A Kis Erzsébet híd átadása

Az átkelőhely mindig is jelentős szerepet töltött be Győr közlekedésében, itt haladt a Szigetközből Győrbe haladó forgalom jelentős része. 1888-ig kompjárat működött, melyet fahíd váltott fel. 1944-ben a német hadsereg azt lebontotta, s helyére nagyobb teherbírású fahidat épített. Ezt a visszavonuló német csapatok 1945. március 28-án felrobbantották. A roncsokra a szovjet csapatok szükséghidat emeltek, majd a város a műtárgyat csakhamar helyreállította. Mivel közönséges feketefenyőt használtak az építéséhez, sorsát az 1957. évi jeges ár megpecsételte. A jégtáblák a hídlábak egy részét derékban rogyasztották meg, ezért az átkelőt a járműforgalom elől lezárták. Később a gyalogosforgalmat is megtiltották, és 1969-ben történő elbontásáig csak a révfalui vízmű főnyomócsövét hordta.

A hatvanas években Győr városa jelentős fejlesztéseket tervezett Révfaluba, ezek egyike az 1977-re felépült Műszaki Főiskola volt. A közlekedés fejlesztésére kompromisszumos megoldás született: épüljön új átkelő, de csak gyalogos közlekedés számára alkalmas. 1967-ben Mányoki János és kollégái kapták a tervezési megbízást. Az alapozási munkákat a Közmű- és Mélyépítő Vállalat, a felszerkezet gyártását és szerelését a Győri Vagongyár végezte.

1969 júniusában a Kisalföld már hírül adta, hogy épül az Erzsébet híd kistestvére:

Nemcsak a formai hasonlóság miatt becézték a győriek „Kisböskének”, hanem mert (gazdaságossági okokból) a budapesti Erzsébet híd kábelanyagának maradékából készült, így valóban annak „kistestvére”.

A munkálatok lezárultával augusztus 16-án kerülhetett sor a híd ünnepélyes felavatására. A Kisalföld „Hárfa a Duna felett” címmel tudósított az eseményről. Az olvasók arról értesülhettek, hogy az átadáson részt vettek a megye és Győr pártállami és társadalmi szerveinek vezetői. A hídavató beszédet dr. Csernitzki Gyula, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke tartotta. A szalag elvágását követően átsétáltak a túloldalra, ahol Győr–Révfalu párttitkára fogadta az ünneplőket.

Az autóforgalom számára is alkalmas híd megépülésére 2010-ig várt Győr, ennek azonban a gyalogoshíd áldozatul esett. Az építkezés közben még állt, helyet adva a gyalogosoknak és a közműellátásnak. 2009-ben bontották le, utódját, a Jedlik Ányos hidat 2010 novemberében avatták. Ekkor a révfalui oldalon helyezték el az elbontott híd pilonjából és feszítőkábeleiből készült emlékhelyet (a fenti képen): szép és méltó gesztus a sok évtizedes átmeneti megoldás emlékezetének őrzésére.

A folyóirat és a címlapfotó a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származik, a Kisalföld 1969. június 13-i, illetve a Kisalföld 1969. augusztus 17-i lapszáma megtekinthető a győri könyvtárban.

Nagyné Bakai Zsuzsanna
Fotó: Szabó Béla

Felhasznált irodalom:
Mentes Zoltán, Galgóczi József: Győr–Moson–Sopron megyei hidak története. Győri Közúti Igazgatóság, Győr, 1993, p. 42., 43.
Palla Dénes: ... a mór megtette... : emlékezés a Vásárhelyi Pál gyaloghíd létesítésére és megszűnésére. Győr–Moson‒Sopron Megyei Mérnöki Kamara, 2012, p. 15.
Orbánné Horváth Márta, Galambos Krisztina, Szabó Béla: Győri képeskönyv. Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér, 2021, p. 291.
Kisalföld, 25. évf., 134. sz. (1969. június 13.), p. 1.
Kisalföld, 25. évf., 190. sz. (1969. aug. 17.), p. 1.
moderngyor.com