140 éve hunyt el a győri könyvtár névadója, Dr. Kovács Pál

Dr. Kovács Pált polihisztornak is szokták nevezni sokoldalú személyisége révén. Életútját számos tevékenység töltötte ki, alapvetően azonban az irodalom és a közkultúra szolgálata állt hozzá a legközelebb. Működött íróként, költőként, újságíróként, szerkesztőként, színpadi szerzőként, kritikusként, közéleti és kulturális szervezőként, egyházi tisztségviselőként, emellett orvos volt és homeopata.

A ma Fejér megyei Dégen született 1808. július 1-jén, szülei a győri származású Kováts Ferenc és Eőry Julianna voltak. Gyermekkorát igényes irodalmi és szellemi légkörben töltötte. Édesapja mérnöki végzettséggel jószágigazgatóként dolgozott Festetics Antal birtokán, a nemzeti irodalom elkötelezettjeként maga is írt és fordított.

Kovács Pál az elemi iskolát Dégen kezdte, de már 1816-ban, 8 éves korában a pápai Református Kollégiumba íratták. 1819-ben, édesapja halála után a család a városban telepedett le.

A Festetics-kastély Dégen, 1940-ben (Fortepan / Ormos Imre Alapítvány):

1824-ben Pozsonyba költözött, ahol német nyelvtudását bővítette, továbbá részt vett a Pozsonyi Magyar Társaság közművelődési egyesület életében. Megírta első szépirodalmi művét, az Egy füst alatt két lakodalom című vígjátékot. Mindössze 17 éves volt ekkor.

1827 és 1833 között a Pesti Tudományegyetem orvos szakára járt. Ezek az évek nemcsak a tanulást jelentették számára, hanem az íróvá, költővé érést, továbbá a reformkor céljaival való azonosulást is. Megismerte a szépirodalom jeles alakjait: Vörösmarty Mihályt, Czuczor Gergelyt, Bajza Józsefet, Toldy Ferencet, Fáy Andrást és Kazinczy Ferencet, akik Kisfaludy Károly írói csoportjának, az Auróra-körnek voltak tagjai, s ő maga is csatlakozott a társasághoz.

A nemzeti nyelv művelésére és megújítására már ekkor jelentős figyelmet fordított, 1828-tól rendszeresen publikált. Szeder Fábián, az általa kiadott Urania lapban két írását is megjelentette: a Gunda, a szép halászleány című regéjét és A Klavirmester című egyfelvonásos vígjátékát. Az Aurora, a Koszorú, a Regélő, a Társalkodó folyóiratok is szívesen fogadták verseit, elbeszéléseit, drámáit és kisebb írásait.

Gunda, a szép halászleány (részlet) – Uránia Nemzeti Almanach, 1828. 1. évfolyam (forrás: Arcanum Adatbázis folyóirat gyűjteménye):

1833-ban befejezte orvosi tanulmányait, disszertációját A nevendék nőnem címmel írta meg. A dolgozat kétszeresen is újszerű volt: részben, mert a nőorvoslás kérdéseivel foglalkozott, hangsúlyozva a nők egészséges nevelésének jelentőségét, részben pedig azért, mert magyar nyelven írta meg esszéjét. Ezzel nagy feltűnést keltett, hiszen a tudomány és oktatás nyelve ekkor még a latin volt hazánkban.

Társalkodó, 1833. augusztus 21., 267. oldal (forrás: Arcanum Adatbázis folyóirat gyűjteménye):

Az orvosi elhivatottságot éppúgy fontosnak tartotta, mint az irodalmi tevékenységet. 1831-ben, a nagy kolerajárvány idején ideiglenesen abbahagyta tanulmányait, és Dégre költözött, hogy betegeket gyógyítson. Rendhagyó módon már ekkor egy új gyógyítási módszert alkalmazott, a homeopátiát. Ez ügyben Németországba utazott Samuel Hahnemann professzorhoz, aki a homeopátia alapjainak kidolgozója volt, s közvetlenül a német orvostól és gyógyszerésztől sajátította el az eljárást.

1833-ban a Magyar Tudós Társaság levelező tagjává választotta, és még ebben az évben megjelent első drámakötete, Thalia. Eredeti szín-darabok gyűjteménye címmel.

Jelenkor, 1833. január–december (2. évf., 1–104. szám) / Értesítő (forrás: Arcanum Adatbázis folyóirat gyűjteménye):

1835-ben a biztos megélhetés és az irodalmi sikerek ellenére otthagyta Pestet, és Komáromba, majd Győrbe költözött, ahol igazán kibontakozhatott irodalmi tehetsége és szervezőkészsége. Hamarosan kinevezték a város orvosává, majd idővel elnyerte a megyei tiszti főorvosi címet is. A református egyházban presbiterré, majd főgondnokká választották. Javaslatainak köszönhetően sorra születtek a kulturális szervezetek és intézmények a városban.

