A múlt idő nyomában – Balassi Bálint útjain

2026. augusztus 15-től tekinthető meg Esztergomban, az MNM Rondella Galériában (Szent István tér 1.) Szabó Béla győri fotóművész legújabb, hiánypótló tárlata, amely a magyar reneszánsz irodalom legkiemelkedőbb alakja, Balassi Bálint élete és munkássága előtt tiszteleg.
A fotókiállítás képeken keresztül eleveníti fel Balassi Bálint fordulatos életútját, vitézi helyszíneit, valamint a családhoz kötődő legfontosabb történelmi emlékhelyeket. A lenyűgöző fotóanyag hét országot ölel fel, végigkísérve a költő lépteit az alábbi területeken: Magyarország, Szlovákia, Lengyelország, Románia, Ausztria, Csehország, Németország. A kiállított képekhez Kőszeghy Péter irodalomtörténész, napjaink legjelentősebb Balassi kutatója készítette az ismertető szövegeket.
A kiállítás megnyitója alkalmából a Szabó Béla személyesen tart vetítéssel egybekötött élménybeszámolót, melynek során az érdeklődők bepillantást nyerhetnek az alkotás titkaiba, és első kézből hallhatnak történeteket a fotózás kihívásairól és a bejárt történelmi utakról. Az ötéves munka eredményeként megszületett, közel 400 oldalas könyv bemutatója 2026. november 7-én, a Győri Könyvszalonon lesz.
A kiállítás 2024-ben – Balassi születésének 470., halálának 430. évfordulóján – került bemutatásra Győrben, majd látható volt Szlovákiában Galántán és Nyitrán, a Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán, Romániában pedig Nagyváradon, a Festum Varadinum programjaként a Léda-házban.

Maga Szabó Béla így ad magyarázatot hatalmas vállalkozásának miértjére: „Amikor elkezdtem foglalkozni egy Balassi-könyv gondolatával, ismerőseim feltették a kérdést: Miért éppen Balassi? Hiszen olyan régen élt, és költészete a mai ember számára már viszonylag nehezen értelmezhető. Megakadtam. Tényleg, miért éppen Balassi? A National Geographic egy régebbi számában találkoztam egy japán fotográfus képanyagával, aki a leghíresebb haikuköltő életének nyomába eredt a szigetországban. Megfogott.
Jó évtizede annak, hogy egy alkalommal, amikor Villányi László költőnél jártam, beszélgetés közben mutatott egy könyvet, amelyben a fotográfus egy híres – ha jól emlékszem, francia – irodalmár életének fontos helyszíneit járta végig fényképezőgépével. Elgondolkodtatott.
Immár hat évtizede Öttevényen élek, a szomszéd település Abda. 1944-ben Abda neve örökre összeforrt Radnóti Miklóséval. A költőt itt, a Rábca töltésének oldalában érte az értelmetlen halál. Az iskolában tanultunk a Bori noteszről, amelyet a zsebében találtak meg, és amely a költő utolsó verseit tartalmazza. Mindig is érdekelt a földrajz, a történelem, az irodalom és a művészet, így aztán nem csoda, ha már diákként, az 1970-es években utánanéztem, pontosan hol is található ez a Bor nevű település a távoli, akkor még Jugoszláviának nevezett országban. A költő halálának 75. évfordulója alkalmából fényképezőgépemmel felkerestem Bort, ma már Szerbiában, és 2022-ben megszületett a Radnóti Bor–Abda, „…lélek vagyok, élni szeretnék.” című könyvem. Közelebb hozta hozzám a költőt.
Miért éppen Balassi? Lehet indok, hogy ő az első, magyar nyelven alkotó költőnk, akinek fennmaradtak művei. Az irodalomtörténet a magyar nyelvű líra megteremtőjének tartja. Lehet indok, hogy katona volt, aki részt vett a törökök ellen viselt végvári harcokban. Lehet indok, hogy jelentős főnemesi család sarja, amelynek nevét egy városunk a mai napig őrzi.

Megragadták a képzeletemet utazásai, az, hogy lóháton bejárta Közép-Európát: Észak-Magyarországot, a mai Szlovákiát, Erdélyt, Lengyelország jelentős részét, de eljutott Nürnbergbe, megfordult Ausztriában és Csehországban is. Mindig is érdekelt, hogy amit napjainkban látunk, az utak, városok és várak, milyenek lehettek több száz évvel ezelőtt. Hogyan lehetséges, hogy ami számunkra ma már csak félreeső helynek tűnik, valamikor jelentős várnak adott otthont. Szeretek utazni, új helyeket, a történelmi események helyszíneit felfedezni. Eszközöm a fényképezőgép, vizuálisan mesélem el történeteimet.
Van úgy, hogy az érdeklődési területek, az ambíciók és a megfelelő eszközök egymásra találnak. Nos, ezért éppen Balassi. Bízom benne, hogy a képek segítségével sikerül a ma embere számára kicsit közelebb hozni, hozzáférhetőbbé tenni a több évszázaddal ezelőtt élt költőt és alkotásait.”
A kiállítás 2026. szeptember 13-ig tekinthető meg, 11 és 16 óra között, hétfői napok kivételével. A belépés ingyenes!
Fotók: Szabó Béla

