1432

„A propaganda mindig aktuális”

Interjú Dr. Boka Lászlóval

Szeptember 17-én indult útjára az Országos Széchényi Könyvtár KönyvTÁRlat című sorozatának ötödik évada, melynek témája a Propaganda a XX. században. Ezzel, illetve a programsorozat létrejöttével kapcsolatban kérdeztük Dr. Boka Lászlót, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos igazgatóját, irodalomtörténészt.

Az Országos Széchényi Könyvtár ötödik alkalommal rendezi meg KönyvTÁRlat-sorozatát, melynek címe a Propaganda a XX. században. Miért éppen e mellett a témakör mellett döntöttek?

Mindenki alapvetően e felől érdeklődik, hogy miért épp most, s mennyi aktualitása van ennek a tematikának. Azt gondolom egyfelől, hogy a téma kimeríthetetlen, mindig, minden korban aktuális kérdés – megpróbálunk természetesen ennek nem a napi politikai oldalával foglalkozni, hanem általánosabb vetületeket érinteni, működési mechanizmusokat vizsgálni –, másfelől van egy konkrét oka is, amiért az idei évadban az irodalmi-kulturális programsorozatunknak a propaganda fő témát adtuk: a centenáriumi első világháborús kiállításunk. A Nemzeti Könyvtár október 16-án nyitja idei nagykiállítását Propaganda az első világháborúban címmel. Erre már bő két éve készülünk, remek történész-művészettörténész csapattal, s ehhez kiegészítő programok, programsorozatok is társulnak, könyvbemutatók, konferenciák, s ilyen lesz az idei KönyvTÁRlat is. Az OSZK ezen a téren is egyedülálló kinccsel rendelkezik, melyet kevesen ismernek, az ún. egykori Első Világháborús gyűjtemény, s ezen felül páratlan grafikai plakát-anyag, melyet a tárlaton bemutatni is kívánunk, mint a hátországban megszülető modern propaganda eszközeit. Úgy gondoltam, hogy szerencsés, ha ehhez kötjük idén az amúgy már négy éve sikerrel futó kulturális-irodalmi programsorozatunkat, a KönyvTÁRlatot is, s nem csak az első világégés körüli propagandisztikus elemekre koncentrálunk, hanem kiterjesztjük azt az egész XX. századra.

Milyen anyagok teszik ki a Propaganda az első világháborúban kiállítás tárlatát?

Egyfelől az első világháborús egykori emlékezeti anyag, hiszen mint említettem, a Nemzeti Könyvtárnak feladata volt azokban az években, hogy minden, első világháborúval kapcsolatos anyagot gyűjtsön. Ez kicsit bővebben kifejtve azt jelenti, hogy nemcsak a hazai, hanem a külföldi anyagokat is gyűjtenie kellett, tehát az ellenséges országok anyagait is: plakátanyagokat, tárgyi elemeket, röplapokat, segélyező egyletek felhívásait kell ez alatt érteni. Mindenképp ezekre támaszkodhatunk, hiszen a hátországbeli fejleményeken belül azt a hatást próbáljuk meg a kiállításunkon keresztül bemutatni, amivel szembesült a hazai nagyközönség akkor. Ez az az időszak, amikor a sajtótermékek, a könyvnyomtatás mellett már új mediális eszközök is megjelentek, mint a köztéri plakát is, és itt nemcsak a háborús lelkesedést lehet fönntartani, hanem folyamatosan buzdítani kellett az itthon maradottakat, sőt mindemellett komoly pénzügyi segítséget kellett kérni hadsegélyezés címén.

A KönyvTÁRlat programsorozat pusztán a kelet-európai kontextusba ágyazott témákat érint majd, vagy nyugat-európai propaganda példákat is beemelnek a vizsgálódás tárgyába?

Természetesen alapvetően hazai viszonylatokra helyezzük a hangsúlyt, de minthogy nemcsak történelmi, politikai és ideológiai propagandáról beszélünk, hanem a médiában, a művészetekben, az egyházakban megjelenő propagandáról, annak a nőkkel, a nőiséggel, valamint a humorral és a karikatúraművészettel való kapcsolatáról, azt kell mondanom, hogy ezt egyetemes szinten kell elképzelnünk. Igazából a mechanizmusok érdekelnek bennünket, hogyan lehet, mennyire tudjuk ezektől függetleníteni magunkat, mennyire lehet ezekre fölkészülni, mennyire látens módon ivódnak ezek be a mindennapjainkba.

Hogyan épül fel egy-egy előadás a KönyvTÁRlaton?

Maga a programsorozat szerkezete adott: már öt éve minden alkalommal van egy rangos előadó, aki szakértője a kérdésnek, korszaknak, s egy adott témában tart egy előadást. A kérdéseket és válaszokat követően minden esetben egy értékes mini tárlat egészíti ki az elhangzottakat. Minden estnek van egy házigazdája, tematikus felelőse a házban is, aki a Nemzeti Könyvtár különböző gyűjteményeiből dokumentum-csemegéket mutat be, olyanokat, melyeket alapvetően nem igazán láthat a nagyközönség, de jobban szemlélteti a mondottakat. Továbbá egy produkcióval is készülünk – színházi-, vagy táncprodukcióval, koncerttel, esetleg a korszakhoz, témához köthető bemutatóval, és így ezzel a hármas pillérrel épül föl maga az előadássorozat.

Ön személy szerint mit várna el a programsorozattól?

Azt gondolom, hogy alapvetően egy színes programot szeretnénk nyújtani mindenkinek, szórakoztatva-tanítani, elgondolkodtatni, hiszen lássuk be, a Nemzeti Könyvtárban vagyunk, amit úgy szoktam hívni, hogy a „nemzet írásos emlékezete”. Mely kapcsán fontos kiemelni, hogy mindez nemcsak a múltba való visszatekintés lehetőségét, vizsgálatát jelenti, hanem egy aktív kulturális és kutatói teret is megmutat: a közös gondolkodás terét alapvetően. A XXI. századi könyvtárnak eleve újra kellene definiálnia önmagát, és azt mondani, hogy nemcsak hozzáférést biztosít anyagokhoz, kiszolgálja olvasóit, hanem megtanítja a kritikus gondolkodásra is a használóit. Ez utóbbi lehetne talán a hívó szó, amely a KönyvTÁRlat idei tematikus évadát leginkább jellemzi: mennyire vesszük észre, hogy kiszolgáltatottak vagyunk, mennyire engedünk betekintést félelmeinkbe, vágyainkba, mennyire tudatosul egyáltalán bennünk, hogy felhasználnak bennünket, akár a média szereplői, akár a kereskedelmi hálózatok, a fogyasztói társadalom, és természetesen a napi politika és a különböző ideológiák is.

Baranyi Gergely
Forrás: kultura.hu

2015.10.04