1409

A Moszad megalakítása

Ezen a napon történt

Dávid Ben-Gúrión izraeli miniszterelnök 1951. szeptember 1-jén írta alá a Moszad megalakításáról szóló rendeletet, melynek következtében hivatalosan is létrejött a világ egyik legjelentősebb nemzeti titkosszolgálata, s 64 éve védi a zsidó államot.

Igazság szerint – mivel a szervezet megalakulása érthető okokból szorosan kötődik Izrael létrejöttéhez – már 1949-ben elkezdődött a szervezőmunka, de ekkor még más volt a neve: Central Istitute for Coordination, ami annyit jelent, hogy az Összehangolás Központi Intézete. Mai nevének jelentése egyszerűen intézet, mégpedig a hírszerzés és különleges műveletek intézete. Tudni kell róla, hogy az Ammannal (katonai hírszerzés) és a Sin Béttel (belbiztonság) együtt az Izraeli Hírszerző Közösség tagja. A központja Tel-Avivban található. Hasonlít az CIA-hoz annyiban, hogy kizárólag a miniszterelnöknek van alárendelve, a kormányfő ad engedélyt a műveletekre, s nem köteles beszámolni még kormányának sem. A szervezet felépítése teljes egészében mindmáig ismeretlen, bár vannak elképzelések és információkra alapozott találgatások.

Egy biztos, a Moszad a világ legellentmondásosabb kémszervezete, mivel őket tartják a leghatékonyabb ilyen jellegű testületnek, de a módszereiket sokan bírálják, bár azt el kell ismerni, hogy helyzetük (országuk ellenségekkel körülvéve) nem hasonlítható egyetlen más állambiztonsági szervéhez sem. Az sem véletlen, hogy Izrael költ a legtöbbet hírszerzésre, ha a nemzeti jövedelemhez viszonyított hányadát nézzük.
A szervezet pontos létszáma nem ismert, de különböző becslések szerint mintegy 35 000 ügynököt futtatnak, de ebből kb. 15 000 ún. alvó (nem aktív, de bármikor aktiválható) ügynök. Ezt a 35 000 embert tereptisztek (kacák) irányítják, fő feladatuk, hogy hazájuk védelmében minél több információt szállítsanak.
Rengeteg akciót tulajdonítanak a Moszadnak az összeesküvés-elméletek, de a valóságot legfeljebb a többi titkosszolgálat ismeri. Persze vannak közöttük hihetőbbek (pl. az 1972-es müncheni olimpián megtörtént terrortámadás elkövetőinek likvidálása) és kevésbé hihetőek (pl. a Kennedy-gyilkosság), de az igazság a nagyközönség számára jórészt ismeretlen, éppen ezért izgatja annyira az emberek fantáziáját.

A szervezetnek van hivatalos honlapja (https://www.mossad.gov.il), mely héberül, arabul, angolul, franciául és oroszul olvasható. Természetesen sok könyv született a Moszadról, ezek közül magyarul az alábbiak olvashatók: Gordon Thomas: Moszad – A titkosszolgálat története (2000, 2005), Nemere István: A Moszad története (2001), Efraim Halevy: A Moszad főnöke voltam (2007), Victor Ostrovsky: A Moszad szolgálatában (1995), Sebestyén Gábor: Akcióban a Moszad (1988), Miháel Bár-Zohár – Nisszim Misál: Moszád (2013). Nem állíthatjuk, hogy ezek mind elfogulatlan, objektív munkák (sőt), de ha néhányat elolvas az ember, lesz némi fogalma, hogyan is működik a világ leghatékonyabbnak tartott titkosszolgálata. Akinek pedig nincs kedve dokumentumregényeket, memoárokat vagy szakkönyveket olvasgatni, annak jó szívvel ajánlhatjuk Daniel Silva Gabriel Allon-sorozatát, mely ugyan teljes egészében fikció (erre maga a szerző hívja fel a figyelmet), de egyrészt abszolút életszerű, másrészt roppant izgalmas és olvasmányos. Az amerikai, közel-keleti tudósítóból lett író regényfolyamának (melynek tagjai önállóan is olvashatók) az alábbi kötetei jelentek meg magyarul: Hidegvérrel, ill. A Moszad ügynöke és a gyilkolóművész (2001, 2014), Az angol bérgyilkos (2002), A gyóntató (2004), Az utolsó esély (2004), A bosszú (2006), A hírvivő, ill. A Moszad ügynöke a Vatikánban (2008, 2010), A Moszad ügynöke (2010), A Moszad ügynöke Moszkvában (2010), A Moszad ügynöke és az oligarcha (2010), A Moszad ügynöke és a Rembrandt ügy (2011), A Moszad ügynöke és az európai terrorhullám (2011), A Moszad ügynöke és a Caravaggio (2012), A Moszad ügynöke és az angol lány (2013) és A rablás – A Moszad ügynöke és az elrejtett vagyon (2014).

tmoni

Forrás: wikipédia, mult-kor.hu, moly.hu

2015.09.01