Metamorfózisok a moziban – Hogyan válhatunk legjobb önmagunkká?

Változások kora

A válság a változás, fejlődés lehetőségét rejti magában. Talán ez lehetne a mottója a nagyszerű színészeket felvonultató kosztümös filmnek, mely a XVII. századi Angliában játszódik a restauráció idején. Oliver Cromwell ötéves egyeduralma, a rövid életű Angol Köztársaság időszaka után, újra király ül Anglia trónján, II. Károly, XIV. Lajos unokatestvére.

A fiatal, tehetséges orvos, Merivel (Robert Downey Jr.) számára a legnagyobb boldogság, amikor a király (Sam Neill), látva képességeit, kinevezi udvari orvosának. Ettől kezdve könnyű élete van, élvezheti az udvar minden gyönyörét, és gyógyíthatja a király kutyáit. Vígan élhetne, ám egy napon az uralkodó azzal az elutasíthatatlan kéréssel fordul hozzá, hogy − még nagyobb rang és vagyon fejében − kössön látszatházasságot az egyik ágyasával, Celiával (Polly Walker). Merivel nem tehet mást, nőül veszi Celiát, azonban ő, aki addig soha nem volt szerelmes, megszegve ígéretét, beleszeret gyönyörű hitvesébe. A hír hamarosan az uralkodóhoz is eljut, aki megfosztja rangjától, és száműzi az udvartól. Az ifjú orvos igazi útja épp ekkor kezdődik. Felkeresi régi barátját, orvostársát, John Pearce-t (David Thewlis), aki csak a gyógyításnak él. Találkozik egy különleges lánnyal, Katherine-nal (Meg Ryan), és megküzd a Fekete Halállal, a pusztító pestisjárvánnyal, s legfőképpen az emberi tudatlansággal és kegyetlenséggel. És újra találkozik a királlyal is...

A Rose Tremain regényéből adaptált, Michael Hoffman rendezésében készült film a főhős jellemének fejlődésén keresztül bemutatja a XVII. század változásait is, melyben különös szerepet játszik a pestisjárvány, amely mindenkit felráz „alvó” állapotából.

Díjak:
Oscar-díj (1996) − Legjobb jelmeztervezés: James Acheson
Oscar-díj (1996) − Legjobb látványtervezés: Eugenio Zanetti

A halászkirály legendája

A halászkirály legendáját (The Fisher King), Terry Gilliam rendező filmjét 1991-ben mutatták be, és azóta már szinte klasszikussá vált. A cím az egyik Arthur mondakörben szereplő legendára utal: a történet szerint a király még gyerekként kinn maradt éjszakára az erdőben, hogy bizonyítsa rátermettségét. Mikor leszállt az éj, az erdőben bolyongott éppen, amikor látomása támadt: egy váratlanul megjelenő lobogó tűzből előtűnt a Szent Grál, az isteni kegyelem jelképe. Ekkor egy hang szólt a fiúhoz: Légy te a Grál őrzője, hogy meggyógyítsa az emberek szívét! De a fiút már elvakította a hatalommal, dicsőséggel és szépséggel kecsegtető élet káprázata. És a mélységes döbbenet állapotában egy pillanatra úgy érezte, nem kisfiú már, hanem legyőzhetetlen, akár Isten. Így hát benyúlt a tűzbe, hogy elvegye a Grált, de a kehely eltűnt, s a fiú keze ottmaradt a tűzben, és rettenetesen összeégett. Ahogy idősebb lett, úgy mélyültek a sebei, mígnem egy napon az élet értelmét vesztette a számára. Nem bízott már senkiben, önmagában sem, nem bírt szeretni, se szeretetet elfogadni. Belebetegedett e felismerésbe, s elindult a halál felé. Egy nap egy bolond jött a várba, és egyedül találta a királyt. És a bolond − hűen önmagához − természetesen nem a királyt látta, hanem egy magányos, beteg embert. És megkérdezte: Mi bánt barátom? Mire a király azt felelte, hogy szomjas, és vízzel kellene oltania a szomját. A bolond fogott egy poharat, megtöltötte vízzel, s odanyújtotta a királynak. Amint a király inni kezdett, észrevette, hogy begyógyultak a sebei. A kezében meglátta, hogy a benne tartott pohár nem volt más, mint a Szent Grál, amit egész életében keresett. A bolondhoz fordult, és azt kérdezte tőle: Hogy tudtad meglelni azt, amit a legbátrabb lovagjaimnak sem sikerült? A bolond csak ennyit felelt: Nem tudom, én csak azt láttam, hogy szomjas vagy.

A szimbolikus történetet mottójául választó film egyszerre rejt társadalomkritikát és modern hőstörténetet. Jack Lucas (Jeff Bridges) műsorvezető a rádióban. Meg van győződve arról, hogy mindent nagyszerűen csinál, öntelt és cinikus. Egy alkalommal felelőtlen megjegyzést tesz a gazdag elit egyik szórakozóhelyére és gőgös látogatóira. Nem számol azzal, hogy telefonálója egy beteg lelkű fiatalember, aki még aznap este valóra váltja szavait, és valósággal megtizedeli a felkapott bár előkelő vendégeit. Jack nem tud szabadulni a lelki felelősség alól még három évvel a történtek után sem. Munkájától visszavonul, és alkoholizmusba menekül. Öngyilkosságra készül, amikor a sors úgy hozza, hogy találkozik Perry-vel (Robin Williams), a hajléktalan bolonddal, akiről kiderül, hogy egykor neves professzor volt, s abban a bizonyos mészárlásban veszítette el imádott feleségét. A találkozás mindkét ember számára egy új kezdet lehetőségét jelenti. Az értékválságba süllyedt beteg világból a szent őrületbe menekülő Perry egy másik valóságot mutat Jacknek, mely gyökeresen megváltoztatja félresiklott életét.

