1536

Vincenzo Bellini: Norma

Zeneajánló

2013-ban jelent meg Vincenzo Bellini talán leghíresebb művének, a Normának első, korhű hangszereken előadott felvétele, amely a partitúra új kritikai kiadásán alapul. A címszerepet éneklő Cecilia Bartoli úgy fogalmazott: „ezzel az volt a célunk, hogy visszatérjünk ahhoz, amit Bellini ténylegesen komponált.” Ugyanis az 1950-es évekből eredő előadási hagyomány és gyakorlat alapján Normát általában drámai szopránok, Adalgisát mezzoszopránok, Pollionét pedig drámai tenorok énekelték, éneklik.

Cecilia Bartoli véleménye szerint a címszereplő szólamának hangterjedelme és jellege egyértelműen azt bizonyítja, hogy Norma szólamát a zeneszerző mai fogalmak szerint mezzoszoprán hangra komponálta, Adalgisát pedig szoprán hangra. Az énekesnő állítását az is igazolja, hogy az 1831. december 26-án a milánói Teatro alla Scalában megtartott ősbemutatón Norma szerepét a nagy hangterjedelemmel rendelkező mezzoszoprán Giuditta Pasta, Adalgisát a koloratúrszoprán Giulia Grisi énekelte. Ez az új kiadás ehhez a hagyományhoz tér vissza, Normát a mezzoszoprán Cecilia Bartoli, Adalgisát a koloratúrszoprán Sumi Jo, Pollionét pedig az ősbemutató hagyományainak megfelelően a könnyű, lírai, hajlékony tenorhanggal rendelkező John Osborn szólaltatja meg. „Ezzel a lemez készítőinek hite szerint helyreáll a szólamok eredeti szerzői szándékot tükröző karaktere.” A druida főpap Oroveso-t Michele Pertusi szólaltatja meg. A felvételen közreműködik a Zürichi Operaház korhű hangszereken játszó zenekara, az Orchestra La Scintilla Giovanni Antonini vezényletével.

A Norma szövegkönyvét Felice Romani írta Louis Alexandre Soumet azonos című tragédiája alapján. Az opera cselekménye az ókorban, a római hódítások idején játszódik Galliában. A druida papnőnek, Normának kell megadnia a jelet a galloknak a római elnyomók elleni harcra. Norma titkos szerelme, a római prokonzul Pollione, aki azonban már a fiatal papnőbe, Adalgisába szerelmes. A kétségeivel küzdő Adalgisát Pollione arra akarja rávenni, hogy szökjenek el együtt Rómába. Adalgisa elárulja Normának, hogy szerelmes, mire a főpapnő felmenti esküje alól a lányt. Mikor azonban kiderül, hogy Pollione a titkos hódoló, Norma óriási haragra gerjed. Haragjában közös gyermekeiket is meg akarja ölni, végül azonban mégsem képes ezt megtenni. Papnőként ő ad jelet a római sereg megtámadására. A gallok fogságába kerülő Pollione-t fel akarják áldozni, ha azonban lemondana Adalgisáról Norma még meg tudná őt menteni, a prokonzul azonban erre nem hajlandó. Norma azonban nem Adalgisát leplezi le népe előtt, hanem önmagát. Ennek láttán Pollione Normával együtt önként vállalja a máglyahalált.

Bellini muzsikájára az emberi érzelmek és szenvedélyek zenei megjelenítése jellemző. Egyaránt nagy hatással volt Liszt, Chopin, Verdi és Wagner művészetére.

Ősze Mária

 

Forrás: a CD eredeti nyelvű kísérőfüzete; Opera: zeneszerzők, művek, előadóművészek, szerk. Batta András, Budapest, Vince K., 2006

2015.07.22