Csáky Anna megnyitójában elmondta, az antológiaközösség, mely kezdetben kizárólag győri szerzők műveinek közlésére jött létre, néhány éve kaput nyitott más alkotóközösségek felé azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a Budapest mellett, az ország különböző részein megalakult és eredményesen tevékenykedő irodalmi-művészeti csoportok – ahogy Serfőző Simon fogalmazott, „szekértáboroknak” – erőinek egyesítésével a magyar kultúra rangos képviselőivé válásához.

Az antológiaközösség ma már szoros kapcsolatban áll az Atelier c. rév-komáromi magyar nyelvű művészeti folyóirat alkotóival, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságával, a határ menti Szél-járás c. folyóirat szerzőivel, a székesfehérvári Vörösmarty Társasággal és mostantól kezdve, az egri Agria alkotócsoportjával is.

A kapcsolatteremtés formái között említésre méltó a közös író-olvasó találkozókon való részvétel, egymás rendezvényeinek látogatása, a kiadványaikban való kölcsönös megjelentetés lehetősége, tájékoztatás e-mailen keresztül kulturális tevékenységekről.

Cseke J. Szabolcs költő, az antológiaközösség szerkesztőbizottsági tagja vezette a beszélgetést, mely rendkívül oldottan zajlott. Elsősorban dr. Ködöböcz Gábort faggatta a vele és az Agriával kapcsolatos tudnivalókról, érdekességekről. A főszerkesztő az egri főiskola docense, neves irodalomtörténész, több tanulmánykötet szerzője. Széles irodalmi-kulturális kapcsolatai révén a legjobb kortárs szerzőket sikerült az Agriában megjelentetnie. A folyóirat ma már a IX. évfolyamát éli, és nagy sikerrel fogja össze az ország különböző részein, valamint a határon túl élő kortárs alkotókat, akik között a győri antológiaközösség tagjait is megtalálhatjuk. Az ízlésesen, sokoldalúan megszerkesztett, 70-80 szerzőt felölelő kiadvány méltó arra, hogy átfogó képet adjon a mai határon belüli és kívüli magyar irodalomról. Csáky Anna és Olasz Valéria a folyóiratban megjelent verseik közül olvasott fel egyet-kettőt szemléltetésképpen.

Anga Mária költő, meseíró (egyébként óvónő) egy-két szép verse felolvasása után arról beszélt, milyen fontos szerepet játszanak a mesék az óvodás korú és idősebb gyermekek nevelésében, miként lehet ily módon tiszta erkölcsre nevelni, megóvni őket a számítógépek ártalmaitól. A szülők óriási felelősségét hangsúlyozta ebben a kérdésben.

Serfőző Simon József Attila-díjas szerző, a „Hetek” még élő három tagjának egyike a költők közéleti feladataira, a széthúzó irodalmi társaságok összefogására hívta fel a figyelmet. Felolvasott versei mélységes elhivatottságról, kiemelkedő költői talentumról vallottak.

A beszélgetésbe az antológiaközösség néhány tagja is bekapcsolódott, izgalmas kérdésekkel ostromolva a vendégeket. Szó esett pl. a generációk közötti feszültségről, a mai fiatalok egy részének a kultúra iránti közönyéről, az idősek ok nélküli félreállításáról.

A közönség élvezettel hallgatta az eszmecserét, amelyet dr. Lanczendorfer Zsuzsanna szépséges népdaléneklése színesített, még inkább növelve az est oldott hangulatát.

A kissé hosszúra nyúlt rendezvényről távozók bizonyságot szerezhettek arról, hogy a Győri Antológia Irodalmi és Művészeti Alkotó Közösség egyre magasabb színvonalú kulturális élményekkel ajándékozza meg az iránta érdeklődőket.

Molnár György
a Győri Antológia Irodalmi és Művészeti Alkotó Közösség (GYAK) tagja

Fotógaléria: Vendégeink voltak az egri AGRI-ÁSZok

80 kép