1877. augusztus 6-án a Regatta Club a városi törvényhatósági bizottsághoz beadott egy kérvényt a sétatéri híd fölötti hely átengedésére, melyet a várostól meg is kapott. A kérelem a sétatér falaiból a saroknál a víz fölé kinyúló gerendákra vetett 40 láb hosszú, 20 láb széles, tető alatti, levegőben lógó „hajó-színre” szólt. Fenn a sétatéren egy hat láb hosszú öltözőt építettek volna.  Az egylet az 1878. március 7-én megtartott tavaszi közgyűlésén ezt a tervet elvetette, és ugyanezen közgyűlésen egy másik tervet, egy úszó csónakház megépítésének tervét fogadta el.

A közgyűlés a kivitelezéssel Gaál Ödönt, Szabó Józsefet és Mihálkovics Tivadart bízta meg. Az úszó csónakházat fenyő talapzatra építették, és azt nyolc hordóra rögzítették. Miután emberi erővel nem tudták a hordókat alábuktatni, Szabó Józsefet felkérték arra, hogy aláhúzó gépet készítsen. Ennek a szerkezetnek a segítségével a hordókat már rögzíteni tudták, a csónakház építése befejeződhetett. Részlet a Győri Közlöny 1878. április 18-i számából:

1878. május 1-jén délután két órakor felavatták az új sportlétesítményt. 1880. március elején az úszó csónakházat felhúzták a híd mögötti téli kikötőből a helyére: itt érte a jégzajlás, amely majdnem a pusztulását okozta.

1881. március 1-jén éjjel a csónakház hóviharba került, a szél által a vízbe sodort hó hatalmas tömbökké összeállva a medret fenékig kitöltötte, és a víz sodró ereje nekinyomta a hótömeget a már felvontatott csónakháznak, azt a kikötőjétől elszakította, és nekifeszítette a hídnak, így a csónakház megroppant. A hajóállományt sikerült ugyan megmenteni, de a csónakház tönkrement. A megmentett csónakokat egy magtárban helyezték el, a ház megmaradt romjait a Hets-kertbe vitték.

Az úszó csónakház (Winkler Gábor-Kurcsics László: Győr, 1939-1999):

A március 27-én lezajlott egyleti közgyűlésen a csónakház lebontásáról és egy új csónakház építéséről döntöttek. Elhatározták, hogy az építési költségek fedezésére a tagok között kötvényeket bocsátanak ki, és azokat sorsolás útján törlesztik, ezenkívül 300 forint kölcsönt vesznek fel.

Az új csónakház építési tervének elkészítésével Szabó Józsefet bízták meg, az építési szerződést a Hets testvérekkel kötötték meg. Az épület nehezebb volt, mint az elődje, ezért azt 72 hordóra rögzítették, majd miután május 5-én elkészült, az építési helyéről (a hosszú hídtól) a rendes helyére leúsztatták. A rákövetkező napon megkezdődtek a belső szerelési munkálatok. A házban hölgyeknek is kialakítottak egy szobát – melynek falait fehérre festették, tetejét szövettel díszítették –, amit ők sosem használtak. Ugyanúgy, ahogy az emeleti kávézó teraszát se vette igénybe senki. Az új csónakház felavatására az évad ünnepélyes megnyitásakor, június 6-án került sor.

1884-ben felmerült egy szárazföldi csónakház építésének a gondolata, melyet a közgyűlés elé is terjesztettek. A következő évben a várostól közel 500 négyzetméternyi terület meg is kaptak az elképzelésre. A tervezés megindult, a költségekre ajándékösszegeket ajánlottak fel a tagok. Egy tervet el is fogadtak, és a kivitelezéssel Bohus mérnököt bízták meg. Ennek ellenére az épület mégsem készült el, és a választmány egy újabb úszó csónakház építése mellett döntött.

1887-ben az egylet örök használatra kapott a várostól 472,6 négyzetméternyi területet, és még azon a tavaszon megkezdték a szárazföldi csónakház építését. A munkálatokat azonban mégsem fejezték be, inkább a régi ház mintájára, 1020 forinton egy új vízi csónakházat építettek, a parton pedig egy kioszkot.

1895. január 20-án a helyi újság arról tudósított, hogy a Rába jege megolvadt, a nagy úszó jégtáblák a csónakházat a helyéről kiszakították, és a Püspökvár alá sodorták. Innen végül a csónakházat a Duna-Rába torkolat jégmentes részébe vontatták.

Győri Közlöny, 1895. április 14.:

Január 24-én a rendkívüli közgyűlésen az egylet „csónakház-építési bizottsága” egy a parton álló emeletes csónakház építésére tett javaslatot, majd június 9-én szintén rendkívüli közgyűlés keretében a tagok döntő többséggel a parti ház megépítése mellett foglaltak állást. A tervezéssel Hets Antal építészt bízták meg. A terv szerint az egyemeletes, cottage stílusú csónakház felső szintjén az öltözők, fürdőszoba, társalgó kapott helyet, a földszinten pedig a könnyű futású hajók, míg a part menti talphoz a társas hajók lennének kikötve. Az építkezéshez szükséges 7000 ezer forintot 50 forintos kötvények kibocsátásából fedezték. Az építési munkálatokról a helyi lap pontról pontra beszámolt. Az új csónakház építése miatt a feleslegessé vált régi úszó csónakházat az egylet a városnak felajánlotta megvételre.