Jelenkor, 1842. április 2., 118. oldal (forrás: Arcanum Adatbázis folyóirat gyűjteménye):

Dunántúli Protestáns Lap, 1936. május 31., 98. oldal –részlet (forrás: Arcanum Adatbázis folyóirat gyűjteménye):

1835-ben feleségül vette Velsz Emiliát, egy pápai polgárcsalád lányát, akivel öt gyermekük született: Gizella, Lívia, Jolán, Ilona és Ödön. 1836-ban részt vett a Kisfaludy Társaság, 1838-ban pedig a Győri Olvasóegylet megalapításában. Írásaiban a magyarul olvasás újra és újra megjelenő motívum. Nevéhez fűződik továbbá a Győri Magyar Színházegylet létrehozásának szorgalmazása is. Évekig meghatározó egyénisége volt a város színészeti életének mint színpadi szerző és kritikus. 1840–1879-ig a győri színházban 18 művét mutatták be, összesen 23 alkalommal.

A magyar nyelv elterjedéséért folytatott küzdelmének legjelentősebb eredménye mégis az volt, mikor kezdeményezésére a győri német nyelvű Das Vaterland című lapot „magyarosították”. Így született meg Hazánk címmel az első vidéki magyar nyelvű folyóirat, melynek szerkesztője természetesen dr. Kovács Pál lett. A lap első száma 1847. január 2-án jelent meg, jelentőségét nagy mértékben emelte, hogy mindjárt első közlésű Petőfi-verseket jelentettek meg benne, címlapon a Csalogányok és pacsirták cíművel. Munkatársai voltak még a lapnak többek között Arany János, Tompa Mihály, Vörösmarty Mihály, Vas Gereben, Vajda János, a győriek közül Czuczor Gergely és Rónay Jácint.

A Hazánk című folyóirat első száma, címlap (forrás: Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Digitális Könyvtára):

Idézet a Hazánk első számának címlapjáról:

Pesti Divatlap, 1847. január 17., 92. oldal (forrás: Arcanum Adatbázis folyóirat gyűjteménye):

Kezdetben kereskedelmi és szépirodalmi lapként indult, és az utóbbi lényegesen fontosabb szerepet töltött be az életében. Idővel azonban, ahogy országunkban az események egyre inkább haladtak a szabadságharc kitörése felé, a Hazánk jellege is megváltozott. Az irodalom háttérbe szorult, helyét a politikai történésekről szóló beszámolók, hírek és tudósítások vették át. Itt jelent meg először nyomtatásban Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeménye, továbbá a folyóirat teljes terjedelmében közölte Kossuth Lajos történelmi jelentőségű országgyűlési beszédét is. Ekkor már a Hazánk felett sötét felhők tornyosultak. Kovács Pált egyre több támadás érte, mert következetesen kiállt a forradalom mellett. Ezzel kivívta maga ellen Győr hatalmasságainak haragját, melyek egymással szövetséget kötve ellehetetlenítették a kiadót, ezért 1848. augusztus 10-én Kovács Pál lemondott a szerkesztéséről, és az újság megszűnt.

Így záródott le városunk időszaki sajtótörténetének egyik legfényesebb korszaka. Kovács Pál nagy érdemeket szerzett azzal, hogy a kor legjelesebb magyar költőit és íróit nyerte meg a lap munkatársául, publikációs lehetőséget biztosítva számukra.

Dr. Kovács Pál orvosi tanácsokat tartalmazó levele Zsoldos Ignácnak (forrás: Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Digitális Könyvtára):

A szabadságharc leverése után, a forradalomban vállalt szellemi és hazafias szerepe miatt a császári hatóságok látókörébe került, és egy ideig vizsgálati fogságban tartották a győri karmelita kolostorban. Szerencsésen átvészelte a veszélyes hónapokat, tekintélye és a lakosság kiállása megmentette a súlyosabb következményektől, betegei sikeres petíciójának köszönhetően pedig visszatérhetett gyógyító munkájához.

Mikor az országban enyhülni kezdett az önkényuralom szorítása, újra aktív szerepet vállalt a kulturális és irodalmi életben. Az 1857-ben induló Győri Közlöny hasábjain rendszeresen közölt színházi- és zenekritikát, továbbá versei, publicisztikai írásai jelentek meg a lapban. 1859-ben újra megalakult a Győri Olvasóegylet, mely őt választotta meg elnökének. 1862-ben a győri dalkörből Ének- és Zeneegyletet alakított, melynek szintén ő lett az elnöke.

