A lisszaboni Livraria Bertrand

Túlélte a történelem legpusztítóbb földrengését, falai között „forradalmakat” terveztek és a világirodalom legnagyobb zsenijei vitatkoztak egy csésze kávé mellett. A Portugália fővárosában található Livraria Bertrand nem csupán egy könyvesbolt vagy az olvasás legrégibb kereskedelmi szentélye: egy eszme, amely jellegénél fogva szerencsére elpusztíthatatlan.
Lisszabonban, a Chiado negyed szívében, a nyüzsgő Rua Garrett 73–75. szám alatt bújik meg a Livraria Bertrand, amely a Guinness Rekordok Könyve szerint hivatalosan is a világ legrégibb, ma is működő könyvesboltja. Boltíves, egymásba nyíló, híres szerzőkről elnevezett termeivel – és egy különleges pecséttel, amely minden itt vásárolt kötetet azonnal irodalmi ereklyévé emel – makacsul ellenáll a digitális kornak: Márai Sándor vagy Szabó Magda művei éppúgy otthonra lelnek a falai között, mint a portugál irodalom klasszikusai. Lapozzunk hát bele egy kicsit az ikonikus könyvesbolt múltjába és jelenébe!
Hiába minden ég- és földrengés...
A könyvesboltot 1732-ben alapította Pedro Faure. Az eredeti üzlet még nem a mostani helyén, hanem a Rua Direita do Loreto utcában nyílt meg. Faure boltja gyorsan a lisszaboni értelmiség találkozóhelyévé vált, 10 év elteltével a francia származású Pierre Bertrand (Faure veje) és testvére, Joseph is csatlakozott a vállalkozáshoz. 1753-ban Faure meghalt, a könyvesboltot ettől kezdve Irmãos Bertrand-nak (Bertrand Testvérek) nevezték. Az üzelt továbbra is jól ment, ám a történelem közbeszólt: az 1755-ös katasztrofális lisszaboni földrengés az épületet a földdel tette egyenlővé.
Pierre ugyan emiatt felhagyott a vállalkozással, de Joesph nem adta fel: miután a várost elkezdték újjáépíteni, a könyvesbolt 1773-ban költözött át jelenlegi helyére, a Chiado negyedbe, ahol azóta is megszakítás nélkül üzemel. 1791-ben az üzlet katalógusa 169 címet tartalmazott, de ha keresték, sok más könyvet is be tudtak szerezni, akár még külföldről is. A 19. században a Bertrand azonban nemcsak üzlet volt, hanem sarkalatos pontja a szellemi életnek: úgynevezett tertúlia (hagyományos spanyol és portugál értelmiségi vitakör) is működött a falai között, ahol a korabeli írók és gondolkodók „megvitatták az irodalmat, a politikát és a nemzet jövőjét”. A korszak – és általánosan a realista stílus – legfontosabb portugál írója, Eça de Queirós a műveiben és levelezéseiben például gyakran utalt ezekre az összejövetelekre.
A 19. és 20. század során – amikor a Bertrand-család leszármazottain túl már többször cserélt gazdát a tulajdonjoga – a bolt politikai összeesküvések, cenzúra-ellenes mozgalmak és olyan irodalmi nagyságok törzshelye volt továbbá, mint Fernando Pessoa vagy Alexandre Herculano. 1909-ben a Livraria Bertrand saját nyomdai és fogalmazási műhelyt nyitott a Rua da Alegria 100. szám alatt, és felvette a Tipografia da Antiga Casa Bertrand nevet. 1942-ben a francia könyvkereskedő, Didier Marcel megszerezte a Bertrand többségi részesedését, és az ő égisze alatt a vállalat történetének legnagyobb fejlődését érte el: a külföldi könyvek és folyóiratok legnagyobb forgalmazójává vált, országszerte nyitott könyvesboltokat. 1963-ban a Livraria Bertrand megnyitotta második üzletét Lisszabonban, az Avenida de Roma úton. 1969-től egymást cserélték a tulajdonosok, végül 2010-ben a Porto Editora kiadócsoport égisze alá került a Livraria Bertrand – napjainkban tehát a Bookstore Bertrand egy olyan hálózat neve, amely 53 könyvesbolttal rendelkezik Portugáliában.
A könyvek katedrálisa
A Livraria Bertrand úttörő könyvesboltja 1773 óta folyamatosan nyitva áll a Rua Garrett 73–75. szám alatt, hogy hat „csarnokában” a nyomtatott múlt és jelen széles választékát kínálja a betérőknek. Már maga az épület külseje azonnal megragadja a tekintetet, hiszen falait gyönyörű, hagyományos kék-fehér portugál azulejo csempék borítják. A bejárathoz lépve – az ajtó felett és oldalt – szinte szerényen „hirdeti” az üzlet a rendkívüliségére utaló hivatalos Guinness-plakettet, pedig igenis van mire büszkének lennie.
Kívülről nem is sejteni, milyen hatalmas belső tér rejtőzik a falak mögött. A bolt egyfajta „irodalmi alagútként” nyúlik be a mélybe, a tereket boltíves, fehér mennyezet és sötét fából készült, padlótól a plafonig érő könyvespolcok határozzák meg. Az egymásba nyíló helyiségek mindegyikét egy-egy híres portugál íróról nevezték el (például a Nobel-díjas José Saramagóról vagy a fentebb említett Eça de Queirósról), a falakon bemutatva portréikat és életútjukat. A folyosó végén, a bolt legmélyén pedig egy hangulatos, irodalmi kávézó található, ahol a látogatók leülhetnek olvasgatni – étlapját is az üzletben kapható régi szakácskönyvek receptjei ihlették.
