Gorzó Gellért: Kapitány György (1917)
Vidéki szecessziós könyvművészet 9. rész: Rozsnyó
Újabb merítés következik a hazánkban szecessziónak nevezett művészettörténeti korszak kimeríthetetlennek tűnő vidéki könyvterméséből. Az egyedülálló időszak bemutatására szolgáló, javarészt ritkaságszámba menő kiadványok a szerző gyűjteményéből származnak. Valamennyi leírt pazar kötet és kötés garantáltan helyi mesteremberek keze munkája. Kéthetente jelentkező rendhagyó kultúrtörténeti sorozatunk ezúttal is különleges képzeletbeli utazásra hív a történelmi Magyarország területén.
9. rész: Rozsnyó
A felvidéki Gömör és Kishont vármegye szászok által alapított bányavárosában már a 18. században működtek kiadók. A város első nyomdája csak 1817-ben kezdte meg működését, Mayer Károly József nyomdászmester irányításával. Később további két nyomda indult a településen. 1895-ben egyetlen éppen működő nyomda jutott több mint 4800 lakosra.
A két évvel később, elsősorban az azonos című hetilap előállítására létesült „Sajó-Vidék” Egyházmegyei Könyvnyomda kiadványaként jelent meg Gorzó Gellért tanár Kapitány György című drámai költeménye „történeti zenével és énekkel”. Az 1917-ben, vízjeles papíron, kartonált papírkötésben, külön előszóval napvilágot látott kötet 73 számozott oldalt tartalmaz.
A világoskék színárnyalatú papírkötésen a betűk és az illusztrációk mélykék színt kaptak. Fölül és alul három-három soros díszcsík fut, balról is, jobbról is lezárva egy-egy négyzetben elhelyezett kör alakú stilizált virágdíszítéssel. A szerző nevét, a mű címét és még lentebb a kiadvány árát dőlt betűvel, legalul pedig finom hullámvonallal elválasztva a kiadási adatokat kiskapitálissal szedték. A borító közepén és alsó harmadán keresztben öt-öt szerény virágból álló díszítés éppen kicsinységével kelt feltűnést. A hátsó papír kötéstábla fölső és alsó részén növényi fonatok futnak, középen nyomdadísz helyezkedik el, fölül négyzetben lendületes, munkában lévő nyomdász alakjával, alatta a nyomda rövid nevével, még lentebb a kiadási hellyel.
A szerző, teljes nevén bilkei Gorzó Nándor Gellért (1890−1969) gyomai születésű sokoldalú személyiség volt: egy személyben katolikus pap, politikus, művelődéstörténész és levéltáros is. Művének megjelenése idején, 1915 és 1918 között a rozsnyói római katolikus főgimnázium igazgatóhelyetteseként tevékenykedett. A színdarabot is itt adták elő első ízben, 1917 elején.
Kis Krisztián Bálint
Forrás: Kis Krisztián Bálint tanulmánya a Magyar Grafika 2022/1. számából – az írást a szerző engedélyével adjuk közre.
A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Győr – Thewrewk István: Neveld önmagadat! (1897)
2. rész: Kolozsvár – Szabó Jenő: Versek (1893)
3. rész: Pozsony – Vásárhelyi József: A genfi „Réveil” (1917)
4. rész: Sopron – Berczeller Adolf (szerk.): Gutenberg-Emlék (1900)
5. rész: Esztergom – Dr. Walter Gyula: Sz. Istvánnapi Szent Beszéd (1900)
6. rész: Hódmezővásárhely – Dr. Gonda József: Uj oltár. Uj istenek (1907)
7. rész: Kézdivásárhely – Szabó Jenő: Magyar szívvel (1906)
8. rész: Szamosújvár – Jósa János: Vergődés (1911)
2026.07.21