1895. december 28-án megtartották a bokrétaünnepélyt, amelyről a Győri Hírlap másnap így tudósított:

1896. február 11-én álarcosbált rendeztek a csónakház építésének javára, amely 300 forint bevételt hozott.

Győri Hírlap, 1896. február 11.:

Májusban befejeződtek a külső munkálatok, majd a belső feladatokat végezték el, novemberben a gázvilágítás és a gázfűtés szerelési munkálatait is elvégezték. Az 1897. márciusi évadnyitó közgyűlést már a felavatásra váró saját házában tartotta meg az egylet.

Az elkészült csónakház:

A csónakház avató ünnepségét 1897. június 7-én tartották meg, melyről az akkori sajtó így tudósított:

A csónakház a századfordulón:

A csónakház az 1930-as években a sétatér felől:

A második világháború után a csónakház alapja megsüllyedt, és elkorhadt a főgerenda is, ezért a két torony közül a magasabbat le kellett bontani. Az épületet kibővítették, egy gondnoklakást és egy csónakjavító műhelyt építettek hozzá. 1948-ban az egylet neve is megváltozott: Győri Csónakázó Egyletből Győri Vörös Meteor Sport Klub lett. A csónakház 1960-ban került az új klub tulajdonába, de az épületet addig is a klub használta és tartotta karban.

1968 júliusában a csónakház és a szakosztály is az újonnan alakult Győri Spartacus SE tulajdonába került. Azóta többször tettek kísérletet a szecessziós stílusban épült, műemlék jellegű csónakház megmentésére, több terv is készült, de a megvalósítás rendre elmaradt. Az épület jelenleg az Unicentrál-Vagyonkezelő Kft. kezében van.

A Kisalföld című lapban megjelent cikk a csónakház tervezett felújításáról (2015. január 10.):

Bedő Mónika

Felhasznált irodalom:
Mihálkovics Tivadar: A Győri Csónakázó Egylet története 1877-1887. Győr, Surányi János könyvnyomda-intézete 1889. 163 p.
Szabó Gábor: Újjászülethet a győri csónakház. In: Kisalföld, 2015. jan. 10. p. 22.
Végh Ferenc: A Győri Csónakázó Egylet alapításától a Mihálkovics Tivadar sétányig. Győr, Győr Megyei Jogú Város Sportigazgatóságának kiadványa 2002. 74 p.
Végh Ferenc: Száz éves a győri evezés 1877-1977. Kézirat. Győr
Winkler Gábor-Kurcsics László: Győr, 1939-1999. Győr, Műhely Folyóiratkiadó Közhasznú Társaság 1999. 305 p.

Az illusztrációk a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának helyismereti gyűjteményéből, korabeli újságokból és képeslap-, valamint fényképgyűjteményéből származnak.
 

A Várostörténeti puzzle sorozatának korábbi cikkei:
- 1. rész: A Radó-szigeti Kioszk
- 2. rész: A győri repülőtér
- 3. rész: A Wolf Gyula-féle könyvkereskedés a győri Széchenyi téren
- 4. rész: Régi győri farsangi bálok
- 5. rész: Makrisz Agamemnon: Vízicsikó
- 6. rész: A Dunakapu tér
- 7. rész: Az Apolló mozi
- 8. rész: A Győri Gyufagyár
- 9. rész: Egy kiszolgált katonaszobor: a vashonvéd
- 10. rész: A Hungária kávéház tulajdonosa, a népdalgyűjtő Limbeck Ferenc - Limbay Elemér
- 11. rész: Az Auer Kávéház
- 12. rész: Volt egy mozi...: A győri Elite Mozi (1922-1953)
- 13. rész: A Győri Lemezárugyár – A fémjátékok egykori fellegvára
- 14. rész: A „nagy ház”, avagy a győri Lloyd-palota (I. rész)
- 15. rész: Adalékok a győri Lloyd történetéhez (II. rész)
- 16. rész: Régi győri mesterség: a burcsellás
- 17. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – I. rész
- 18. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – II. rész
- 19. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – III. rész
- 20. rész: A Stádel Gépgyár – Győr első gépgyára
- 21. rész: A Kisalföldi Gépgyár
- 22. rész: A győri Tungsram Gépgyár
- 23. rész: A győri szecessziós Kisfaludy kávéház története
- 24. rész: A Zeiss Optikai Gyár a győri Dunakapu téren
- 25. rész: Élet az egykori újvárosi Nádor szállóban
- 26. rész: Postapaloták Győrött