Ünnepélyesen felavatták a győri hűtőházat

Ehhez az igényhez hozzájárult továbbá, hogy a második világháború után a gabona mellett egyre népszerűbb lett az exportálás céljaira történő állattenyésztés, tojás-, gyümölcs- és zöldségtermelés. A leggazdaságosabb eljárásnak az bizonyult, ha ezeket a termékeket félig, vagy teljesen feldolgozott állapotban exportálják, ez pedig a készítmények hűtése, fagyasztása által valósulhatott meg. A hűtés azonban nemcsak ezt szolgálta, hanem a nyerstermékek legkönnyebb és legolcsóbb tárolását is.
Egyre nyilvánvalóbb lett, hogy ezeknek a gazdasági terményeknek az értékesítési lehetőségét nagyban fokozná, ha Győrben hűtőházat létesítenének. Ez a gazdáknak is pozitívumot jelentene, hiszen nagyon sok terméket átmenthetnének arra az időre, amikor nem zsúfolt a piac, és jobb áron tudnák értékesíteni áruikat.

Ugyan már 1935-ben elkezdték a hűtőház tervezését és költségvetésének elkészítését, az építkezési munkálatok csak jóval később, 1951-ben indultak el Wannenmacher Fábián tervei alapján. (Korábban a Hangya Szövetkezet túlzott kívánságai miatt meghiúsult az építkezés.) A hűtőház végül 1953. augusztus 15-én készült el, augusztus 29-én tartották a felavató ünnepséget, melyről a Győr-Sopronmegyei Hírlap is beszámolt.

Az ötemeletes épület kezdetben 350 vagon hús, zöldség és gyümölcs tárolására volt alkalmas, melyet a későbbiek folyamán bővítettek. A fő termék a málna és a borsó volt, de fagyasztottak karfiolt, uborkát, tököt, zöldbabot, paprikát, dinnyét, sárgabarackot, körtét, szilvát és szamócát is. 1962-től fagyasztott késztermékeket is gyártottak, az úgynevezett Mirelite Tv-tálat. (A tv-tál teljesen elkészített húsból és kétfajta köretből álló komplett ebéd vagy vacsora, melyet csupán fel kellett melegíteni, és máris fogyasztható volt.)  A termékek között szerepelt pl. a rántott hús, rántott és vagdalt máj, szalontüdő, vesevelő, körömpörkölt, májgombóc és a különféle töltött paprika készítmények.

A hűtőház kapacitása 10 évvel később már kevésnek bizonyult, már nem tudta kielégíteni sem a hazai, sem az exportigényeket. Ezért 1966-ban 170 millió forintos költséggel hozzákezdtek az új, 350-ről 1000 vagonosra bővített létesítmény építéséhez. Az üzem megújulásával megnőtt az igény a munkaerőre is, az eddigi 250 fő helyett már 400 embernek adott munkát az Állami Építőipari Vállalat. 1969-ben elkészült az új győri hűtőház, mely mirelit tésztagyárral bővült, készítettek gyorsfagyasztott szilvás gombócot, barátfülét és galuskát.

1972-ben újabb bővítés történt a hűtőházban, a dolgozók létszáma így már 570 főre emelkedett. 1988. január 1-től az üzem Győri Hűtőipari Vállalat néven önállóvá vált. 1992. június 30-án átalakult ARVIT Hűtőipari Részvénytársasággá, 1996-ban 610 dolgozóval mintegy 3 milliárd forint értéket állított elő.

A 2000-es évek elején a piaci átalakulások, a csökkenő jövedelmezőség és a felhalmozódott gazdasági nehézségek a társaság vesztét okozták. A nagyüzemi zöldség- és gyümölcstermelés, valamint a termelőszövetkezetek megszűnésével a központosított beszállítások is abbamaradtak. A termelés jelentősen csökkent, és a vállalatnak komoly tartozása halmozódott fel. 2002-ben fizetésképtelenséget jelentettek, 2003-ban pedig megkezdték az üzem felszámolását. Az épületet végül 2013-lebontották.

Légrádi Szilvia
Fotó: Canva

Felhasznált irodalom:
Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1953. 08. 30. p. 1.
A Győri Hűtőház története, 1953–1969/Grábics Frigyes
Az értéktermelő hűtőház/Ujlaki Géza
Győri Hűtőház/Győri Ipartörténeti Alapítvány

A képek forrása:
Kisalföld, 1982. október 12. 1. p.
Magyar Építőművészet, 1955. 4. évf. 3-5. sz. 118. p., Mezőgazdasági építészetünk egy évtizede/Szabó Árpád
Kisalföld, 1971. augusztus 4. 6. p.