Rákóczi nyomában
Peredi Márton kötetbemutatója tárogatómuzsikával a győri Ünnepi Könyvhéten
A 2026-os Rákóczi-emlékév győri állomásaként került bemutatásra Peredi Márton Rákóczi nyomában című könyve, amely a Rákóczi Szövetség támogatásával, magánkiadásban jelent meg. A 2026. június 13-i programot Kéki Zoltánnak a korszakot megidéző tárogatómuzsikája tette zeneileg hangulatossá.
Fogság, álruha, szökés, élet egy ostromlott várban vagy egy katonai táborban Bécs 1683-as ostrománál, papi nevelés egy kolostorban, és még sorolhatnánk – ezek nem egy kalandregény izgalmas eseményei, hanem II. Rákóczi Ferenc életének momentumai. A rendkívüli fordulatok mellett Peredi Mártont az életút erkölcsisége és eszmeisége is lenyűgözte, ezért a szakirodalmat átböngészve egy összegző alkotásra vállalkozott. Lelkes túrázóként bejárta a nagyságos fejedelem életének színtereit. Vetített képes előadása tulajdonképpen egy képzeletbeli turisztikai utazás volt ezekre a helyekre, amelyek segítségével felelevenítette Rákóczi Ferenc alakját.
Lehet-e más, mint rendkívüli egy olyan pálya, ahol Zrínyiek, Báthoryak, Frangepánok és Rákócziak vére egyesül? Lehet-e veszélyektől mentes egy olyan gyerekkor, amelynek idején várostromok, hadjáratok zajlanak? Van-e más választás a reménytelen fogságból, mint a szökés? Milyen lehetőségei vannak annak, aki a császár szemében „veszélyes”? Mi vár rá, amikor ősei földjére költözik? Hogyan lobban fel benne a „kuruc vér”? Hogyan ismeri fel, hogy a „fejedelmek vannak a népek üdvéért” és nem fordítva? A bukás után miért nem él az amnesztia lehetőségével? Számtalan kérdés vetődik fel a kalandos élettörténet nyomán, amelyeket az előadó is igyekezett minél színesebben megválaszolni. A bemutató második felében a közönség a kurucok jelképes hangszerével, a tárogatóval ismerkedhetett.
A korszak kedvelt hangszere az évszázadok folyamán jelentős átalakuláson ment keresztül. Kezdetben a kurucok soraiban, a csata hevében is jól hallhatóan közvetítette a parancsokat, vagy a harcok szünetében nyújtott vigaszt a pihenő katonáknak. Erős hangja jól felismerhető, jellegzetes. A hangszer megreformálását követően már az operaházak falai között is felharsant egy-egy darabban, de a pásztorok között szintén népszerű maradt, sőt a szabadság utáni vágy, a nemzeti összetartozás jelképe lett. Ma már csupán öt mester készíti a Kárpát-medencében, a hangszert ötévente világtalálkozó keretében is megszólaltatják, népszerűsítik. A történetéről vetített rövidfilm után Kéki Zoltán tárogatómuzsikával idézte meg a korszakot.
SzaSzi
Fotók: Márné Tóth Krisztina
2026.06.17