Egy műgyűjtő gróf álma

Bajmóc (szlovákul Bojnický zámok) mai romantikus, neogótikus stílusú mesés karakterét gróf Pálffy János Ferenc (1829–1908) köszönheti, aki 1889–1910 között hárommillió aranykoronás költséggel a Loire menti francia kastélyok mintájára alakíttatta át az épületegyüttest. Huber József építész vezetésével komplex romantikus rekonstrukciót végeztetett. Ez a nagyszabású átépítés 22 évig tartott, de a végét a gróf – Európa egyik leggazdagabb embere – már sajnálatos módon nem érhette meg, mert távozott az élők sorából. (A mendemonda szerint azért nem fejezte be sosem a bajmóci várat, mert egy cigányasszony azt jósolta neki, hogy akkor fog meghalni, ha a vár teljesen elkészül.) Előbb távozott, mégpedig egyenes ági örökösök nélkül, pedig a rendkívüli ízléssel rendelkező magyar arisztokrata rajongott a műkincsekért, és gyűjtötte is szenvedélyesen őket (Bonaparte Napoleon ágyát és Madame de Pompadour hatalmas tükrét is megszerezte magának, Kapisztrán János zászlaját és Bethlen Gábor erdélyi fejedelem ezüst dísznyergét szintén magáénak tudhatta). Halála után hatalmas művészeti gyűjteményének jelentős részét a rokonai örökölték, akik eladták azt. Ennek ellenére is nagyon sokszínű, izgalmas kiállításban gyönyörködhet az ide látogató, főleg azért, mert Pálffy gróf még életében úgy rendelkezett, hogy halála után a kastélyt és ékeit a nagyközönség is láthassa.

Évszázadok viharában

A mészkőtufa magaslatra épült vár tehát nem mindig ezt a látványt nyújtotta, az viszont biztos, hogy már a legrégibb idők óta állt itt valamiféle erődítmény. Egy a zobori apátságban őrzött, 1113-as keltezésű levél egy fából készült erősséget emleget, ez a legkorábbi nyoma létezésének. Vita tárgya nevének eredete. A „boj” (harc, csata) szláv szó utalhat harcosok lakhelyére, csaták helyszínére is. Egy monda arról mesél, hogy egy Bojnik nevű rablólovag emeltette. Csorba Csaba történész legendás várainkról szóló könyvében viszont azt írja: „A vár neve személynévből képződött szláv helynév átvétele.” Hozzáteszi, hogy valószínűleg nem is szláv, hanem latin eredetű, Bohemus, vagyis cseh személynévre vezethető vissza.

A vár szerepe, amelyet a 13. században a Hont-Pázmány nemzetség tagjai már kőből építtettek át, vitathatatlanul erősödött a térségben, a Nyitra folyó völgyében fontos erőssége lett a középkori magyarországi végvárláncnak, majd a Trencsénig húzódó – 30 várból álló – védelmi vonalnak. A törökök kétszer ostromolták, de bevenni nem tudták.

A leghíresebb nemesi családok birtokolták, majd a XIV. századtól királyi tulajdon volt. Az uralkodók többnyire hű főuraiknak adományozták. 1302-ben például Csák Máté kapta jutalmul V. László királytól, később, a XV. században Mátyás király birtokolta, aki maga is szívesen látogatott ide. 1489-ben törvénytelen fiának, Corvin Jánosnak adományozta.

A mohácsi csata után, 1528-ban a Thurzó család kapta meg a birtokot azzal a vállalással, hogy megerősítik falakat. A gótikus várból kényelmes reneszánsz palotát varázsoltak. A társasági eseményekhez például egy nagy báltermet is emeltek, amely később a Hunyadi-terem nevet kapta. A Thurzók kihalása után, 1645-ben királyi adományként a híres törökellenes hadvezér, Pálffy Miklós fia, Pálffy Pál szerezte meg a birtokjogot. A fejlesztéseket rendületlenül folytatta a befolyásos család, immár barokk stílusban, eredményeként alakult ki a mai, négy belső udvaros szerkezet. Ez lényegében megmaradt, egészen a már említett Pálffy János gróf 19. és 20. század fordulóján végrehajtott nagyszabású neogótikus átépítésig, aki ezáltal a vár vitathatatlanul legjelentősebb építtetőjévé vált.

Természetesen a háborúk ezt a vidéket és a várat sem kerülték el. Például az oszmán szövetségben harcoló Thököly Imre kuruc felkelői vették be magukat egy rövid időre az 1683-as nagy bécsi török ostrom idején. Később, 1704-ben, több hónapos ostrom után II. Rákóczi Ferenc kurucai ismét kézre kerítették. A rend 1708-ban állt helyre, amikor a császári csapatok parancsnoka, Pálffy János gróf visszafoglalta a várat a lázadóktól.

De a történelem más módon is próbára tette a várat. Pálffy János halála után az örökség körül vita támadt, ezért az utódok 1939-ben a kastélyt, a gyógyfürdőt és a környező földeket eladták Jan Antonín Baťa cseh vállalkozónak (a Bata cipőgyár tulajdonosa), akitől 1945-ben a csehszlovák kormány kobozta el. Ezek bizony nem a virágzás évei voltak! Szerencsére változtak az idők, és a gróf végakarata 1950-ben teljesülhetett. A ma már 365 ablakos kastély a Szlovák Nemzeti Múzeum részeként nyitva áll az érdeklődők előtt.