1865-ben súlyos tragédia érte Kovács Pált és családját: február 1-jén, 24 éves korában meghalt egyetlen fia, Kovács Ödön. A fiú, csakúgy mint édesapja, orvosnak tanult, a pesti Rókus kórházban volt segédorvos, ahol elkapott egy fertőzést, melybe belehalt. A gyógyítás mellett az irodalmi életben is szerepet vállalt fordítóként.

Győri Közlöny, 1865. február 2., 2. oldal (forrás: Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Digitális Könyvtára):

Kovács Pál nevéhez fűződik az 1870-ben létrejött Győri Ismeretterjesztő Egylet megalakulása, melynek keretében nyilvános felolvasásokat tartottak. Számos olyan szervezetnek, egyesületnek, bizottságnak volt tagja, vezető tisztségviselője, ahol jótékony ügyet szolgáltak.

Győri Közlöny, 1870. július 17., 1. oldal – részlet (forrás: Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Digitális Könyvtára):

Tenni akarása nem csökkent éveinek múlásával sem, a város kulturális életében mindig jelen volt, hangversenyeket, irodalmi esteket szervezett, melyeken rendszerint ő maga is szerepelt novelláival, s két zeneértő lánya, Lívia és Gizella is gyakran fellépett ének- és zongoraszámokkal.

1877. december 8-án Győr városa nagyszabású ünnepséget rendezett 50 éves írói jubileuma tiszteletére, és aranytollal jutalmazták meg. Az ünnepségen a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy- és Petőfi Társaság, a Pápai Kollégium, Győr minden egyesülete és a vármegye díszküldöttsége köszöntötte őt. Az alkalomból számos méltató írás jelent meg az országos és a helyi sajtóban.

Győri Közlöny, 1877. december 13., 2. oldal – részlet (forrás: Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Digitális Könyvtára):

Nemzeti Hírlap, 1877. december 10., 1. oldal – részletek (forrás: Arcanum Adatbázis folyóirat gyűjteménye):

1877. december 23-án a Petőfi Társaság tiszteletbeli tagjává választotta.

A Petőfi Társaság Lapja, 1878. január 13., 32. oldal (forrás: Arcanum Adatbázis folyóirat gyűjteménye):

Írói jubileumán a feléje áradó tiszteletet és szeretetet újabb művek megírásával viszonozta. 1880-ban indítványára megemlékeztek példaképe, Kisfaludy Károly halálának 50. évfordulójáról, és javaslatot tett egy Kisfaludy-szobor felállítására.

1883-ban ünnepelte akadémiai tagságának 50. jubileumát. 1884-ben a győri közéletben és az irodalom terén szerzett érdemeiért királyi tanácsosi címmel tüntették ki.

Budapesti Hírlap, 1884. május 16., 4. oldal ‒ részlet (forrás: Arcanum Adatbázis folyóirat gyűjteménye):

Kedélyét, frissességét nem veszítette el utolsó éveiben sem. 1886. augusztus 13-án hunyt el hosszas betegség után győri lakásán. Temetése augusztus 15-én zajlott le, ahol rengetegen kísérték el őt utolsó útjára.

Győri Hiradó, 1886. augusztus 15., 1. oldal (forrás: Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Digitális Könyvtára):

Győri Közlöny, 1886. augusztus 19., 3. oldal (forrás: Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Digitális Könyvtára):

Fejér Megyei Hírlap, 1983. június 25., 6. oldal (forrás: Arcanum Adatbázis folyóirat gyűjteménye):

A Kovács Pált méltató írások egy példaértékű élet munkáját mutatják be. Röviddel halála után, 1889-ben jelent meg az első, munkásságát összefoglaló mű, Koltai Virgil kutatómunkájának köszönhetően.

Győr városa is méltó módon tisztelte és ápolta emlékét. 1908-ban, születésének 100. évfordulóján bronzból öntött domborműves emléktáblával jelölték meg a Hazánk című lap hajdani szerkesztőségét, és az utcát, ahol az épület található, róla nevezték el.

Az emléktábla (forrás: Orbánné Horváth Márta, Galambos Krisztina, Szabó Béla: Győri képeskönyv):

Az emléktáblán az alábbi szöveg olvasható: „Dr. Kovács Pál 1808–1908 születésének százéves évfordulója alkalmából Győrváros közönsége. Ebben a házban lakott és itt szerkesztette az első győri magyar ujságot.”

1936-ban Irodalmi és Közművelődési Társaság, 1962 és 1977 között a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat győri nyári szabadegyeteme viselte nevét.

1983-ban szülőfalujában, Dégen, születésének 175. évfordulója alkalmából emlékülést rendeztek, és megnyitották a helyi Mezőgazdasági Múzeumban az állandó emlékkiállítást. 1986-ban a helyi általános iskola névadója lett. Az iskola legrangosabb kitüntetése a Kovács Pál-díj, amit évente egy kiváló tanuló, illetve egy dolgozó vehet át.

