Felavatták Gyirmót 850 éves fennállásának emlékművét
Napi sajtó: Győr, 2007. június 29. – Légrádi Szilvia írása
2007-ben Gyirmót fennállásának 850. születésnapját ünnepelte a lakosság, június 29-én felavatták az alkalomra készült emlékművet a millenniumi kereszt szomszédságában. Az alkotás nyers kőből készült, amely valójában egy ivókút: a kő a megmaradást, a víz a folyamatos változást szimbolizálja.
Az emlékmű felirata: „Gyirmót fennállásának 850. évfordulójára készítette Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Győr-Gyirmót Települési Önkormányzat 2007.”
Az emlékművet Mátrai István kanonok, a település korábbi lelkésze és Wolf Pál Péter plébános áldották meg. Az ünnepség színvonalát a Rába Fúvós Egyesület zenéje, a Győri Lovas Nemzetőr Díszszakasz és a Magyar Honvédség 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred Díszalegysége emelte. Az évforduló köré több kulturális és közéleti eseményt is szerveztek Gyirmóton.
Gyirmót rövid története
Bár maga a településnév és a falu az Árpád-korban született meg, a terület földrajzi adottságai miatt már az ókorban is lakott, népes hely volt a régészeti leletek alapján. A dombhátak és a folyóparti kiemelkedések biztonságos letelepedési helyet nyújtottak az egymást követő kultúráknak. A település a XII. századi oklevelekben Giurmoth, Giormolt, Germolth és Gyrmolth néven szerepelt.
Az államalapítás idején részben fejedelmi, részben nemesi birtokká vált. A legrégebbi birtokost, Babuna Miklóst a nagyváradi káptalan követte. A névadó Gyirmóti család is jelentős földekkel rendelkezett. A 15. század végén a birtokcserék következtében a győri káptalan megszerezte a termőföldek nagy részét, így Gyirmót a káptalan földesúri joghatósága alá került. A település a jobb módú jobbágyfalvak közé tartozott, lakói tősgyökeres magyarok voltak, akik földműveléssel és halászattal foglalkoztak.
1594-ben a török csapatok Győr elfoglalásakor Gyirmótot elpusztították. Hat évvel később népesedett be újra a falu. A Rákóczi-szabadságharc idején a Habsburg katonák dúlták fel és fosztották ki a települést. A békés idők bekövetkeztével a győri káptalan német telepesekkel pótolta a lakosságot. A római katolikus templom 1769-ben épült meg, melyet a napóleoni háborúk alatt a franciák megrongáltak, a falut pedig kirabolták.
A következő történelmi fordulópont az 1848-as szabadságharc volt, mely alatt szintén sokat szenvedett a község lakossága. A férfiak egy része katonának állt, és nem tért vissza, a császári seregek hadisarcot szedtek, és a kolerajárvány is sok áldozatot szedett. A szabadságharc leverése után rendezték a földek tulajdonjogát, a legnagyobb terület továbbra is a győri káptalan birtokában maradt.
A XX. században a világháborúk bombázásai is megviselték a lakosságot. A II. világháború előtt a nagyarányú haditermelés miatt a gyirmótiak zöme a győri gyárakban helyezkedett el. A mezőgazdaság egyre kevésbé biztosított megélhetést a lakosságnak, ezért az iparban, később a szolgáltatások területén igyekeztek elhelyezkedni.
Gyirmót mai településképe a 18. században alakult ki. 1970-ben közigazgatási átszervezéssel Győrhöz csatolták. Azóta kedvelt városrész, amely napjainkban is dinamikusan fejlődik, lakossága pedig folyamatosan nő.
A folyóirat a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származik, a Kisalföld 2007. június 27-i és június 30-i lapszámai megtekinthetők a győri könyvtárban.
Légrádi Szilvia
Fotó: Szabó Béla
Felhasznált irodalom:
Ahová a gólyák is hazajárnak: a 850 éves Gyirmót múltja, jelene és jövőképe / [kiad. a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Győr-Gyirmót Településrészi Önkormányzata]
Győri képeskönyv / Orbánné Horváth Márta, Galambos Krisztina, Szabó Béla
Kisalföld, 2007. 06. 27. p. 6. Gyirmót 850. évét ünnepli
Kisalföld, 2007. 06. 30. p. 6. Gyirmót ünnepelt
2026.06.29