1730

Az egykori, Négus uralta ország – Etiópia

Szilassi Péter előadása a megyei könyvtárban

Etiópia 90 millió lakos, 70 nemzetiség lakta ország, letelepedett népcsoportok és vándorlók közös hazája. Szilassi Péter geográfus, a Szegedi Tudományegyetem habil. docense tartott érdekfeszítő beszámolót az általa meglátogatott országról május 15-én a megyei könyvtár Központi Könyvtárának klubjában.

Azon szinte egyedülállóan ritka területről van szó, mely sokáig eredményesen állt ellen az európai kolonializációs törekvéseknek. IV. János és II. Menelik etióp császárok parancsoltak megálljt a hódító törekvéseknek. Mintegy negyven év múltán Mussolini csapatai előtt kapituláltak, és az akkori Hailé Szelasszié császár menekülni volt kénytelen. Később, ahogy az olaszok kiszorultak Észak-Afrikából, a szövetségesek visszasegítették a császári trónra. Koronájától és országától a hetvenes évek kommunista puccsa fosztotta meg. Átmenetileg a szovjet érdekek érvényesültek, szapora volt a kubai „tanácsadók” jelenléte.

Etiópia ma a demokratizálódás útján halad. Népessége viharos gyorsasággal szaporodik, ahol az európai államok méltán irigyelhetik meg a korfát, ugyanis a lakosság mintegy fele tizenhat év alatti. Az ország kirívó ellentmondásokkal terhes. Találkozhatunk sok magas épülettel, kiemelkedő az urbanizáció, ugyanakkor a házak építése középkori módszerekről árulkodik. A városba költözés a jobb munkalehetőségek reményében zajlik, de gyakran hiábavaló az igyekezet. A lakosság jelentős része kezdetleges kunyhókban húzza meg magát, gyakran közös fedél alatt élnek állataikkal.

Az állam komoly erőfeszítéseket tesz az oktatás terén, a letelepült lakosság körében az egykori 80-90 százalékról sikerült ötvenre leszorítani az írástudatlanok arányát, a vándor népek estében azonban még kilencven százalékra rúg az analfabéták száma. A tanulók gyakran több kilométeres vándorlás után érik el iskolájukat, de láthatóan büszkék arra, hogy tanulhatnak. Nemcsak Etiópia lakossága, de hitvilága is heterogén: mind az iszlám, mind pedig a kereszténység számottevő szerepet játszik. Itt a kopt kereszténység dívik. Számtalan sziklába vájt szentély a vallási áhítat színhelye.

Az ország állatvilága is változatos. Akad itt oroszlán, leopárd, víziló. Itt ered a Fehér-Nílus, s ebben honos a félelmetes nílusi krokodil, de hiénák is tanyáznak e vidéken. Ez utóbbi vadak speciális hasznot is hajtanak, eltakarítják a városi hulladékot. Éjszaka kinyitják a városkaput, és működésbe lép a „hiéna részvénytársaság”, hogy reggelre kipucolják a települést. Nem lehet kihagyni a faunából a majmokat sem, melyeknek számtalan válfaja él ezen a vidéken. A sziklák között akrobatikus mutatványokkal kápráztatják el a turistákat, oda nem tud utánuk menni a nagyragadozó.

Etiópia gasztronómiája is változatos, bár az üzletekben a hús tárolása – erős eufemizmussal élve – nem Európa-konform. Előszeretettel fogyasztják a zebu húsát, de nem idegen étlapjukon a kecske és a birka sem. Az ide látogató számtalan gyümölcsöt is fogyaszthat. Etiópia bővelkedik festői tájakban: lenyűgöző vízesések, zuhatagok, szavannák váltják egymást; vulkanikus kúpok, hőforrások is bőven akadnak.

Egészében nézve tehát elmondható, hogy aki ezen egzotikus vidéket felkeresi, felejthetetlen élményekben lesz része.

Csiszár Antal
Fotó: Pozsgai Krisztina

2015.05.19