Somnakaj

Gypsy musical

Több ismert hazai alkotó-, és előadóművész komoly előkészítő munkája nyomán megszületett az első magyar gypsy musical, a Somnakaj, melyet a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében mutatott be az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával 2014 áprilisában a Művészetek Palotája. A produkciót szeptember 11-én pénteken, 19 órakor a Győri Nemzeti Színház nagyszínpadán tekinthetik meg az érdeklődők.

A budapesti sikerek után a produkció országos turnéja 2015. május 31-én Kaposváron indult el, a második előadásra június 6-án Pécsett, a POSzT OFF-program keretén belül került sor.

A darab színházi elemekkel és zenei betétekkel bővült. Müller Péter Sziámi jelen dramaturgiája hangsúlyt helyez az apa szerepére a darabban, akinek személyes drámája – saját karrierjének feladása – még jobban ráirányítja a figyelmet Somnakaj életútjában rejlő kérdésekre, miszerint hogyan lehet úgy kiteljesedni cigányként, hogy ne kelljen hozzá feladni a gyökereket és az identitást.

Hegyi Árpád Jutocsa rendezésében a jeleneteket átszövi a humor, miközben drámai konfliktusok jelzik a nemzetiségek és a többségi társadalom egymástól eltérő szokásait, világnézetét. A történet vonalvezetése mentén betekinthetünk a nemzetiségekre jellemző hagyományokba.

Az előadás koncert és színház, tánc és irodalom, tradicionális képzőművészet, hagyományőrzés és modern formák találkozása. Igazi cross over. Valóságos örömzene. A produkció életre hívásánál a legfőbb törekvés volt a roma kultúra bemutatása mint a nemzeti és az európai kultúra része, illetve olyan magas művészi színvonalú kulturális élmény biztosítása, mely alkalmas lehet a diszkrimináció terén történő pozitív szemléletváltás beindítására a társadalomban.

A darabot a romákra jellemző sokszínűség és kirobbanó érzelmi gazdagság jellemzi. A különböző kulturális közegekből, színterekről érkező alkotók és előadók jól tükrözik a roma kultúra sokszínűségét.

A produkció kiemelendő erénye az a szándék, hogy a kortárs művészet területei találkozhassanak a színpadon. A tánc és a zene mellett helyet kap a naiv roma képzőművészet is. Az arculatterv fontos eleme a Kossuth-díjas Szentandrássy István roma származású magyar festőművész alkotásainak látványvilága. Így érvényesülhet az a törekvés, hogy a zenés kerettörténet egyszerre foglalja magába a hagyományőrzést és a modern kifejezési formákat.

A darab a roma zenei kultúrát nem csupán önmagában, elszigetelt valóságként mutatja be. Sorra veszi azokat a lehetséges érintkezési pontokat, ahol a kulturális befogadás társadalmi attitűdje gazdag kölcsönhatásokat eredményezett. Szirtes Edina Mókus és Kovács Antal hangszerelésében újraértelmezhetővé válik mindez, széles panorámát mutatva a cigány folklórtól egészen a közelmúlt zenei hatásait is integráló átdolgozásokig, stílusbeli újításokig. A darabban felcsendül Szakcsi Lakatos Béla és a Boban Markovic Orcestarból, Marko Markovic dala is.

A szereplők itthon és világszerte elismert énekesek, zenészek. Közös vonásuk, hogy fáradhatatlanul keresik a zenei fúzió lehetőségét, és a zenei hagyományokat a kortárs művészet szerves részeként értelmezik. Az előadásban koncertszerűen megszólaló dalok számos zenei műfajt érintenek. Első helyen kell említeni az autentikus cigány folklórból merítő népdalokat, de megjelenik az úgynevezett „kávéházi” avagy városi cigányzene is modern feldolgozásban.

A cselekmény egy létező településen, Alsószentlélek nevű faluban játszódik. A valós elemekből, visszaemlékezésekből építkező történet szerint a nagyrészt magyar lakosságú faluban egyre nagyobb mértékű migráció tapasztalható. Először csak néhány roma család költözik a házakba, végül szinte a teljes lakosság lecserélődik.

A darabban egy roma lány, Somnakaj meséli el történetét. Sorsának különböző állomásai elevenednek meg a színpadon, reális képet festve a hazai cigányságról. Somnakaj – látva több falubeli példáját – elindul szerencsét próbálni, esetünkben felvételizni egy városi főiskolára. Terve ellentétes reakciókat vált ki a falu lakóiból: a helyi doktornő támogatja, apai nagynénje viszont ellenzi. A lány mégis elindul, és példát mutat arra, hogy a gyökerek vállalása mellett is megvalósítható a tanulás általi kitörés.

A szabad szellemű, tehetséges lány alakja jól szimbolizálja azt a roma közösségeken túlmutató problémát, amelyet a társadalmi mobilitás iránti igény gerjeszt. Őszinte önreflexió ez, amely a társadalomkritikát is öniróniával fogalmazza meg. Emellett általános emberi kérdéseket is feszeget. Egyéni sorsokon keresztül próbál rámutatni a személyes felelősségre, sorsunk irányíthatóságára, az előítéletek és ítélkezés veszélyeire.


Szerzők
Író: Müller Péter Sziámi
Zeneszerzők: Kovács Antal, Marco Markovic, Szakcsi Lakatos Béla, Szirtes Edina Mókus, tradicionális roma dalok

Alkotók
Hangszerelés: Szirtes Edina Mókus
Rendezőasszisztens: Libor Laura
Díszlettervező: Árvay György
Koreográfus: Mihályi Gábor, Juhász Zsolt, Deffend Inci
Rendező: Hegyi Árpád Jutocsa

Szereposztás
Somnakaj - Szakács Hajnalka
Gojma, Somnakaj apja - ifj.Kovács Antal
Misi, rockénekes - Oláh Gergő
Doktornő - Falusi Mariann
Zsáró, Gojma testvére - Papadimitriu Athina
Sanyi tata, Somnakaj nagyapja - Balogh Lajos
Béla bácsi - Szakcsi Lakatos Béla
Lajoska, zenész Londonban - Kathy Horváth Lajos
Petőfi, falu félbolond költője - Szilvási István

Zenekar
Balogh Kálmán / Csurkulya József – cimbalom
Bede Péter – fúvós hangszerek
Födö Sándor Fodo – ütőhangszerek
Kovács Ferenc – trombita
Kovács Máté – kanna, ütőhangszerek
Novák Csaba – bőgő
Seress Vilmos – szaxofon
Szirtes Edina Mókus – hegedű
Vidák Róbert – gitár

Kórus
Balogh József
Dobi Matild
Farkas István
Lakatos Béla
Szilvási István
Tintér Gabriella

Tánckar
Duna Művészegyüttes táncosai, Bobo György Rommel (…)


További információ: http://mufegyor.hu/

2015.09.09