Győr város és Győr−Moson megye tiltakozása a csehszlovák követelések ellen
Napi sajtó: Győr, 1946. augusztus 10. − Borbély Tamás írása
A párizsi béke előkészítő tárgyalásai 1946. július 29-én kezdődtek el. A magyar közvéleményt ebben az időszakban különösen erősen foglalkoztatták a Csehszlovákiából érkező hírek a Magyarországgal szemben megfogalmazott területi és kitelepítési igényekkel kapcsolatban.
A feszült helyzetben, 1946. augusztus 10-én Győr város és Győr−Moson vármegye törvényhatósági bizottsága rendkívüli együttes ülést tartott, ahol kifejezték tiltakozásukat a szomszédos állam fellépésével szemben. Nem véletlen, hogy a másnap megjelent sajtóbeszámoló az eseményt politikai pártokon átívelő, egységes nemzeti tiltakozásként mutatta be.
A résztvevők mindenekelőtt a csehszlovák területi igények és a magyar lakosság kitelepítése ellen emeltek szót. Határozottan tiltakoztak az ellen, hogy Győr−Moson vármegye területéről színmagyar községeket csatoljanak Csehszlovákiához.
A tanácskozást dr. Borbély Endre, Győr−Moson vármegye szociáldemokrata párti főispánja nyitotta meg. Beszédében a szlovákiai magyarság jogfosztottságára és üldöztetésére irányította a figyelmet, a nagyhatalmaktól pedig a határon túl élő magyarok jogainak biztosítását és igazságos békerendezést követelt. Felszólalt továbbá dr. Szilágyi Gábor alispánhelyettes és Medey István nemzetgyűlési képviselő is.
A város és a vármegye korabeli politikai elitje tehát egységesen képviseltette magát az augusztusi ülésen, majd az elkövetkező hónapokban is többször igyekeztek tiltakozni a kitelepítések terve és a területi igények ellen. Utóbbiak jócskán érintették a vármegyét: a csehszlovákok ugyanis az ún. pozsonyi hídfő védelme érdekében öt település (Oroszvár, Dunacsún, Horvátjárfalu, Rajka és Bezenye) átadását követelték, melyeket a trianoni béke egyébként még nem érintett. A magyar félnek végül Rajkát és Bezenyét sikerült „megtartani”, míg a másik három település viszont Csehszlovákia része lett.
Borbély Endre főispán maga is sokat tett azért, hogy a vármegye területét a lehető legnagyobb mértékben megóvja a csehszlovák követelésektől. Szerepvállalásának jelentőségét egy 1947-ben megjelent újságcikk érzékelteti, amelyben a rajkaiak azért fejezték ki hálájukat a főispánnak, hogy településük Magyarország része maradhatott.
A főispán politikai pályafutása azonban hamarosan véget ért: a szociáldemokrata politikust 1948-ban, a kommunista hatalomátvétel idején lemondatták főispáni tisztségéről. Az 1946. augusztusi közgyűlés így nemcsak a békerendezéssel kapcsolatos helyi aggodalmakat, hanem Borbély Endre vármegyevédő közéleti tevékenységének egyik fontos állomását is dokumentálja.
A folyóirat a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származik, a Független Kisgazda 1946. augusztus 11-i lapszáma, illetve a Független Kisgazda 1947. január 10-i lapszáma megtekinthető és letölthető a Digitális Könyvtárból.
Borbély Tamás
A címlapkép a Fortepan gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője / tulajdonosa. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző / tulajdonos megnevezésével itt található: FORTEPAN / Magyar Rendőr.
2026.08.10