Egy igazi soulcraft: a művészet! Avagy hogyan mentheti meg életünket a tánc és a zene?

Vezet a ritmus

Egy igaz történetet elevenít meg Liz Friedlander filmje. Főszereplője Pierre Dulaine (Antonio Banderas), egy díjnyertes táncoktató, aki szemtanúja lesz egy diák bosszújának, amit épp igazgatónője autóján hajt végre. Pierre ellátogat az igazgatónőhöz, aki New York egyik legkeményebb iskoláját vezeti. Elhatározza, hogy segít a nehezen kezelhető gyerekek nevelésében, méghozzá azzal az eszközzel, ami számára az életet jelenti: a tánccal. De vajon mit szólnak az iskola legnagyobb bajkeverői a standard táncokhoz?

Pierre Dulaine (1944) ismert standard táncos és táncoktató. A Dulaine-módszer megalkotója. Ezenkívül ő hozta létre a „Dancing Classrooms” elnevezésű szociális fejlesztő programot, melyben a standard táncokat felhasználva nyújt lehetőséget a gyerekeknek, hogy változtassanak az életükön, elsajátítva azokat az értékeket és képességeket, melyekre szükségük van ahhoz, hogy boldog felnőtté váljanak. A „Dancing Classrooms” nem egyszerűen táncoktatás. A tánc az eszköz, mellyel fel lehet oldani a gyerekek közötti falakat, mely tanít a méltóságról, a tiszteletről, a megfelelő viselkedésről, fejleszti az önbizalmat, a kommunikációs készséget és az együttműködést, és ami nagyon fontos, egymás elfogadását a különbségekkel együtt.

Kóristák

A kiindulóhelyzet nagyon hasonló: egy pedagógus nehezen kezelhető fiúk közé kerül. A hálás témát jól megragadni ugyanakkor nagyon nehéz, jó történetre, nagy formátumú rendezőre és remek színészekre van hozzá szükség.

A Kóristák főszereplője Clément Mathieu (Gérard Jugnot), egy munkanélküli zenetanár, aki elvállal egy felügyelőtanári állást egy nevelőintézetben. A kissé baleknak tűnő férfit persze rögtön kipécézik a dörzsölt kamaszok, és megpróbálják kikészíteni. Az igazgató, Monsieur Rachin (François Berléand) megmutatja az új tanárnak, hogyan is kell bánni ezekkel a gyerekekkel, ám őt megdöbbentik a kemény és rideg nevelési módszerek. Clément Mathieu egészen másként gondolkodik arról, mit is jelent a pedagógia. Diákjait nem megfélemlíteni akarja, hanem felfedezni a bennük rejlő tehetséget, és felfedeztetni velük egy csodás, belső világot. Az ő eszköze a zene, mely még a legelvetemültebb csibészeket is képes megszelídíteni. A közös éneklés a sokféle hang harmóniájára épül, amelyben mindenki megtalálhatja a maga helyét.

Egy ihletett, szép filmről van szó, amelynek csodálatos zenéje elnyerte az Európai Filmakadémia díját. Christophe Barratier első játékfilmrendezése a Kóristák, eddig főleg olyan nagyszabású, mozivászonra álmodott természetfilmek producereként vált ismertté, mint a nálunk is bemutatott Mikrokozmosz és a Vándormadarak. 2011-ben Barratier megrendezte az egyik legismertebb francia ifjúsági regényt, a Gombháborút is, ami Franciaországban nagy kasszasikert aratott.

Hétköznapi mennyország

Természetesség, őszinteség és mély emberi mondanivaló, ez jellemzi a svéd Kay Pollak filmjét, mely 2005-ben Oscar jelölést kapott. A főszereplő egy világhírű karmester, Daniel Daréus (Michael Nyqvist), aki arról álmodik, hogy olyan zenét szerezzen, amely megnyitja az emberek szívét. Ehhez vissza kell térnie szorongásokkal teli gyermekkora helyszínére, zordon szülővárosába, ahol már senki sem emlékszik rá. Erre a visszatérésre talán soha nem kerülne sor, ha egy szívinfarktus nem kényszerítené rá a karrierje csúcsán álló művészt.

Daniel a kisváros elhagyatott iskolaépületét vásárolja meg. Ám alig költözik be, máris látogatója akad, a helyi lelkész személyében, aki alaposan szemügyre veszi az idegent. Hamarosan találkozik gyermekkori ellenségével is, aki felnőttként erőszakos alkoholistává vált, rettegésben tartva a családját. Megismerkedik Lénával (Frida Hallgren), a helyes eladólánnyal, akinek életszeretete és nyitottsága magával ragadja a zárkózott karmestert. A lány meghívja a helyi kórus egyik próbájára, s a lelkes amatőrök rá akarják venni, hogy dolgozzon velük. Daniel, aki a világ legnagyobb koncerttermeiben aratott fényes sikert, most különleges munkába kezd, mely teljesen felforgatja és felszabadítja az emberi kapcsolatokat, leleplezi az álszentséget és a hazugságokat. Miközben minden figyelmét a kórusnak szenteli, ez az új feladat őt is átformálja, melyben nagy szerepe van Lénának, aki nemcsak biciklizni tanítja meg.

Daniel Daréust, a zenei pályán magabiztos, azon kívül viszont meglehetősen bizonytalanul mozgó karmestert Michael Nyqvist játssza kitűnően, a svéd színész nem csak szülőhazájában, de az Egyesült Államokban is elismert művész. A többi szerepben is csodálatos alakításokat láthatunk. A film betétdala méltán vált népszerűvé Helen Sjöholm énekesnő előadásában, akinek ez volt az első komolyabb filmszerepe.

A Vezet a ritmus, a Kóristák és a Hétköznapi mennyország DVD-n kölcsönözhető a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér gyűjteményéből.

Szabados Éva