Szabó Jenő: Magyar szívvel (1906)
Vidéki szecessziós könyvművészet 7. rész: Kézdivásárhely
Újabb merítés következik a hazánkban szecessziónak nevezett művészettörténeti korszak kimeríthetetlennek tűnő vidéki könyvterméséből. Az egyedülálló időszak bemutatására szolgáló, javarészt ritkaságszámba menő kiadványok a szerző gyűjteményéből származnak. Valamennyi leírt pazar kötet és kötés garantáltan helyi mesteremberek keze munkája. Kéthetente jelentkező rendhagyó kultúrtörténeti sorozatunk ezúttal is különleges képzeletbeli utazásra hív a történelmi Magyarország területén.
7. rész: Kézdivásárhely
Orbán Balázs, a „legnagyobb székely” jelzőjével élve „Háromszék Párizsa” és Gábor Áron katonadal fakasztó ágyúinak öntőhelye az 1849-es röpke életű városi nyomda működése után csak 1879-ben vált állandó nyomdahellyé. A 19. század fennmaradó évtizedeiben további három nyomda létesült a székely városban, melynek 1895-ben két nyomdája és kereken 4700 lakosa volt.
A fent tárgyalt Szabó Jenő Magyar szívvel című újabb verseskötete immár az új században, 1906-ban itt jelent meg, mégpedig a Kézdivásárhelyi Könyvnyomda Rt. első ismert működési évében. A bordázott merített papírra nyomtatott kiadvány 189 oldalt és számtalan rózsamotívumot tartalmaz. A címlapon stilizált szecessziós díszítés látható: a szerző, a cím, az alcím alatt és a kiadási adatok fölött egy sorban, egymás mellett két lefelé, alatta egy fölfelé álló tömör háromszög egy-egy körben elhelyezve.
Mind a 67 vers, valamint a tartalomjegyzék fejlécében szedéstükröt széltében kitöltő, igen változatos virágmotívum kapott helyett: egymagában vagy tömegével álló „fehér” vagy tömör fekete rózsák, sűrűn növényi szárakkal, gyakran fonatosan, olykor levelestül, de külön érdekességként – mintegy a szecessziónak megfelelően – lekerekített rózsatövisekkel – nem szúr szemet egyetlen éles vagy durván kidolgozott minta sem.
Kis Krisztián Bálint
Forrás: Kis Krisztián Bálint tanulmánya a Magyar Grafika 2022/1. számából – az írást a szerző engedélyével adjuk közre.
A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Győr – Thewrewk István: Neveld önmagadat! (1897)
2. rész: Kolozsvár – Szabó Jenő: Versek (1893)
3. rész: Pozsony – Vásárhelyi József: A genfi „Réveil” (1917)
4. rész: Sopron – Berczeller Adolf (szerk.): Gutenberg-Emlék (1900)
5. rész: Esztergom – Dr. Walter Gyula: Sz. Istvánnapi Szent Beszéd (1900)
6. rész: Hódmezővásárhely – Dr. Gonda József: Uj oltár. Uj istenek (1907)
2026.06.23