Invincibile – A legyőzhetetlen

Vereckei Nikolett kötetbemutatója a győri Ünnepi Könyvhéten

vereckei-nikolett-gyori-unnepi-konyvhet

Vereckei Nikolett 21 évesen nézett szembe a rákkal. Még most sincs harminc, de ma már arról tud mesélni, hogy a bizonytalanságból, a félelmekből hogyan sikerült erőt merítenie és lassú felismeréseken keresztül eljutni odáig, hogy a krízis élete legfőbb tanítójává, erőforrássá vált. Ma már ez a mottója: A legyőzhetetlenség nem adottság, hanem a MI tudatos döntésünk! Invincibile – A legyőzhetetlen című kötetét a győri Ünnepi Könyvhét keretében mutatta be 2026. június 13-án.

Beszélgetőtársa dr. Balogh Enikő elismert orvos volt, aki számára kiemelten fontos a prevenció, a megelőzés szemléletének átadása, valamint a társadalmilag jelentős ügyek és a jótékonyság. Az Életrevaló podcast megálmodója és műsorvezetője kérdezte a súlyos krízisen átesett szerzőt betegségéről, a gyógyulás fázisairól, jelenlegi életéről. Talán a legerősebb, leginkább elgondolkodásra késztető kérdése az volt, ha Niki visszamehetne az időben, mit tanácsolna magának. A fiatal lány azonban készen áll a válasszal: elfogadni saját magamat, egységben lenni magammal, mert az önszeretet nagyon fontos. Niki lényéből éppen ez az egység sugárzik, készen áll a kérdésekre, átgondoltak a válaszai. De nem volt ez mindig így! Ő is átesett a krízisfolyamat összes fázisán, a sokktól a tagadáson át a feladásig, mígnem eljutott a fordulóponthoz, amikor eldöntötte, hogy nem másokért, hanem önmagáért szeretne meggyógyulni. Niki betegségtörténetét Búza Gábor Kazinczy-díjas színjátékos a kötetből válogatott részletekkel illusztrálta.

vereckei-nikolett-3

A könyv egyébként naplóírással indult. Ezt a formát választotta a rákkal küzdő lány a küzdelemben társul, mert bizony a betegség a társas kapcsolatait is alaposan átrajzolta, barátságok, párkapcsolat szakadtak félbe. A változásokkal kapcsolatban ma már rendkívül elfogadó, azt mondja, ami nem szolgál bennünket, azt el kell engedni, hogy helyet adjunk valami újnak. Ma már sokkal könnyebb apróságoknak örülnie, hálásnak lennie, hinnie, önmagát elfogadnia, szeretnie, az életet jól megélnie.

Gyógyulását követően Niki küldetésévé vált, hogy átadja az írásterápia során szerzett tapasztalatait. A Kemo napló és a Kezelési napló kapaszkodót jelenthet egy frissen diagnosztizált beteg számára. „Sokáig büntetésként éltem meg a betegséget, nem üzenetként – mondja –, de ma már tudom, hogy figyelni kell a testünk jelzéseire.” Hangsúlyozta még a prevenció fontosságát, a test – lélek – szellem egységben tartását. Saját tapasztalataira, megszerzett szakmai tudására építve, azt energetikai módszerekkel ötvözve ma már mentorként életeket változtat meg, és inspirál mindenkit, aki valaha kihívással nézett szembe.

Ennek a folyamatnak az újabb mérföldköve az Invincibile – A legyőzhetetlen című könyve, amely nemcsak a rákkal diagnosztizált betegek, hanem más krízishelyzetben lévők számára is fogódzó, inspiráció lehet. A megrendítő küzdelemből azt is megtanulhatjuk, hogy „nem elég egyszer meggyógyulni, ezt az állapotot meg is kell tartani”, ami az egészséges életmódon túl egy folyamatos, szeretetteljes odafigyelés önmagunkra. Nem elég túlélni. Meg kell tanulnunk újra élni is. Üzenete ösztönző lehet az önismereti úthoz, a belső munkához, valamint a testi-lelki egyensúly és a reziliencia kialakításához egészséges emberek számára is.

SzaSzi
Fotók: Márné Tóth Krisztina, Sipos Bea

2026.06.16