnek.

Ha már bolt, akkor miért választottátok a Tescót mint fő angliai terjesztőt?

Fogalmam sincs, én csak a zenét szállítom, a biznisz része nem nagyon érdekel, azt mindig csak úgy elmondják nekünk. Legalábbis nekem. Most is mondták, hogy lesz a lemezünk a Tescóban, ami biztos jó, merthogy nem tudom, nálatok hogy van, de nálunk mindenki, ha kell, ha nem, megy a Tescóba. Azt tudom, hogy mióta kiadtam a szólólemezem, egy csomó ember mondja, hogy megvenné, de fogalma sincs, hol lehet kapni. Ennél pedig nyilván sokkal menőbb, ha besétálsz a Tescóba, és ott van. Minél több embernek megvan a lehetősége, hogy megvegye, annál jobb.

Bementél egyébként valamelyikbe megnézni, hogy merre van? Vagy hogy kifigyeld, hogy meggondolta-e magát valaki, és letette-e a húspult mellé meg ilyenek?

Én a Tescóban? Utálok bevásárolni, nemcsak a Tescóban, mindenhol. Nem is csinálom egy ideje. Sok mindent megcsinálok, de nem vagyok hajlandó elmenni bevásárolni.

Mi a helyzet a Trooper sörrel? Számítottatok arra, hogy ilyen nagy siker lesz, és hogy külön márkaként is megállja a helyét?

A készítés folyamatába természetesen nagyon mélyen belevetettük magunkat, és azt tudtuk, hogy egy jó sört dobunk piacra. Azt nem mondom, hogy biztosak voltunk a sikerben, de úgy voltunk vele, hogy a legtöbb ember szereti a sört, ezért ha egy jó sört dobsz piacra, akkor annak az emberek örülni fognak, és megveszik. A Maiden név pedig segít felhívni a figyelmet. Egy kis alkohol nem árt, a sör pedig nem is annyira vészes, szóval bárki megihat este, munka után egy üveg Maiden-sört.

Mostanában egy csomó hír szólt az új repülőtökről. Milyen gyakran vezeti azt Bruce?

Koncert után soha. Olyankor kiad magából minden energiát, és nem vezet repülőt. Ha viszont kipihent, mert szabadnapunk volt, akkor általában ő vezet. Az elsődleges mindig az, hogy a koncerten maximumot adjon, ha emellett úgy érzi, hogy tud vezetni, és kedve is van, akkor vállalja csak. De szerencse, és mindenkit megnyugtat, hogy van egy állandó tartalékpilótánk.

Volt már valami gebasz, mikor ő vezetett?

Olyankor soha. Sőt mondhatom, hogy én nagyon szeretem, ha ő a pilóta, mert egy leszállás-világbajnok. Senki sem tudja olyan finoman lerakni a gépet, mint ő. Bruce olyan nekünk, mint egy vészjelző, mikor utasként ül. Elkezd rázkódni a gép, mindannyian egyből ránézünk. Ha fel sem néz a könyvéből, akkor nyugodtak maradunk. Ha valami nagyon hülye hang van vagy furcsaság, akkor felnéz, mi aggódunk, ő nézelődik egy kicsit, aztán közli, hogy mindenki megnyugodhat, nincs semmi baj. Szerintem, ha ilyen esetben egyszer felállna a székéből, mind szívrohamot kapnánk.

Mikor otthon vagy, szoktál a helyi kocsmában iszogatni vagy kijárni?

Kocsmákba sem járok sokat. Ha otthon vagyok, akkor általában tényleg, szó szerint otthon vagyok. Turné közben szoktunk kocsmázni, olyankor van, hogy rajongók is csatlakoznak hozzánk. Azt szeretem. Azt viszont nem, ha túl sokan leszünk hirtelen.

Mi a helyzet a Primal Rock Rebellion projekteddel? Van rá időd?

Nem igazán. Most úgy tűnik, egyszeri alkalom volt, talán egy EP belefér még, de mindketten nagyon el vagyunk foglalva a fő zenekarunkkal, Mikee is aktív a SikTh zenekarával, úgyhogy nem tudom.

Búcsúturnézik a Black Sabbath, a Motörhead koncerteket mondott le, mert Lemmy nincs jól, ha ti is abbahagyjátok, szerinted lesz még olyan kemény zenekar, aki ezeknek a nagy neveknek a helyére tud lépni?

Hát jó kérdés. Az emberek trottyok lesznek, ha megöregednek, és ez elég szar. Lemmy-nek is minden jót kívánok, nagyon remélem, hogy helyrejön. Van sok tehetséges zenekar és zenész, emiatt nem aggódom. Egyedül a digitális világ miatt aggódom, amikor ingyen vagy valami alamizsnáért töltik le a zenédet. Ez pedig hatalmas csapda. Ha nem tudsz eladni lemezeket, nem lesz pénzed elmenni turnéra. Ha nem tudsz elmenni turnéra, nem tudsz rajongókat szerezni, nem tudod elvinni hozzájuk a zenédet. Nem a meggazdagodásról van szó, hanem arról, hogy egyáltalán fel tudjon nőni, meg tudjon erősödni egy zenekar. Tudjon olyan turnét csinálni, ami nagy, látványos, amire az emberek bemennek. Az évek során mi építkeztünk. A koncerteken és turnékon lemezeket meg pólókat árultunk, amit visszaforgattunk a produkcióba, hogy a következő nagyobb legyen, mint az előző. Úgy építettük az egészet, mint egy téglafalat, és ezt a mai zenekarok nem tudják megcsinálni, mert lehetőségük sincs rá. Tehetségben nincs hiány, sőt, nagyon sok tehetsége fiatal van, csak nem tudnak nőni, mert nem kapnak semmit a zenéjükért.

Lesz még új Iron Maiden-lemez?

Most turnéra megyünk, és ez egy hosszú turné lesz, de alig várom, hogy élőben játszhassunk, és játszunk is sokat. Aztán ki tudja, lehet, még lesz egy új lemez is. Ennek a mostaninak a felvételét nagyon élveztük, és még néhány évig szeretnénk csinálni, lehet, belefér egy lemez is.

Juhász Edina
Forrás: langologitarok.blog.hu

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép.

2015.10.14