1691

Település a Hanság szélén

Hancz Gábor: Győrsövényház története – könyvbemutató a megyei könyvtárban

Múltunk megismerése a közvetlen környezet tanulmányozásával történik. Az egyes lakóhelyi közösségek méltán érdeklődnek településük történelme iránt. Az országos nagy események eltérő hatással lehetnek az egyes régiókban, városokban, aprófalvakban. Az állami intézkedések hatása különbözhet az adott közösség gazdasági tevékenységéből, felekezeti megosztottságából, materiális kondícióiból és egyéb tényezőkből adódóan.

Hancz Gábor újságíró vállalkozása Győrsövényház történetének feltérképezésére irányult. Könyvbemutatójára március 25-én, délután 17 órakor került sor a megyei könyvtár Kisfaludy Károly Könyvtára muzeális gyűjteményének termében, ahol a szerzőt Dr. Horváth József, az intézmény igazgatóhelyettese kérdezte. Bevezetésként az igazgatóhelyettes úr a helytörténet Győr-Moson-Sopron megyei helyzetéről, eredményeiről adott részletes tájékoztatást, hogy a jelenlévők megfelelően értékelhessék a bemutatásra került kötetet, valamint alkotója teljesítményét.

Győrsövényház falu Győrtől mintegy 25-30 km-re fekszik. Hancz Gábor első kötete az 1840 és 1896 közötti időszakot fogja át, a folytatás feltehetően 1896-tól az 1920-as évekig terjed majd. A könyv nem követi a magyar politikai történelemben a szokásos korszakolást, ezt pótlandó a szerző könyvét a magyar történelem kiemelkedő évszámainak felsorolásával egészítette ki. Miért döntött az 1840-es év, mint a kötet nyitó évszáma mellett? Győrsövényház ekkor kapott új földesurat a Fricke család képviseletében. A források tanúsága szerint a jobbágyi élet tovább folyt a „megszokott” kerékvágásában: a korábbi gazda idejére jellemző volt a jobbágy-földesúr közötti pereskedés a legelők tárgyában, ezen a téren az új birtokos megjelenése sem okozott változást.

A helytörténészek három jelentős „kútfőt” vallathatnak: átnézhetik a megyei levéltári iratokat, az egyházmegyei levéltárban fellelhető dokumentumokat, valamint a modern időszakban egyre szaporodó sajtótermékekből áshatnak elő adalékokat. A történész így afféle „puzzle játék” módjára rakja össze mozaikjaiból a kerek történetet. Hancz Gábor figyelemreméltóan élt a könyvtár digitalizált adattára felhasználásának lehetőségével.

Az egyes fejezetek terjedelmét a fellelhető források mennyisége, valamint az adott korszak jelentősége szabta meg. Mivel az 1848-as forradalom történetével számos tudós behatóan foglalkozott, és a megyében is voltak csaták, csapatmozgások, ezért ez az alfejezet a legrészletesebb. Név szerint felsorolja mindazon személyeket, akik Győrsövényházról és környékéről vonultak be a Honvédséghez, a katonák bemutatásánál – személyes adataik mellett – kitér például testmagasságuk ismertetésére is. Tette abból a célból, hogy a mai népesség beazonosíthassa esetleges őseit, a testmagasságok pedig a XIX. század emberének átlagos termetéről tájékoztatnak (a mai ember átlagos magassága néhány centivel ezeket felülmúlja).

A mű értéke, hogy igyekezett az adott periódust minél több szempontból – a lehető teljességre törekedve – bemutatni. Távolról sem ragadt le a politikatörténet horizontján, hanem a mindennapi élet megrajzolására törekedett. Számos elszármazott sövényházi gyökerű ember futott be jelentős nemzetközi karriert.

A beszélgetés tekintélyes számú érdeklődő közönség előtt zajlott, az előadás végén pedig Hancz Gábor készségesen válaszolt a feltett kérdésekre. Az igazgatóhelyettes úr záró gondolatai előrevetítették a következő író-olvasó találkozó témáját, ahol várhatóan Nyúl község helytörténeti feldolgozása kerül terítékre. Két szerzőt fognak köszönteni és beszélgetésre invitálni. Annak a reményének is hangot adott – mivel egyre többen foglalkoznak helytörténettel –, hogy kialakulhat egy olyan alkotóműhely, amely lehetőséget ad szakmai gondolatok termékeny cseréjére.

Csiszár Antal
Fotó: Antaliné Hujter Szilvia

2015.03.27