A Guinness-rekord és a Bertrand-pecsét
Bár a Livraria Bertrand ma már hatalmas, országos hálózattá nőtte ki magát, a Chiado-beli üzlet sikeresen megőrizte történelmi lelkét. A Guinness Rekordok Könyve 2011-ben hivatalosan is elismerte a világ legrégebbi, ma is folyamatosan működő könyvesboltjaként (oldest operating bookshop). Talán éppen ezért (is) jelent olyan rangot a vásárlói pecsét: ha valaki könyvet (vagy akár csak egy egyszerű jegyzetfüzetet) vásárol, a pénztárnál kérheti az eladóktól, hogy üssék bele a hivatalos Bertrand-pecsétet, amely – igény szerint – angol vagy portugál nyelven igazolja, hogy az adott kötetet a világ legidősebb könyvesboltjában vásárolták. „I hereby certify that this book was bought at Livraria Bertrand in Chiado, the oldest operating bookshop in the world.” („Ezennel igazolom, hogy ezt a könyvet a chiadói Livraria Bertrand-ban, a világ legrégebbi működő könyvesboltjában vásárolták.”) Létezhet vajon ennél értékesebb szuvenír egy igazi könyvmolynak?

Nemzetközi kínálat (és kereslet)
A könyvesbolt a legújabb bestsellerektől kezdve a klasszikus irodalmon át a történelmi és művészeti albumokig (szinte) mindent árusít. Mivel kiemelt turisztikai és kulturális központ, hatalmas nemzetközi gyűjteménnyel rendelkezik, ahol a második terem kifejezetten az idegen nyelvű könyveké: a kínálat túlnyomó része ugyan angol nyelvű, de jelentős a francia és spanyol könyvek választéka is.
Bár a klasszikus magyar nyelvű könyveket (a szűkös piaci igények miatt) nem tartják fizikai készleten, a nemzetközi szekcióban rendszeresen felbukkannak a világhírű magyar szerzők angolra, franciára vagy portugálra fordított művei. Így például Kertész Imre (Sorstalanság / Fatelessness), Márai Sándor (A gyertyák csonkig égnek / Embers) vagy Szabó Magda (Az ajtó / The Door) kötetei elérhetők a világirodalmi polcokon, de aki például a 2025-ben irodalmi Nobel-díjat nyert Krasznahorkai Lászlót (Sátántangó / O Tango de Satanás, Herscht 07769 – Florian Herscht Bach-regénye) szeretné portugál nyelven olvasni, szintén nem hiába tér be.
Még egy kis (irodalom)történet
És hogy a Livraria Bertrand valóban mély nyomot hagyott a történelemben, arra remek anekdota például a portugál modernizmus legkiemelkedőbb egyénisége, a már említett Fernando Pessoa (1888‒1935). Bár a (legalább) nyolcvanhat álnéven és stílusban író, valamint saját neve alatt is különböző nyelveken publikáló költő rejtőzködő életet élt, legszívesebben a közeli A Brasileira kávézó teraszán ült, a könyvesboltba pedig rendszeresen járt kötetekért, és halála után az egyik első részletes életrajzát éppen a Livraria Bertrand adta ki 1950-ben (Vida e Obra de Fernando Pessoa). Egyik leghíresebb idézete is így szól: „Azért olvasok, mert az utazás számomra lehetetlen. (...) A könyvek az én legvalóságosabb valóságom.” Éppen ezért nem véletlen, hogy a könyvesbolt végében található Café Bertrand falát ma egy hatalmas, lenyűgöző Fernando Pessoa-falfestmény díszíti, amelyet Tamara Alves képzőművész készített.
Egy másik történet pedig úgy szól, hogy Antonio Tabucchi (1943‒2012), a híres olasz író és akadémikus annyira imádta Lisszabont és Pessoát (szakértője, kritikusa, fordítója is volt), hogy Fonák játék (Il gioco del rovescio) című mesterművébe konkrétan beleírta a Livraria Bertrand-t: a novelláskötet címadó történetének olasz főhőse a Bertrand sötét fapolcai között bolyongva próbálja felkutatni és megvásárolni elhunyt portugál szerelme titokzatos, nehezen fellelhető könyvét, miközben kétségbeesetten nyomoz a nő rejtélyes múltja, valamint politikai kettős élete után.
(És aki netán érdeklődik az említett portugál olasz szerzők művei iránt, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér polcain könnyen megtalálhatja Fernando Pessoa, Eça de Queirós vagy Antonio Tabucchi köteteit is.)
Szilvási Krisztián
Fotók: Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér
Fotógaléria: A lisszaboni Livraria Bertrand – A világ legrégebbi könyvesboltja
6 kép
Forrás: bertrand.pt, Wikipédia, greatvaluevacations.com, comerciocomhistoria.gov.pt, sarahssojourns.com, thirdeyetraveller.com, wordlander.com, thebooktrail.com, lisboasecreta.co

