A révfalui Kossuth híd átadása

1928. július 17-én ünnepélyes keretek közt adták át a Révfalut Győrrel összekötő vashidat: „Legyen ez a híd a jobb jövőbe való áthidalásnak szimbóluma!”
A hídépítés szándéka 1895-ből származik, Révfalu község és Győr város vezetői már ekkor tárgyalásokat folytattak egy állandó híd létrehozásáról. Az építés elmaradt, mert Révfalu a költségekhez nem a város által kívánt összeggel akart hozzájárulni. A Győrhöz való csatolás után az addigi hajóhíd helyett gyaloghidat készítettek ideiglenes jelleggel. 1911-ben kerültek elő újra az építési tervek, melyek pénzügyi nehézségek és az első világháború miatt nem valósulhattak meg.
1925-ben magyarországi városok külföldi kölcsönt kérhettek az országos költségvetéstől. Győr is részt kért ebből, s más beruházások mellett a révfalui vashidat ebből felépítette. Létesítését közlekedési, demográfiai és városfejlesztési célok indokolták. Az 1926-ban elkezdett építési munkálatok két évig tartottak, 1928. július 17-én, fél egykor történt a város büszkeségének felavatása, a teljes forgalom részére való átadása.
A Dunántúli Hírlap címlapján számolt be a jelentős eseményről. A város felőli oldalon felépített díszsátorban gyülekeztek a vendégek: Farkas Mátyás polgármester, dr. Némethy Ödön alispán, Weltherr őrnagy a helyőrség részéről, továbbá az építők és Révfalu vezetői is. A kereskedelemügyi minisztériumot Novák Ferenc h. államtitkár és Barsy Károly osztálytanácsos képviselte. A megnyitóbeszédet Erdély Iván építészeti tanácsos tartotta, őt követte Farkas Mátyás és Novák Ferenc.
A beszédek után az Iparos Dalkör elénekelte a Nem, nem sohát és a Nemzeti Hiszekegyet, majd a helyettes államtitkár a polgármesterrel együtt elvágta a híd kocsiútját elzáró, virágdíszes arany szalagot. Utánuk az egész közönség átvonult a megnyitott hídon, s a túlsó oldali aranyszalag elvágásával átadták a hidat a forgalomnak. A gyalog-átjárás után autón is végigmentek a szabaddá lett úton a város vendégei.
Az ünnepély után a budapesti vendégeket és a helyi hatóságok képviselőit a város ebédre hívta a Fehér Hajó Szálló éttermébe.

A folyóiratok és a képeslap a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származnak, a Dunántúli Hírlap 1928. július 18-i lapszáma és a Győri Hírlap 1928. július 18-i lapszáma, valamint a Győr, Dunahid képeslap megtekinthető és letölthető a Digitális Könyvtárból.
Nagyné Bakai Zsuzsanna
Felhasznált irodalom:
Győri Hírlap: politikai napilap, 72. évfolyam, 161. szám, 1928. 07. 18.
Dunántúli hírlap: politikai napilap, 36. évfolyam, 161. szám, 1928. 07. 18.
Mentes Zoltán, Galgóczi József: Győr−Moson−Sopron megyei hidak története, Győri Közúti Igazgatóság, Győr, 1993, p. 40.
Bagi Zoltán Péter: Révfalu, Győrsziget és Pinnyéd közösségeinek története, Győr, 2022, p. 10.

