Apáczai Csere János még Hollandiában tette magáévá Descartes filozófiáját. Utrechtben kezdte el írni fő művét, a Magyar Encyclopedia-t, az első olyan magyar nyelvű tankönyvet, amely a hasznos és szükséges ismereteket rendszerbe foglalta. A világ racionális magyarázatának igényét tudományos és pedagógiai reform gondolatával, sőt a jobbágyrendszer bírálatával kapcsolta össze. Egységes iskolarendszert, anyanyelvű népiskolákat, magas színvonalú, világi szakembereket is képző egyetemet tartott szükségesnek, és korlátozni kívánta az egyház gyámkodását az iskolák felett.

Puritánus elvei miatt 1655-ben azonban szembekerült a kollégium vezetőjével, Isaac Basire-rel (aki korábban a forradalomban kivégzett I. Károly angol király egyik udvari papja volt), és II. Rákóczi György (1621-1660) fejedelem – a mozgalom erősödésétől tartva – eltiltotta a tanítástól a fejedelmi pártfogás alatt álló kollégiumban. Lorántffy Zsuzsanna közbenjárására azonban a kolozsvári református kollégiumba került – iskolateremtő munkásságát Lorántffy és Barcsay Ákos fejedelem is nagyra értékelte.

A kolozsvári iskola vezetésének átvételekor Az iskolák szervezésének nagy szükségességéről (De summa scholarum necessitate) címmel 1656. november 20-án tartotta tanári székfoglaló tanulmányának előadását. Ebben először az egyes iskolatípusok szerepéről, erdélyi helyzetéről beszélt. Rámutatott az erdélyi református iskolaügy nagy hiányosságára: önálló anyanyelvi népiskolákat nem szerveztek a falvakban, ezért a nép széles tömegei tudatlanságban éltek. A falvak lakosságát sürgette: szervezzenek minél több helyen népiskolákat. Megállapította, hogy számos latin iskola található Erdélyben, hiányoznak viszont az akadémiai osztályokkal teljes kollégiumok; szükséges volna a kollégiumokban matematikát, geometriát, asztronómiát, etikát, állattant, jogtudományt, orvostudományt, történelmet tanítani.

1658 őszén nyújtotta át Barcsai Ákos fejedelemnek az Egy akadémia felállításának módja és formája című tervezetet, amelyben egy erdélyi egyetem megszervezését javasolja, részletes tananyag-koncepció és pénzügyi számítások kíséretében. A zűrzavaros, háborús erdélyi belpolitikai események háttérbe szorították Apáczai Csere János nagy jelentőségű tervezeteit, az illetékesek nem vették figyelembe javaslatait: ekkor még nem értek meg a feltételek az erdélyi iskolarendszer külső kereteinek és belső életének ilyen nagyfokú, radikális átalakítására. Apáczai műveiben ugyanis már a polgárosult, korszerű nevelésügynek számos lényeges gondolatát, követelményét pendítette meg, magyar szerzőtől első ízben jelent meg ilyen jellegű pedagógiai összefoglalás.

Apáczai Csere János tudományos munkásságát 34 éves korában tüdőbaj törte ketté – az erdélyi magyar protestáns iskolaügy kiemelkedő alakja 1659. december 31-én hunyt el. Hamvait 1660. január 9-én helyezték el a házsongárdi temetőben. Sírja ismeretlen helyen van, síremléke Sz. Nagy Gézával és Néb Mária színésznővel (előbbi jóvoltából) közös sírkertben található. Családi tragédia, hogy nem sokkal utána követte a halálba felesége és gyermeke is.

Apáczai Csere János feleségének és gyermekeik anyjának Áprily Lajos Tavasz a Házsongárdi temetőben – Apáczai Csere Jánosné, Aletta van der Maet emlékének című verse állít emléket. „…Tudtam, hogy itt ringatja rég az álom, / s tudtam, elmúlt nevét már nem találom…”

Nagy Mária

Források: Wikipédia.hu, Magyar életrajzi lexikon, i. köt: A-K. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1967.

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.