Győr–Moson–Sopron Megye Közgyűlése a Kovács Pál-díját 1999-től a kiemelkedő kulturális tevékenységért adományozza.

2008-ban, születésének 200. évfordulója tiszteletére Győrben tudományos ülést és tanári konferenciát rendezett a Radnóti Miklós Emlékbizottság és Irodalmi Bizottság.

A konferencia meghívója (a győri könyvtár digitalizált dokumentuma):

Győr Megyei Jogú Város Közgyűlése 2008-ban róla elnevezett emlékérmet adott ki. Az évfordulóra Dr. Kovács Pál emlékezete címmel, gazdagon illusztrált emlékkötet jelent meg a városban Baksa Péter szerkesztésében. A Kisfaludy Károly Megyei Könyvtárban emlékkiállítást és előadásokat tartottak a jubileum alkalmából.

Sírhelyét az 1930-as évek végén áthelyezték a belvárosi temetőből a nádorvárosi temetőbe, 2004. május 25-én a Nemzeti Kegyeleti Bizottság védetté, a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította.

Kisalföld, 2004. június 30., 6. oldal (forrás: Arcanum Adatbázis folyóirat gyűjteménye):

Születésének 200. évfordulója alkalmából civil kezdeményezésre felújították síremlékét, melyet 2008. július 1-jén adtak át.

Kisalföld, 2008. július 1., 6. oldal (forrás: Arcanum Adatbázis folyóirat gyűjteménye):

Kovács Pál sírhelye a nádorvárosi temetőben:

Dr. Kovács Pál a cselekvés és a tevékenység embere volt. Szellemi nagysága, egy életen át tartó művelődésszervezői tevékenysége jelentős szerepet játszott Győr haladó szellemiségű és pezsgő kulturális életének kialakulásában.

Dr. Kovács Pál halálának 140. évfordulójára a győri könyvtár kamarakiállítással is emlékezik a Kisfaludy Károly Könyvtár második emeletének előterében.

Légrádi Szilvia
Fotók: Szabó Béla (22. kép), Vas Balázs (26. kép)

Felhasznált irodalom:
Dr. Kovács Pál: halálának 100. évfordulójára / Haug Antal, Kálmán Gyula
Dr. Kovács Pál emlékezete / szerk. Baksa Péter
Dég: honismereti és természetrajzi tanulmányok / szerk. Fáklya Csaba, Verebics Géza
A Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár évkönyve, 2008 / szerk. Horváth József
Arrabona 47/2., 2009: a Győr–Moson–Sopron Megyei Múzeumok közleményei / főszerk. Székely Zoltán
Győri képeskönyv / Orbánné Horváth Márta, Galambos Krisztina, Szabó Béla
Képes Ujság, 1859. 08. 07. p. 1.
Uránia Nemzeti Almanach, 1828. 1. évf. p. 77–107.
Társalkodó, 1833. 08. 21. p. 267
Jelenkor, 1833. jan–dec. 2. évf. 1–104. sz. / Értesítő
Jelenkor, 1842. 04. 02. p. 118.
Dunántúli Protestáns Lap, 1936. 05. 31. p. 98.
Pesti Divatlap, 1847. 01. 17. p. 92.
Győri Közlöny, 1865. 02. 02. p. 2.
Győri Közlöny, 1870. 07. 17. p. 1. A győri ismeretterjesztő egylet alakuló közgyűlése
Győri Közlöny, 1877. 12. 13. p. 2. Dr. Kovács Pál jubileuma
Nemzeti Hírlap, 1877. 12. 10. p. 1. Kovács Pál 50 éves írói jubileuma
A Petőfi Társaság Lapja, 1878. 01. 13. p. 32.
Budapesti Hírlap, 1884. 05. 16. p. 4. A győri ünnep: Dr. Kovács Pál kitüntetése
Győri Hiradó, 1886. 08. 15. p. 1. Dr. Kovács Pál
Győri Közlöny, 1886. 08. 19. p. 3.
Fejér Megyei Hírlap, 1983. 06. 25. p. 6. Dég szülötte: dr. Kovács Pál
Kisalföld, 2004. 06. 30. p. 6. Védett sírok a nádorvárosi köztemetőben
Kisalföld, 2008. 07. 01. p. 6. Felújították a síremléket: méltó ajándék: Dr. Kovács Pál születésének 200. évfordulóján

A címlapkép-montázs forrása: 1. kép: Vasárnapi Ujság, 1877. december 9., 49. sz., 1. oldal; 2. kép: a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteménye; 3. kép: Képes Ujság, 1859. augusztus 7., 1. oldal (az Arcanum Adatbázis folyóirat gyűjteménye).

A Várostörténti puzzle cikksorozat korábbi részei itt találhatók felsorolva.