Egy filmbe illő részlet a magyar történelemből – Zsumbera Árpád: Győr és IV. Károly
Tudósítás a győri Ünnepi Könyvhétről
Zsumbera Árpád Győr és IV. Károly című friss kötetét mutatta be az Ünnepi Könyvhéten június 12-én. Az eseményeket filmszerűen képzeletünk elé táró írás egy mára feledésbe merült világba repít vissza bennünket, ahol – mesébe illően – a király látogatta meg városunkat, egy olyan történelmi pillanatban, amely sorsfordító volt a nemzetre nézve.
Mi is történt voltaképpen? Mennyire láthatjuk át a nem is olyan távoli történelmi eseményeket? A kötet alcíme: A király második visszatérési kísérlete – Bozó Pál ezredes visszaemlékezése.
Bár a királyok szerepe a történelem viharai közepette egyre jobban háttérbe szorult, de mégiscsak érdekes, hogy az utóbbi körülbelül száz évet leszámítva szinte végig jelen voltak a történelem színpadán. Izgalmas belegondolni, hogy mi minden történhetett, ami miatt ez megváltozott. Másrészt bizonyára parázsvitákat váltana ki, ha valaki fel merné tenni a kérdést, vajon a folyamatok egyértelműen pozitívak-e…
Platón ír a különböző államformák váltakozásáról Állam című művében. Filozófiai nézőpotja segít eltávolodni attól, ami erős negatív érzéseket válthat ki belőlünk – a nemzeti tragédiáktól. Hiszen mindennek oka van, minden esemény a múltban gyökerezik. Ezért egy önismereti folyamathoz hasonlóan a nép emlékezete is kincsesbányává válhat, ha megtaláljuk a megfelelő viszonyulást. Ennek elemei lehetnek az objektivitás és a jobbá válás, a tanulás szándéka.
Hitelessége miatt különösen értékes Zsumbera Árpád könyve, amelynek alapját Bozó Pál ezredes visszaemlékezése adja. Nem mindegy, kinek a szemszögéből nézünk rá egy adott eseményre. Az ezredes egy kiemelkedő életúttal rendelkező katonatiszt, akinek édesapja Bozó Manó (Emánuel) 48-as honvéd és Görgey Artúr kadéttársa volt. Bozó Pál 1865-ben született, és 1921 februárjában, azaz nem sokkal a fókuszba helyezett esemény előtt került Győrbe.
Magára IV. Károly győri látogatására 1921. október 22-én került sor…
De miért is volt olyan jelentős ez a látogatás? Ki volt az az ember, akit IV. Károly néven tiszteltek, s akit 2004-ben boldoggá avatott a Katolikus Egyház?
"Károly osztrák főherceg 1887. augusztus 17-én született az alsó-ausztriai Persenbeug várában. Apja Ferenc József unokaöccse, Ottó főherceg, édesanyja Mária Jozefa szász királyi hercegnő volt. Anyja mély katolikus hitben nevelte. Már kisgyermekként kialakult benne az érzékenység mások szenvedései iránt…"1
"Maria Vinzentia Faunland nővér, a soproni orsolyita zárda stigmatizált apácája Károly nyolcéves korában megjövendölte, hogy sok szenvedés lesz az osztályrésze. Azt kérte, burkolják a fiatal főherceget imádságba, mert császár-király lesz, aki sokat fog szenvedni…"2
A történtek sajnos beigazolták a jóslatot. Mint Zsumbera Árpád könyvéből megtudhatjuk, IV. Károly, aki azzal a szándékkal érkezett Magyarországra, hogy újra elfoglalja a trónt, (és úgy tűnik, ezt eleinte Horthy kormányzó is támogatta...), sosem jutott el Budapestre...
Valószínűleg Tatán kapták el. Annyi bizonyos, hogy Madeirára vitték egy angol hadihajóval, ahol rövid időn belül mártírhalált halt. Emlékét többek között a tihanyi stációk őrzik, amelynek létrejöttét a győriek is támogatták.
A Szülőföldünk Honismereti Egyesület szorgos kutatómunkájának köszönhetően, sorra tárulnak fel városunk és a vármegye történelmének értékes részletei. Zsumbera Árpád izgalmas kötete annyira friss, hogy a szerző is a bemutatón foghatta először a kezébe.
A szerző beszélgetőtársa Kovács Balázs, az Egyesület elnöke volt.
1, 2 Forrás: https://www.magyarkurir.hu/kultura/boldog-iv-karoly-kiraly
2026.06.25