Nyolc perc és két másodpercig a Balaton felett

Az aviatikus egy francia gyártmányú, Blériot XI típusú, egyfedelű (monoplán) géppel repült. Ez a modell lényegesen biztonságosabb volt a korszak kezdetleges, saját építésű szerkezeteinél. Az északi partról, Badacsonytomajból szállt fel, és a déli parton fekvő Fonyódon landolt. Nyolc perc és két másodpercig volt a levegőben, felemelkedve sikerült stabilan tartania a 150 méteres magasságot.

A kísérletet eredetileg augusztus 27-re tervezték. A viharos szél és az erős hullámzás miatt azonban Lányi aznap még csak a Badacsony-hegyet repülte körbe, a tó átszelését elhalasztotta másnapra. Augusztus 28-án azonban eltökélten és magabiztosan vágott neki az útnak. A cseppet sem kockázatmentes bemutató repülést hatalmas, több ezres nézősereg kísérte figyelemmel a partokról, és természetesen a korabeli sajtó is beszámolt az eseményről.

A Tapolczai lapok például a következőket írta:

„Feltűnő plakátok hirdették Tapolczán és a balatonmenti helységekben a múlt hetekben, hogy Badacsonyban a folyó hó 27-én vasárnap Lányi Antal hadnagy Bleriot-gépjén felszáll és megkísérli a Balaton átrepülését.

Vasárnap délután Tapolcáról is sokan átrándultak Badacsonyba, ahol Lányi hadnagy végzett is kisebb repüléseket, de a Balaton átrepülésének nekivágni többiféle ok miatt nem mert. Másnap azonban a bátor magyar aviatikus Badacsonyból Fonyódra szállt repülőgépen a magyar névnek is dicsőséget szerezvén azzal, hogy az első, aki a Balatont átrepülte magyar ember. Mikor vállalkozását, a Balaton átrepülésének tervét hírül vette a Magyar Aero-Klub ennek vezetője figyelmeztette Lányit tervének veszedelmességére. Nem azért mintha nem bízott volna meg a hadnagy-aviatikus képességében, hanem a régi, rozoga Blériot-gépet tartotta alkalmatlannak erre az útra. A monoplán ugyanis toldozott-foldozott és motora sem kifogástalan. Lányi azonban nem aggodalmaskodott, hanem vasárnap délután megtartotta a fölszállást Badacsonyban néhány ezer főnyi közönség előtt. Ezúttal csak kisebb utakat tett meg a levegőben, de a nagy víz álrepülésére nem vállalkozott, de kijelentette, hogy hétfőn nekivág a Balatonnak.

Hétfőn délután ismét óriás közönség gyűlt össze Badacsonyban, hogy a vakmerő vállalkozásnak tanúja legyen. Hat óra ötvenöt perckor, a mikor már erősen alkonyodott, – szállt fel Lányi. A parton három motorcsónak várta az aviatikus indulását. Ezek a csónakok követték a repülőgépet a Balatonon át, hogy esetleges szerencsétlenség alkalmával segítségére legyenek Lányinak. Érdekes, hogy az egyik csónakban helyet foglalt az aviatikus menyasszonya. A felszállást az összegyűlt óriási közönség hatalmas éljennel kisérte. Eleinte alacsonyan szállott a gép, de mikor a Balaton partjára ért egyszerre százötven méter magasságra szökött. Itt már biztosan, egyenletesen repült a monoplán, a melyet óriási tömeg várt a tulsó parton is. Nyolc perc és két másodpercig tartott az ut. Ennyi idő alatt tette meg Lányi hadnagy a hét kilométeres légi utat a Balaton fölött. Fonyódnál azután a tömeg éljenzése között minden baj nélkül leereszkedett siklórepüléssel egy bazaltkőfejtőtelep közelében. Percekig ünnepelte az ezrekre menő néptömeg a bátor aviatikust, a kinek a gépét sem érte semmi baj. Lányi hadnagy tiszteletére vacsorát rendeztek a barátai a fonyódi vasúti vendéglőben.”

A Budapesti Nemzetközi Repülőverseny 1910. június 5–17. között Rákosmezőn, a képen egy Farman típusú repülőgép látható

Lányi Antalt a sikeres landolás után valóságos nemzeti hősként ünnepelték, a repülést pedig a magyar aviatika egyik legnagyobb úttörő mérföldköveként könyvelték el. A bátor tett emlékét ma is őrzi a Badacsonytomajon felállított emlékmű, valamint a fonyódi kikötőben álló, egy repülőgép-propellert formázó Lányi Antal-emlékoszlop.

A címlapképen Lányi Antal honvéd hadnagy Farman III. típusú biplánja látható, amely az építést támogató napilapot is reklámozta.

SzaSzi

Forrás: Wikipédia, toretro.hu, likebalaton.hu, Tapolczai lapok - 10[!9.] évf. 36. sz. (1911. szept. 3.)

A képek a Fortepan gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői / tulajdonosai. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők / tulajdonosok megnevezéseivel itt találhatók: 1. kép: FORTEPAN / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Archívum / Negatívtár; 2. kép: FORTEPAN / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Archívum / Negatívtár / Pölös István gyűjteménye / Czakó Ferenc.