Átadták a Frigyes-laktanyát

A laktanya Rieger Ervin műépítész tervei alapján készült, nevét Frigyes főhercegről (1856−1936) kapta. A névadás a kor szokásait követte, Habsburg-Lotharingiai Frigyes osztrák főherceg, magyar királyi herceg, császári és királyi tábornagy, később pedig az Osztrák−Magyar Monarchia haderejének főparancsnoka lett.

A Frigyes-laktanya építtetője és tulajdonosa a város volt, kezelője pedig a Magyar Királyi Honvédség. A létesítmény bérleti díja jelentősen gyarapította a város jövedelmét. Az építkezést Boór Nándor soproni vállalkozó vezette, aki több győri iparost is alkalmazott a munkálatok során.

A laktanya Győr fejlődésének egyik nagyon fontos szakaszában létesült, Zechmeister Károly polgármestersége idején. Az ünnepélyes felavatásra 1897. szeptember 18-án került sor, Frigyes főherceg egy évvel később látogatta meg a róla elnevezett létesítményt.

Városunk ebben az időszakban komoly katonai központként működött, a polgárokat jogos büszkeség töltötte el a katonaság korszerű elszállásolása láttán. A kaszárnya azonban alig két évtizedig élte fénykorát: az I. világháború után, 1918 végén az Osztrák Császári Hadsereg itt állomásozó ezredét is feloszlatták.

A Tanácsköztársaság után az épületegyüttes új tulajdonosa a Magyar Királyi Hadsereg lett. A nagy gazdasági válság kitörését követően a város elhatározta, hogy úgy segít polgárain, hogy jelentős beruházásokat finanszíroz. Így került sor a Frigyes-laktanya felújítására és bővítésére, valamint a tiszti kaszinó kialakítására, mely számos építő céget juttatott munkához.

A II. világháború során az amerikai hadsereg Győrt is bombázta, és a laktanya is célponttá vált. A háború után a szovjet Vörös Hadsereg birtokolta az épületet, melyet 1945-ben átneveztek II. Rákóczi Ferenc laktanyának. 1948-ban, az államosítás után bekebelezte az Államkincstár, és 1956-ig a Honvédelmi Minisztérium használta. Az 1956-os események után ismét szovjet kézre került az épület, egészen a csapatok 1989-ben történt kivonulásáig. A 33 év alatt a laktanya állapota teljesen leromlott.

A kaszárnya újra Győr tulajdona lett, melynek helyére egyetemet álmodott városunk. Át is adták az ingatlant a Universitas–Győr Alapítványnak. A szakértők azonban túl költségesnek találták a felújítást, ezért eladták a területet egy osztrák cégnek. A befektető sem tudott mit kezdeni a romos épületekkel, pénz hiányában a pusztulást nem sikerült megállítani, s bár az épületet 2001-ben műemlékké nyilvánították, 2005-ben tovább romló állapota miatt az ingatlan Citrom-díjat kapott.

A komplexumot végül még ebben az évben a Leier City Center vásárolta fel és mentette meg. A cégcsoport az épületegyüttest a műemléki előírásoknak megfelelően felújította, a történelmi falakat modern irodákká, lakásokká és üzlethelyiségekké alakították át.

A folyóiratok és a képeslapok a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származik, a Győri Hírlap 1897. június 24-i lapszáma és a Győri Hírlap 1897. június 25-i lapszáma, valamint az Üdvözlet Győrből – Frigyes laktanya képeslap, illetve a Győr – Frigyes főherceg laktanya képeslap megtekinthető és letölthető a Digitális Könyvtárból.

Légrádi Szilvia
Fotók: Vas Balázs

Felhasznált irodalom:
A Frigyes-laktanyától a Leier City Center-ig: történelmi etűdök egy városrész életéből, 1897-2011/[közread. Leier City Center Kft.]
Győri Hírlap, 1897. 06. 24. p. 1. Az uj laktanya
Győri Hírlap, 1897. 06. 25. p. 2. Az uj laktanya átadása
Kisalföld, 2010. 09. 13. p. 11. A Frigyes-laktanya 113 éve/Bana József