Az együttes 1994. október 3-án alakult a kulturális hagyományokban gazdag Sopron zenekedvelő polgáraiból. Tagjaik között vannak idősebbek és fiatalok, mindenféle foglalkozásúak és diákok is. A Vegyeskar alapítója Palotai Gábor, aki az alakulás óta 2014. december 31-ig volt az együttes titkára. Az alapító karnagy Arany János, aki szintén 2014. december 19-éig vezette a kórust, ugyanis akkor mindketten „nyugalmazásukat” kérték. Munkájuk elismeréseként 2014. december 14-én, a Hűség Napján, mindkettőjüknek Sopronért Emlékérem kitüntetést, a kórusnak pedig Civitas Fidelissima díjat adományozott Sopron város közgyűlése. E két meghatározó vezető távozása ellenére a kórus tagsága úgy döntött, hogy szeretné folytatni az éneklést. Erre bíztattak minket az elköszönők is. Az 2015-ös év első próbáján a kórustagok egybehangzó döntése alapján a kórus megbízott karnagya Czipszer Andrea lett, a mindennapi életet szervező csapat vezetője pedig Takács Eszter.
Czipszer Andrea fantasztikus emberséggel, kedvességgel és türelemmel mentette meg a kórust a széthullástól. Sajnos a munkahelyi leterheltsége mellett egyre fárasztóbbá vált a munka: új karnagyot kezdtek keresni. Így találtak Szilágyi Miklósra. 

Az alapítás óta eltelt évek során az együttes a város zenei életének egyik meghatározó résztvevője lett. Rendszeresen önálló évadzáró hangversennyel szereplnek a Soproni Ünnepi Hetek műsorában; 1996 óta minden évben közreműködnek a Magyar Kultúra Napja alkalmából tartott városi ünnepi programban. Működésük célja a város tiszteletre méltó kulturális múltjához méltó jelen építése: ezt a célt repertoárjuk is kifejezi: mindenek előtt a kitűnő magyar szerzők (Liszt Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Bárdos Lajos) kórusmuzsikáját kívánják ismertté tenni, de új magyar műveket is bemutatnak: az együttes alakulása idején Sopronba költözött Kossuth-díjas zeneszerző, Szokolay Sándor hét kórusművének ősbemutatója fűződik a Fidelissima nevéhez. Mindezek mellett koncertjeiken helyet kapnak az európai kóruszene jeles darabjai is. Az a cappella – kíséret nélküli – számokból álló műsort időről-időre oratorikus, zenekari, vagy orgonakísérettel előadandó darabokkal egészítik ki (Bach: Johannes-Passion; Duruflé: Requiem, Fauré: Requiem, Haydn: Harmoniemesse; Liszt: Missa choralis, Via crucis; Ramirez: Missa Criolla; Vivaldi: Gloria...).
A magyar kórusirodalom népszerűsítése mellett törekszenek arra, hogy a város zeneszerető közönségét megismertessék más népek kórusirodalmával, zenei kultúrájával is. Ezért szívesen veszik föl a kapcsolatot külföldi kórusokkal és örömmel tesznek eleget külföldi meghívásoknak is. A kórus úti térképére 1996 óta számos ország és város neve került föl: jártak Ausztriában (Mödling, Oberpullendorf, Salzburg, Wien, Wiener Neudorf), Olaszországban (Bolzano, Cortina d'Ampezzo, Perugia-Roma, Valdagno), Németországban (Bremen, Birnau, Engen, Kempten, Neudrossenfeld, Radolfzell, Singen, Villingen), Svájcban (Ennetbühl, Rorschach, Zürich); egy-egy koncertkörutat tettünk Lengyelországban (Gdansk, Sopot), Dániában (Århus), az Amerikai Egyesült Államokban (Flagstaff, Los Angeles, Phoenix, Prescott, Tucson), Franciaországban (Paris), Finnországban (Sejnäjoki), valamint Szerbiában (Szabadka).

A vegyeskarunk két alkalommal vett részt a Kórusok és Zenekarok Országos Tanácsának (KÓTA) minősítő hangversenyén, s 1996-ban a Hangversenykórus Cum Laude, 2003-ban pedig a – legmagasabb – Hangversenykórus Summa Cum Laude fokozatot nyerte el. Az együttes több CD-t adott ki. Ezek közül kiemelkedik egy önálló stúdió-válogatás (1998) és a Johannes-Passion (2004) felvétele, de több koncertfelvételből is készült lemez (Duruflé: Requiem; Kersch: Missa Sancti Stephani – 2003; Liszt: Missa choralis – 2006; Duruflé: Requiem – 2014)