Műkincsek között teremről teremre

A Privigye (Prievidza) melletti városka gyöngyszemét Közép-Európa egyik legszebbjeként hirdetik, és ez valószínűleg nem is túlzás. Kit romantikus hangulatával, kit díszes termeivel, különleges tárgyaival, izgalmas történeteivel, felfedezésre csábító környezetével nyűgöz le. Már az épület, a szabálytalan sokszög alakú óvár, az ebből kiemelkedő ötemeletes újvár a száz szobájával, a folyosók elsőre nehezen kiismerhető útvonala, a kis és nagy udvarokkal szabdalt, tornyokkal, bástyajárókkal, vasalatokkal díszített épületegyüttes önmagában is izgalmas.

A termeiben található jórészt a 19. és a 20. század fordulójáról származó – bár meg sem közelíti a gróf méregdrága eredetijét – berendezési tárgyak, művészi faburkolatok, messze földön híres festmények, rendkívül értékes bútorok között pedig elképesztő kincsekre bukkanhatunk. A főúri élet, lakáskultúra egykori kellékei mellett a középkori fegyverek és az európai művészet emlékeit is közszemlére teszik.

Ne felejtsük el, Pálffy gróf műgyűjtő is volt! Hatalmas kollekciójából még életében odaadományozta Karl von Piloty festményét, a Nero szemléli az égő Rómát a Magyar Nemzeti Múzeumnak, és további 178 más művet pedig a Szépművészeti Múzeumnak. Többek között Rembrandt, Tiziano, Troyon, Courbet, Daugbigny, Hobbema, Baltraffio, Andrea del Sarto, Francesco Francia alkotásai kerülhettek így Budapestre. Mindez nemes lélekre vall!

A legértékesebbnek tartott, egyedülálló darabja a 14. század közepéről származó, későgót képgyűjtemény – a firenzei Nardo di Cione Ortagna Bajmóci oltár című műve (20. kép).

A kastély leginkább ámulatba ejtő terme az Aranyszalon, az aranyozott mennyezetét 183 angyalka arca díszíti. Különleges az 1662-ben épült várkápolna, melynek mennyezetét gyönyörű, kora barokk freskók és stukkók díszítik. A Kékszalon falán pedig magyar királyok alakjai láthatók, a mennyezetén ott találjuk a Pálffy, a Thurzó család és Mátyás király címerét. Az örökzöld franciaparkon át a családi sírboltba jutunk, ahol gróf Pálffy János impozáns síremlékét is megmutatják.

A vár alatt és a falakon kívül

A kastélylátogatás része a vár alatti természetes barlang megtekintése. A cseppkövekkel is büszkélkedő földalatti üreg a 26 méter mély várkúttal is kapcsolatban áll.

Kellemes környezetet nyújt, és erősíti a romantikus hatást a kastélyt övező erdősített őspark, ahol számos növénykincset szemügyre vehetünk. A bejárattól csupán nyúlugrásnyira áll az ország legöregebb fája, a kb. 28 méter magas, 12,5 méter törzskerületű, hatszáz éves bajmóci hárs (Bojnická lipá), amelyet Mátyás király hársfájaként emlegetnek. Történetek szerint az uralkodó szívesen időzött ott, lakomázott, tanácskozott, vagy csak hűsölt. Oklevelei közül többet itt szignózott, „sub tilia nostra Bajmocensi”, vagyis „a mi bajmóczi hársfáink alól” keltezve. Egyes mondák szerint a fát Csák Máté személyesen ültette 1301-ben. Ha kedvünk tartja, Szlovákia legrégebbi és egyik leglátogatottabb állatkertjét is felkereshetjük a szomszédságban.

A számos rendezvény közül, amelyet itt tartanak, a Nemzetközi Szellem- és Kísértetfesztivál a leghíresebb minden tavasszal. Ilyenkor ide gyűlnek a kísértetek, boszorkányok, válogatott rémisztő figurák a világ minden tájáról. Év közben számos koncert, esküvő, történelmi vívócsoportok, solymászok bemutatkozásának kulisszája is a mesébe illő bajmóci vár. És ha még ez sem elég, Bajmóc gyógyfürdőjéről (Bojnice-Kúpele) is ismert.

Érdekesség: A győri Rómer Flóris Múzeumban található János gróf fiatalkori, 1854-ben készült portréja Borsos Józseftől.

SzaSzi
Fotók: SzaSzi

Fotógaléria: Bajmóci vártúra képekben

Szabó Szilvia fotói

45 kép

 

Forrás: varlexikon.hu, ujsagmuzeum.hu, wikipedia, slovakia.travel, Csorba Csaba: Legendás váraink, Bp, 2006., p. 15–18.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Közép-Európa egyik leghatalmasabb erődítménye, a szepesi vár
2. rész: Boldogkő vára, ahol beszippant a lovagvilág
3. rész: Regélő romok Regécen
4. rész: Árva vára – Egy sasfészek az északi végeken