Díjak:
Golden Globe-díj (1992) − Legjobb női mellékszereplő: Mercedes Ruehl
Golden Globe-díj (1992) − Legjobb színész − zenés film és vígjáték kategória: Robin Williams
Oscar-díj (1992) − Legjobb női mellékszereplő: Mercedes Ruehl
Velencei Filmfesztivál (1991) − Legjobb rendező: Terry Gilliam

Ádám almái

Hogyan lehet szervesen ötvözni a mai világ sötét problémáinak realista feltárását a kiutat mutató mítosszal egyetlen alkotásban? A dán Anders Thomas Jensen filmjéből, mely többek között a brüsszeli fesztiválon megkapta a legjobb filmnek és a legjobb forgatókönyvnek járó elismerést, megtudhatjuk. A neonáci Adam (Ulrich Thomsen) javító-nevelő célzatú közmunkára érkezik a börtönből a vidéki templomba, melyet egy különös pap, Ivan (Mads Mikkelsen) vezet. Ivan bizalommal és érdeklődéssel fogadja az új jövevényt, aki első pillanattól kezdve ellenszenvet érez iránta. Minél jobban igyekszik segíteni a pap, Adam annál jobban gyűlöli őt, olyannyira, hogy a tettlegességtől sem riad vissza. Amikor pedig rájön, hogy Ivan élete hazugságokra épül, elhatározza, hogy megtöri a pap hitét, még ha ezzel meg is öli.

Az egyik európai sztárrendezőnek tartott Jensen, aki jelentős forgatókönyvírói munkásságal is bír, miközben bemutatja a skinhead és a pap kegyetlen és vérre menő lelki háborúját, képes mindezt átszőni egy bibliai ihletésű szimbolikus mesével, melynek végén mégiscsak az emberi humánum győzedelmeskedik. Hogy az áthidalhatatlannak tűnő szakadékot, mely a realitás és az eszményi között van, feloldja, Jensen az abszurd eszközéhez nyúl, és olyan briliánsan egyensúlyoz e pengeélen, hogy a lehetetlen és őrült jelenetekből végül egy egységes és hiteles történet bontakozik ki. Ami kiemeli és értékessé teszi az Ádám almái című alkotást, hogy üzenetet hordoz, s a rendező megtalálta a mai kor ember számára befogadható formát ennek közlésére, amelynek egyik olvasata ez lehetne: nem a forma számít, hanem ami mögötte van − a sivatagban is nőhet virág, ha van, aki hisz benne, és persze öntözi is az elképzelt virágot, bár még nyoma sincsen.

Díjak:
Amsterdam Fantastic Film Festival (2007) − Silver Scream Award: Anders Thomas Jensen
Brussels International Festival of Fantasy Film (2006) − Arany Holló: Anders Thomas Jensen
Brussels International Festival of Fantasy Film (2006) − Grand Prize of European Fantasy Film in Silver: Anders Thomas Jensen
Brussels International Festival of Fantasy Film (2006) − Pegazus Közönségdíj: Anders Thomas Jensen
Fantasporto (2006) − Directors' Week Award − Legjobb színész: Ulrich Thomsen
Fantasporto (2006) − Directors' Week Award − Legjobb film: Anders Thomas Jensen
Fantasporto (2006) − Directors' Week Award − Legjobb forgatókönyv: Anders Thomas Jensen
São Paulo International Film Festival (2005) − Közönségdíj − Legjobb idegen nyelvű film: Anders Thomas Jensen
São Paulo International Film Festival (2005) − Nemzetközi zsűri díja: Anders Thomas Jensen

A békés harcos útja

Victor Salva filmjének alapja Dan Millman, a világbajnok atléta igaz története, melyet ő maga írt meg.

Dan (Scott Mechlowicz) tehetséges fiatal tornász, vannak barátai, és a lányoknál is sikeres. Jómódú családból származik. Mi is hiányozhatna? Gondtalanul és önzőn hajszolja az élvezeteket és a dicsőséget: élete csak versenyekből és bulikból áll. Egy fontos dologra készül, az olimpiai csapatba való bejutásra, amikor találkozik egy titokzatos benzinkutassal, Szókratésszel (Nick Nolte), aki nyugtalanító kérdéseket tesz fel neki. Dan először elmenekül a különös idegentől, végül azonban úgy dönt, hogy a tanítványául szegődik. Szókratész próbáit azonban nem bírja sokáig. Hátat fordít, és folytatja addigi életmódját, míg egy súlyos baleset meg nem állítja, és rá nem döbbenti, hogy mennyire keveset is tud önmagáról és az életről. A tragikus eseményt követő hónapokban Dan újra felkeresi Szókratészt, és a segítségével teljesen új életet kezd…

Idézetek a filmből és az alapul szolgáló, azonos című Dan Millman könyvből:

„Az emberek rettegnek attól, ami bennük van. Pedig csak ott találják meg azt, amire szükségük van.”

„Egy harcos nem keresi a fájdalmat, de ha a fájdalom eljön, felhasználja azt.”

„Az »elme« szó ugyanolyan megfoghatatlan, mint a »szerelem«. A megfelelő definíció a mindenkori tudatállapotodtól függ.”

„Akkor lesz belőled tökéletes emberi lény, ha tökéletesen felelőssé válsz az életedért; és amikor tökéletesen emberi leszel, felfedezheted, mit jelent harcosként élni.”

A halászkirály legendája és az Ádám almái DVD-n kölcsönözhető a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér gyűjteményéből.

Szabados Éva
Kép: Canva