Ha lapok közé zavar a hőség

Miről is szólhatna a szabadság, ha nem a kikapcsolódásról? A fizikailag aktív pihenés mellett a hőmérő állásától függetlenül kínálkoznak lehetőségként az olvasnivalók – a győri Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér pedig ezúttal is (fel)ajánl egy szeletet abból a szinte végtelenből, amely remek szórakozást és élményeket adhat nekünk: töltsük (meg) a nyarat hűsítő lapozgatással is!
Ha a különféle teraszok, napernyők, árnyékok (még ha hűset nem is) adó védelmében a szórakozás a fő célunk, olyan bőség zavarával szembesülhetünk a könyvtári polcokon, amelyek közül nehéz csupán néhányat kiragadni vagy megragadni. Így csupán az intuíciónk vezérel bennünket, amikor figyelembe ajánljuk mondjuk a világhírű svéd újságíró és író Jonas Jonassont, aki leginkább fergeteges humorú, szatirikus hangvételű könyveiről ismert. Nem kivétel ezek alól Algot, Anna Stina és az áldott pálinka című regénye sem: „fonákuniverzumának” főszereplői ezúttal egy nincstelen zsellér, egy élelmes nyomdászmester, egy talpraesett lány és egy ostoba gróf. A szerteágazó történetet el lehet képzelni, illetve dehogy – muszáj elolvasni!
Hasonló „kategória” a szintén svéd író, blogger, szerkesztő Fredrick Backman, Hétköznapi szorongások című könyvének lapjain a tőle már megszokott mély empátia és az emberi esendőség kiváló ábrázolása mentén felépített tragikomédia vonul végig. A történet szereplői között találunk ingatlanügynököt, kudarcot vallott bankrablót, megkeseredett IKEA-függőt, mogorva igazgatót is. Hazai vizekre evezve − és egy kerek jubileumot ünnepelve − Fejős Éva negyvenedik regénye nem sok jót ígér, már persze a történet szereplőinek nézőpontjából. Mert bár mindenkinek rendkívül egzotikusan hangzik Egy nyár Arubán, de ha egy baráti társaság tagjainak élete kerül veszélybe, már egészen más a leányzó fekvése, ugye? Ha pedig mondjuk sziporkázóan szellemes egypercesekkel szeretnénk hangulatba hozni magunkat, Véssey Miklós Apa kezdődik című kötetét is a kezünkbe vehetjük, ahol a rövid történetek Lackfi János szavaival „az apaélet mókuskerekét egyenesen kozmikus körhintává alakítják, melyben ott pörög-forog az egész életünk”.
A sorozatok – nemcsak a filmek, hanem a könyvek tekintetében is – már jó ideje élik reneszánszukat. Sokan (közöttük én is) és sokszor nehezen szakadunk el a jól bejáratott szereplőktől, szerencsére ezen a téren is bőséges a választék. Itt van például Leigh Bardugo Six of Crows – Hat varjú szériája, amelyben hat veszélyes törvényenkívüli (bosszúszomjas elítélt, szerencsejáték-függő mesterlövész, különleges múltú szökevény, Kísértet néven ismert kém, varázserővel bíró szívtörő, szabadulóművész tolvaj) és egy lehetetlen vállalkozás vezeti az események fonalát. Kendare Blake Három sötét korona-sorozata remek választás a dark fantasy rajongói számára: a titokzatos Fennbirn szigetén minden nemzedékben hármasikrek születnek − három lehetséges királynő. Csakhogy királynővé válni nem csupán származás kérdése, a hagyományok értelmében a nővéreknek meg kell harcolniuk a győzelemért. De vajon melyikük nyeri el végül a koronát? A legerősebb… vagy a legálnokabb?
Kettő negyedik folytatás is a radarunk alá került a válogatás során. Itt van mindjárt az epikus méretű történetmesélés, a mély kulturális kontrasztok mestere, James Clavell, aki hatrészes történelmi regényciklusa, az Ázsia-saga lapjain a 17. és a 20. század közötti nyugati, valamint a keleti kultúra lenyűgöző találkozását mutatja be. A Patkánykirály történetében egy japán hadifogolytábor kegyetlen valósága kerül kibontásra a második világháború végén, Szingapúrban félelmetesen izgalmasan és drámaian. Jennifer L. Armentrout Titán-tetralógiája pedig egy New Adult paranormális fantasy-sorozat, amely a szerző korábbi, rendkívül sikeres Covenant – Félistenek világában játszódik. A The Prophecy: A jóslat című zárórészben Josie és Seth az istenek szolgálatában küzdenek a kiszabadult titánok ellen, hogy megmentsék a világot. Küldetésük során a végső győzelemért mindkettejüknek elképzelhetetlenül nehéz döntésekkel, valamint a legsúlyosabb áldozatok meghozatalával kell szembenézniük a közös jövőjükért. Izgalmas? Na ugye!
