Jósa János: Vergődés (1911)
Vidéki szecessziós könyvművészet 8. rész: Szamosújvár
Újabb merítés következik a hazánkban szecessziónak nevezett művészettörténeti korszak kimeríthetetlennek tűnő vidéki könyvterméséből. Az egyedülálló időszak bemutatására szolgáló, javarészt ritkaságszámba menő kiadványok a szerző gyűjteményéből származnak. Valamennyi leírt pazar kötet és kötés garantáltan helyi mesteremberek keze munkája. Kéthetente jelentkező rendhagyó kultúrtörténeti sorozatunk ezúttal is különleges képzeletbeli utazásra hív a történelmi Magyarország területén.
8. rész: Szamosújvár
Az erdélyi örmény katolikus püspökség székvárosa volt. Első nyomtatóüzeme, a Görög Katolikus Egyházmegyei Nyomda 1866-ban létesült, majd közel fél évszázadon át működött. 1895-ig, amikorra a település lélekszáma 5700 fölé emelkedett, további egy helyi nyomda létesült. Még később, 1910-ben alapította Anka Sándor valószínűleg néhány éven át fönnálló „Könyvnyomdai Műintézetét”.
Itt jelent meg Jósa János Vergődés című jogtörténeti polemikus műve 1911-ben – „A székely fiu-leány törvény és dr. Karácsonyi János” alcímmel. A jogi vita tárgya a leány örökösök „fiúsítása”, azaz, hogy a teljes jogú női öröklésrend része vagy nem része a székely joghagyománynak. Az érdekes, kis ragasztott, kartonált füzet mindössze nyolc oldal terjedelmű. Külön címlap nincs, a borító, valamint az utolsó oldal alja szecessziós díszítésű. Stilizált növényi szárak és levelek alkotják a papírborítón a keretet, melyen belül a szerzői, cím- és korabeli áradat talpas betűvel, míg a nyomdahely, a nyomda és a kiadás évszámának megjelölése más, szecessziós betűtípusból van szedve.
A korabeli árjelzés alatt és fölött, középre igazítva, téglalapban tojásdad ékítés jobb- és baloldalán, egy-egy háromszirmú, fektetett, ugyancsak három bibéjű virág látható. Egy ugyanilyen virágos motívum zárja a főszöveget az utolsó oldalon. A szerző, Jósa János helyi állami főgimnáziumi tanár volt, akinek több kritikai műve is megjelent a székelységgel kapcsolatban.
Kis Krisztián Bálint
Forrás: Kis Krisztián Bálint tanulmánya a Magyar Grafika 2022/1. számából – az írást a szerző engedélyével adjuk közre.
A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Győr – Thewrewk István: Neveld önmagadat! (1897)
2. rész: Kolozsvár – Szabó Jenő: Versek (1893)
3. rész: Pozsony – Vásárhelyi József: A genfi „Réveil” (1917)
4. rész: Sopron – Berczeller Adolf (szerk.): Gutenberg-Emlék (1900)
5. rész: Esztergom – Dr. Walter Gyula: Sz. Istvánnapi Szent Beszéd (1900)
6. rész: Hódmezővásárhely – Dr. Gonda József: Uj oltár. Uj istenek (1907)
7. rész: Kézdivásárhely – Szabó Jenő: Magyar szívvel (1906)
2026.07.07