Aztán vannak olyan könyvek is, amelyek – ha már hőség – egyáltalán nem hagyják hidegen a fiatalabb korosztályokat sem. Közülük tényleg nagyon izgalmasnak tűnik David Almond regénye, A nap színe, amely egy tizenöt éves fiú, Davie története, aki nem sokkal édesapja halála után, egyetlen nyári nap alatt próbálja feldolgozni a gyászt. Miután aztán a városban meggyilkolnak egy fiút, Davie elindul a környező dombokba, a vándorlás során pedig átlépi a valóság és képzelet határait, miközben különös emberekkel találkozik, és fokozatosan rátalál a reményre és a továbblépéshez szükséges békére. 13 éves kortól ajánlható Fehér Klára József Attila-díjas magyar író, újságíró legnépszerűbb, időtlen témájú ifjúsági regénye, a Bezzeg az én időmben. A klasszikus, humoros és fordulatos lányregény a generációs konfliktusokat és a kamaszkor nehézségeit mutatja be, méghozzá kettős korrajz (az 1930-as évek polgárai és az 1960-as évek szocialista világa) kulisszái között.
„Ebben a könyvben olyan nőkről olvashatsz, akik összefogtak, hű barátok lettek, és együtt hegyeket mozgattak meg! Vannak köztük kalózok, királynék és udvarhölgyek, festők, írók, zeneszerzők, hollywoodi sztárok…” − mondja a fülszöveg Budai Lotti, Fodor Marcsi és Zubor Rozi kötetéről. A Micsoda barátnők voltak történeteinek központi témája a női összefogás, a szolidaritás és az igaz barátságok ereje a történelemben, határozottan cáfolva a nők közötti állandó rivalizálást hirdető „cicaharc-narratívát”. De választhatjuk akár a Japánban játszódó, a japán mitológiára épülő ifjúsági fantasy kötetet, a Rókatündért is, amelynek főhőse a 18 éves Midori, aki egy kicune, azaz olyan mitologikus rókatündér, aki képes valódi rókává változni. Eszes Rita regénye egy tiltott szerelmi kapcsolatot mesél el a lapokon, melynek következményeként a lány a végtelenül fegyelmezett, zárt japán iskolai világban találja magát, ahol be kell illeszkednie a hús-vér kamaszok közé, miközben titkolni igyekszik természetfeletti énjét. Más-más okokból, de mindkét könyv erősen olvasásra érdemes.
És a végére következzen három „szakirodalmi” ajánlás, három különböző érdeklődési körben. A szabadidő eltöltésének rendkívül aktív módjaként kívánkozik Illés Andrea könyve, a Bakancslista – Irány a Balaton! A szerző nem köti az olvasót kimondott „felhasználási” időszakhoz, minden évszakban kihagyhatatlan élményt jelenthet az oldalakon kifejtett több mint 150 kalandlehetőség hazánk legnagyobb és legnépszerűbb tavánál és környékén − a színes kis kötetből remek utazásra és feltöltődésre buzdító, inspiráló ötleteket meríthetünk. Nem (nagyon) túlzás azt állítani, hogy Taylor – Korunk ikonja: a tizennégyszeres Grammy-díjas amerikai énekesnő műfajokon átívelő diszkográfiájával, dalszerzői, előadói és üzleti tevékenységével nagyban befolyásolta korunk zeneiparát és a populáris kultúráját. Carolyn McHugh könyve világosan foglalja össze, hogyan vált Taylor Swift a kitartás, a női önrendelkezés és az innováció jelképévé, egyben újradefiniálva a modern kori híresség fogalmát. Befejezésül pedig egy (még mindig) aktualitás: Hegyi Iván, a szó legpozitívabb értelmében vett sportújságíró veterán kötete, a 2025-ben megjelent Futball-VB-könyv 1930-tól napjainkig tekinti át a labdarúgó-világbajnokságok históriáját, méltó emléket állítva azoknak a kiváló sportembereknek, akik mindent megtettek azért, hogy ezek a tornák örökké felejthetetlenek legyenek. Mert ahogyan Bill Shankly, a Liverpool FC ikonikus menedzsere mondta: „Vannak, akik azt hiszik, a futball olyannyira fontos, hogy úgyszólván élet-halál kérdése. Mindig elszomorít, ha ilyen véleményt hallok. Biztosíthatok mindenkit: a futball sokkal, de sokkal fontosabb.”
Szilvási Krisztián
Fotó: Szilvási Krisztián

